"A romák továbbtanulási esélyei így is javultak, hisz míg 2013-ban csak a 0, 4 százalékuk szerzett diplomát, ez a szám ma már tartósan egy-két százalék körül mozog, ami még mindig jelentősen elmarad attól az értéktől, amit kitűztünk célul" – kommentálta az adatokat a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, visszacsatolva oda, hogy az ideális az lenne, ha a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási aránya is megközelítené a húsz százalékot. Hazánkban 2015 óta hároméves kortól kötelező az óvoda. A Romák helyzete Magyarországon, és az Egyházban! | Budapesti Autonóm Gyülekezet. Azt megelőzően a romák körében előfordult, hogy a gyerekek csak öt-hat éves korban mentek óvodába, esetenként azt teljes egészében kihagyták, és az iskolában kerültek először közösségbe. Az eredetileg fejlesztőpedagógus végzettségű Langerné Victor Katalin szerint már annak is komoly veszélye van, ha hároméves kor előtt nem indul el a megfelelő idegrendszeri fejlődés, azt ugyanis később már nem vagy csak nagyon nehezen lehet bepótolni. Még ha távolinak is tűnik ez az életkor a diplomás évektől, a problémák mindig az alapoknál kezdődnek.
A megkérdezett vállalkozások harmada-fele alkalmazott már roma származású munkavállalót. Az érintett cégek többnyire elégedettek a munkájukkal. Az alacsony iskolai végzettségű romák foglalkoztatását csak némileg segítik elő a különböző ösztönző programok (bértámogatás, képzés). Romák magyarországon – Megkülönböztetett kisebbség | 24.hu. A munkaerőfelvétel fő forrásai mindhárom régióban az informális csatornák, ezért egy potenciális munkavállaló számára elsősorban a közvetlen ajánlás számít. Csermák Zoltán, kü Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadukban csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes - olvasható az összegzésben. A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. Itthon: Felmérték a romák helyzetét – érdekes eredmények | hvg.hu. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.
Merthogy semmifajta megkülönböztetés nem túl szerencsés. Főként nem egy olyan társadalomban, mint a magyar, ahol úgy tűnik, az utóbbi évek során egyre nőnek az előítéletek. Már a TÁRKI 1996-os vizsgálatából is az derült ki, hogy Magyarországon a cigányok a legelutasítottabb etnikai csoport. Velük szemben a társadalom elfogadja még a nyíltan diszkriminatív intézkedéseket is. A TÁRKI 1998-as vizsgálatából pedig az is látszik, hogy nemcsak az "utca embere", de még a döntéshozó politikusok sem mentesek előítéleteiktől. A települési önkörmányzatoknak kiküldött kérdőíveken, ahol idegenekkel és cigányokkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket, a válaszadó önkormányzatok 43 százaléka nyíltan vállalta, hogy nem szeretne több romát a településén… Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A jelenség hátterében az áll, hogy a magyarországi iskolarendszer rendkívül szelektív, ami azt jelenti, hogy a társadalmi háttér döntően meghatározza a gyerekek továbbtanulási esélyeit. "Nagyon gyakran azt látjuk, hogy bármennyire szeretnének a roma szülők a saját gyerekeiknek magasabb iskolai végzettséget, mint amivel ők rendelkeznek, az esetek döntő részében ez a törekvés kudarcba fullad. A legtöbb esetben nincs meg a lehetőségük arra, hogy kitörjenek abból a helyzetből, amelybe beleszülettek, a társadalmi mobilitásra csak nagyon kevésszer van példa" – jelentette ki az Indexnek Kende Ágnes, aki rámutatott arra is, hogy a szegregált iskolákból nem vagy csak nagyon kivételes alkalmakkor vezet út az egyetemekre. Mint mondja, azokban az iskolákban, ahol csak roma diákok tanulnak, az oktatás színvonala is jóval alacsonyabb, ezt a kompetenciamérések eredményei is jól szemléltetik, nem beszélve az elkülönítés okozta pszichés kárról, amelyet tanulmányaik alatt elszenvednek. "Sokkal könnyebb dolga van azoknak a roma diákoknak, akik integrált iskolákban tanulhatnak.
A romák hátrányos munkaerő-piaci helyzetét mutatja, hogy 42 százalékuk közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben; tavaly minden 5. közfoglalkoztatott és minden 8. munkanélküli roma volt – olvasható a KSH friss jelentésében. A nemzetiségre vonatkozó kérdésblokk 2014 óta része a KSH munkaerő-felmérésnek. 2015-ben az erre a kérdésre adott válaszok szerint a magánháztartásban élők 3, 7 százaléka (közel 360 ezer fő) vallotta magát romának (cigánynak). A roma és a nem roma népesség összetétel jellemzői között jelentős különbség van, ami determinálja az előbbiek munkaerő-piaci helyzetét. A romák demográfiai struktúrája épp úgy, mint az iskolai végzettség szerinti összetétele vagy a lakóhely szerinti megoszlása hátrányosan különbözik a nem roma lakosságétól – olvasható a statisztikai hivatal "Munkaerő-piaci helyzetkép, 2015" című kiadványában. A magukat romának vallók között magasabb a fiatalok aránya, a fiatal középkorúaké megegyező, az ennél idősebbeké pedig lényegesen kisebb a nem romákra jellemzőnél.
Az idősebb roma generációk alulreprezentáltsága szoros kapcsolatban áll a kedvezőtlen egészségi állapottal, aminek egyik következménye a munkaerőpiacról történő idő előtti kiválás. A roma családok az átlagosnál több gyermeket nevelnek, ami részben magyarázza a roma nőknek a férfiakéhoz képest is alacsony munkaerő-piaci jelenlétét. Miközben a 15–64 éves romák közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be 2015-ben, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett, a nem roma népesség esetében ez az arány 1, 0 illetve 19 százalék volt. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek népességen belüli arányában a legkisebb a különbség (a romák 15 százalékának, a nem romák 25 százalékának volt ez a végzettsége 2015-ben), viszont ez az a legmagasabb végzettség, amit a roma népesség még viszonylag nagyobb százaléka elér. 2015-ben a magukat romának vallóknak a sikeres érettségihez közel 7-szer, a diploma megszerzéséhez pedig 16-szor kevesebb esélyük volt, mint azoknak, akik nem romának születtek.