Az első hivatalos program a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása. Ezután tisztavatás következik, majd az Országházban bemutatják a Szent Koronát. A hivatalos ünnepségek része a Szent Jobb-körmenet. Mit ünneplünk augusztus 20 án 2021. Ez a különleges egyházi szertartás abból áll, hogy a Szent István-bazilika körül körbe viszik Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét. A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét augusztus 20-án a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt. Az ünnepnapot és a központi ünnepségeket az esti tűzijáték zárja, mely Budapest egyik leghíresebb látványossága lett az évek során. Természetesen a hivatalos ünnepségeken túl országszerte kirakodó vásárok, koncertek, kiállítások színesítik a programot.
Pedig a nemzeti dimenzió feloldása annak a lehetősége, Aki létrehozta azt. Legalább olyan izmos feladat ez, mint megvalósítani- elhozni a történelem végét (Hegel, Kant, Fukuyama). Az is ellene beszél a nemzetellenes keresztyén attitűdnek, hogy maga Krisztus a missziói parancsban egészen pontosan a nemzetek tanítvánnyá tételét parancsolja (tegyetek tanítvánnyá minden népet – ethnos – nemzetet). Küldetésünk nem más nemzetek felé van – lehet persze ilyen is – de hát a realitás mégiscsak az, hogy 99%-ban itt éljük le az életünket nemzettársaink között. Innen jön a kérdés: Vajon a missziói gondolkodásunkban van-e helye annak, hogy figyelembe vegyük: magyarokkal van dolgunk? Vagy csak egyénekkel? Mert ha például cigánymisszióról beszélünk, ott megváltozik a szempont: figyelembe vesszük azt, hogy nekik mi a nemzetiségük! Azt gondolom érdemes lenne ezen elmerengeni. Hivatalos állami ünnep augusztus 20. az államalapítás ünnepe - alon.hu. Teológiailag. Talán erre is felnyitja a szemünket Szent István ünnepe. Címkék: AUGUSZTUS 20. HÓR-VÖLGYI LEVELEK
Ez az augusztus 20-i államalapítás olyan, mint az egyszerű ember esete, akire mindenki ujjal mutogatott mert bicikli lopási ügybe keveredett. Csak éppen nem ő lopott biciklit, hanem az övét lopták el. Nos, az igazság az, hogy István király sem alapított semmilyen államot augusztus 20-án, hanem éppen őt avatták szentté azon a bizonyos nyári napon. Igaz, akkor már 83 éve létezett a magyar államiság, a királyság, mert mindez 1083. augusztus 20-án történt, 45 évvel István király halála után. Mikor alapították a magyar államot? A magyar államalapítás napja az a nap volt, amikor István királyunkat megkoronázták. Erre pedig a történelmi feljegyzések tanulsága szerint cember 25-én vagy 1001. január elsején került sor. (Igen, a naptárok miatt kicsit zűrös a dátum pontos meghatározása. ) Azon a napon jött létre a Magyar Királyság. Mit ünneplünk augusztus 20 án en. A bizonytalanság illetve a kettős dátum részben az akkori naptár eltérő évkezdet-számítási módszeréből fakad. Fából vaskarikának tűnhet ugyan, pedig az akkori december 25-e lehetett az év első napja, kvázi mai értelemben január 1-e, – és akkor még a Gergely naptár módosító hatásáról még nem is beszéltünk – de ennek a részleteibe most ne mélyedjünk el.
A legenda szerint István koporsója mellett anyja esdeklésére egy halott gyermek fel is támadt. Maga a szentté avatás aktusa 1038. augusztus 20-án játszódott le, amikor László István ereklyéit egy ezüst ereklyetartóban oltárra emelte a fehérvári bazilikában. Magyarországon egyházi ünnepként élt tovább e nap. XI. Ince pápa 1686-ban elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. Ünnepelték Csaknem száz évvel később, 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mit ünneplünk augusztus 20 án hour. Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Tiltották és gyászolták A szabadságharc utána Habsburg uralom nem tűrte szent István ünnepét, akiben a független magyar állam szimbólumát látta.
A rábaközi táltosok hagyományában ez színigazság. Mennyire igaz, mennyire nem, utólag nehéz eldönteni, ám ha a Lech-mezei eseményeket hadászatilag és főleg annak körülményeit politológialag elemezzük, igen meggondolkodtató eredményt érünk el. Valószínüleg el köll fogadnunk a rábaközi "sámánok" véleményét, mely szerint a Lech-mezei csatában nem a magyarokat győzték le, hanem az ős-európai eszmeiséget, a szabadság és egyenlőség eszméjét vallásfilozófiává fejlesztő magyar vallást semmisítették meg. Mit ünneplünk augusztus 20-án? - MogyoródMa. Ám így, vagy úgy, ősei nk csodálatos legendaanyagot és időtálló bölcseletet hagytak ránk örökségül! Öseink katonai és gazdasági sikereinek okát vallásukban, társadalombölcseletükben köll keresnünk – és megszívlelnünk, ha mint nemzet, ismét egészséges gerinccel, saját lábon akarunk állni. Mert nem igaz, hogya magyarságot az akkori keresztény, feudális Európába integrálódás mentette meg a biztos pusztulástól. A magyarok "kereszténnyé szelidítése" az akkorra már velejéig romlott Egyházat és a fejlődésképtelen feudalizmust mentette meg.