A gégerák a ritka daganatok közé tartozik, a rosszindulatú daganatos betegségek mintegy két százalékát teszi ki. Gyakrabban fordul elő 60 éves kor fölött és férfiaknál. Európában évente több mint 100 000 szájüregi, garat- vagy gégerákot diagnosztizálnak, a betegség miatti halálozás évente mintegy 40 000-re tehető. Az öt éves túlélés csak 33%-os. Magyarországon évente kb. 3 500- 4 000 új beteget diagnosztizálnak, és világviszonylatban hazánkban a legmagasabb a fej-nyak daganat okozta halálozási arány. A következőkben a gégerákra hajlamosító tényezőkről és a gégerák tüneteiről olvashat. A gégerák etiológiája A gégerák előfordulását számos tényező befolyásolja, természetesen, mint más daganat-féleségeknél, itt is közrejátszanak az öröklött genetikai faktorok, de földrajzi és életmódbeli tényezők is befolyásolják a betegség kialakulását. HPV torok tüneteinek kezelése, Vagyis pinworms. Hajlamosít a daganat kialakulására a dohányzás és a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, valamint az azbeszt-szennyezés is. A gégerák tünetei A tünetek a daganat gégén belüli lokalizációjától függnek.
Megelőzésére éppen ezért szigorúan be kell tartani a munkahelyi biztonsági előírásokat. A betegség kockázatát növelő anyagok továbbá a különböző kátrányok, halogénezett szénhidrogének. A gégerák diagnózisa Az orvos a beteg szokásos kikérdezése után egyszerű gégetükrözéssel (laringoszkóppal; larynx - gége) veszi szemügyre a gégét. Azoknál a betegeknél, akiknél a gége szűk, vagy egyéb okból nehéz vizsgálni, szükség esetén fájdalomcsillapításban vagy altatásban vizsgálják a gégefőt. A laringoszkóppal szövetmintát is vesznek a gyanús helyről. A mikroszkópos vizsgálat alapján döntenek a kezelésről. A gégetükrözéssel korai stádiumban a hangszalag megvastagodása fedezhető fel, majd az elszarusodás jeleként ráncos felszínű, gyöngyházas folt látható. Mi okozza a torok égését és hogyan kezeljük? - Orvos 24. Előrehaladottabb folyamatban a kidomborodó tumor látszik, ami kifekélyesedve vérezhet. A hangszalag alatti folyamat diagnózisa a legnehezebb, mert kezdetben a hangszalag a tumort eltakarja. A diagnózis pontosításához, a daganat kiterjedésének megállapításához az MRI, a CT az ultrahangos képalkotó eljárások is alkalmazhatók.
A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy úgynevezett stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos Lektorálta: Dr. Balázs Anna,
A másik lehetőség, hogy mesterségesen egy, a légcsövet a nyelőcsővel összekötő járatot, ún. tracheoözofageális fisztulát alakítanak ki. Ez a szelep belégzésnél levegőt juttat a nyelőcsőbe, majd ezután a nyelőcsőbeszédhez hasonló módon történik maga a hangadás. Végül elektromos készüléket is alkalmaznak, amelyet a beteg nyakához szorítva tudnak hangforrásként működtetni. A hangot a beteg ezután mindhárom esetben a száj- és orrüreg működésével alakítja érthető beszéddé, akárcsak a normál artikuláció esetén. Az így képzett beszéd sokkal halkabb, mint a rendes emberi hangú, az eltérő hangszín és a monoton dallam miatt nem tűnik természetesnek. > A gégerák megelőzése A légúti daganatos betegségek kialakulása minden bizonnyal a szennyezett levegő belégzésével is összefüggésben állhat. Ezért fontos az egészséges életmód, a jó levegőn való pihenés, nyaralás, séta, és főként a légutakra rettenetesen káros dohányzás elhagyása, a passzív dohányzás kerülése. Rendszeres fogmosás és szájhigiénia híján a szájszag elfedheti a gégerák egyik korai tünetét, a kellemetlen szagú leheletet, aminek egyébként a rossz fogtól kezdve fertőzéseken át számos oka lehet.
Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4, 5-szeresére (! ) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás. A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és a dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései (pl. a hosszú ideje fennálló refluxbetegség), a rossz fogak és szájhigiéné, valamint különböző genetikai tényezők. A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente. A nyelőcsőrákot Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás hétszer ritkább.