Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma. Például, egy 41 éves munkavállalónak 8 munkanap pótszabadság jár, tehát ugyanúgy 28 munkanap rendes szabadsága lesz, mint a mai törvény szerint. Van azonban egy fontos különbség. Az új Munka Törvénykönyve ugyanis megengedi, hogy az életkor alapján járó pótszabadság mértékétől kollektív szerződés akár a munkavállaló hátrányára is eltérhessen. Tehát, az életkor alapján járó plusz napok kollektív szerződésben csökkenthetők, ezért előfordulhat, hogy egy munkavállaló rendes szabadsága emiatt kevesebb lesz. Szintén csökkentő tényező, hogy az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. Munka törvénykönyve szabadság mértéke 2020. A hatályos Mt. szerint ide tartozik például a keresőképtelen betegség, vagy a szülési szabadság időtartama. Például, ha a munkavállaló a teljes 2011-es évben beteg volt, az éves rendes szabadságára ekkor is jogot szerzett.
A Munka Törvénykönyve értelmében ugyanis a munkavállaló csak az alapszabadsága egynegyede felett rendelkezhet szabadon, a szabadság efölötti része kiadásának időpontja tekintetében a munkáltató jogosult diszponálni. Fontos szabály, hogy a szabadságot természetben kell kiadni, tehát pénzben nem lehet megváltani. Ez alól csak két kivétel van: az egyik az, ha a munkaviszony megszűnik, a másik pedig, ha a sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívják be a munkavállalót, és az időarányos szabadságot még nem kapta meg. 2013. január 1. -től a munkavállaló szabadságára vonatkozó jogszabályok a 2012. évi I. törvény (új Mt. ) szerint, a következőképpen alakulnak: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és Az alapszabadság mértéke egységesen 20 munkanap. A munkavállalót életkora szerint pótszabadság is megilleti. A szabadság szabályai a magyar és az angol munkajogban – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Ennek mértéke 1-től 10 munkanapig terjed. 1 munkanap pótszabadság azt a munkavállalót illeti meg, aki a 25. életévét, 10 munkanap pedig azt, aki a 45. életévét betöltötte.
publikálva: 2012. 01. 16 - 10 éve A kevesebb több? Szabadság az új Munka Törvénykönyve szerint Minden munkavállaló számára kardinális kérdés, hány nap szabadságra jogosult egy évben. Hogyan alakul a rendes szabadság mértéke az új Munka Törvénykönyve szerint? A kérdésre egy szokásos jogászi fordulattal tudok válaszolni: az Minden munkavállaló számára kardinális kérdés, hány nap szabadságra jogosult egy évben. Hogyan alakul a rendes szabadság mértéke az új Munka Törvénykönyve szerint? A kérdésre egy szokásos jogászi fordulattal tudok válaszolni: az attól függ. Lehet ugyanis kevesebb is, mint ami a hatályos szabályok alapján jár, de lehet több is. Nézzük végig a vonatkozó szabályokat, számoljunk együtt! A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Munka törvénykönyve szabadság mértéke 2022. Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogon megillet, pótszabadság viszont csak valamilyen külön feltétel esetén jár. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik.
Az utóbbi kivétel hatálya alá tartozik szabadságra vonatkozó szabályok többsége, a kollektív szerződés csak szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezésektől térhet el a munkavállaló hátárnyára. A szabadságra való jogosultság A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a jogszabályban meghatározott életkort betölti. Pótszabadság illeti meg a munkavállalót, amennyiben az alábbi csoportok valamelyikébe tartozik: gyermeket nevelő szülő, fiatal munkavállaló, föld alatt dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett dolgozó, és az a dolgozó, akinek a legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította. HRBLOG.hu - Az új munka törvénykönyve blog - A kevesebb több? Szabadság az új Munka Törvénykönyve szerint. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha azonban a szabadságot munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadni. Tárgyévben kiadottnak minősül az a szabadság is, aminek az igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak. A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza. Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.