Tervben van a jelenlegi templom épület mögötti domboldal teraszosítása és egy tó kialakítása a völgyet átszelő Csenke-patak mentén. Csong An Szunim apát szerint ezek a fejlesztések további tíz-tizenöt évet is igénybe vehetnek. Vezetők [ szerkesztés] Csong An Szunim, apát Bohner Antal, házfőnök Tóth László, konyhamester Fazekas Nárcisz, szállásmester Nyárády István, informatikus Gyakorlatok [ szerkesztés] A közösség számára a legfontosabbak az úgynevezett elvonulások, melyek során szigorú napirend szerint végzik a meditációkat. Az elvonulás egy napja 8 óra ülőmeditációból, két óra éneklésből, egy óra munkából, sétáló meditációkból és szertartásos étkezésekből áll. Havonta egyszer háromnapos elvonulást (csütörtök estétől vasárnap délutánig), évente legalább két alkalommal (áprilisban és augusztusban) tíznapos elvonulást és télen (november végétől március elejéig) kilencven napos (ez utóbbit hagyományosan ango nak vagy kjolcsé nek nevezik) elvonulást tartanak. A hosszabb elvonulások alatt heti három kongan vagy más néven koan (frappáns megfogalmazású feladvány, mely a Végső Valóságra utal), egy konzultációs interjú és Dharma beszéd egészíti ki a tanítást.
Események [ szerkesztés] A közösség rendszeresen szervez kirándulásokat és átlagosan havonta egyszer jógatábor és kertészeti műhelyfoglalkozás is van. A közösség életében fontos ünnep Buddha születésnapja (májusban) és Szung Szán mester Nirvánába térésének ( 2004. november 30. ) évfordulója. Galéria [ szerkesztés] Csong An Szunim apát Dok Hae Szunim apáthelyettes Mestergerenda emelési szertartás ( 2006 november) Az új Buddha csarnok alapkőletétele ( 2010 április) Előadás a templomban Források [ szerkesztés] A templom hivatalos honlapja A templom hivatalos kiadványai További hivatkozások [ szerkesztés] Gömbpanoráma a templom belsejéről Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Zen Buddhizmus Magyarországon Koreai buddhizmus
2015. július 25-26. A zen pillére maga a gyakorlat, a meditáció. Nem elég csak beszélni. A szó nem maga a tűz. Tenni kell! Elkezdeni a gyakorlást. A zen azoknak az útja, akik fel akarják számolni magukban a nyugtalanságot és a zűrzavart, akik készek arra, hogy ne csak beszéljenek, és megelégedjenek a kész válaszokkal, hanem maguk keressék meg azokat. Azoknak az útja, akik mernek kérdezni, és el is viselik a válaszokat. "A Zen nem vallás. Sem külön üdv-tanítása, sem dogmatikája, sem eszkatológiája nincs, és szentkönyvre sem nagyon hivatkozik. A Zen nem filozófiai iskola, mert nem teória, sőt a súly éppen az életrendre esik. A Zen nem szekta, vagyis nem leszűkült vallás, mert amit tanít az éppen a minél tágasabb és minél szabadabb. " – Hamvas Béla Másodszor várjuk Sopronba Csong An Szunim zen tanítót, aki a Koreai Buddhizmus Csogje Rendjének tagja, szerzetesként egész életét az emberek szolgálatának szánta. Rendszeresen tart előadásokat külföldön és több magyar városban is. Európában az egyetlen, hagyományos, hegyek között elterülő, koreai építészeti stílusban épült zen templomot a Pilisben találjuk.
Hogyan teremtjük, tartjuk meg és tisztítjuk karmánkat? Csong An Szunim zen mester előadása Csong An Szunim, az Eredeti Fény Templom apátja, egyike Szung Szán zen mester közvetlen tanítványainak. Mesterétől 1999-ben kapott Dharma mesteri felhatalmazást, mely működését 2000-ben kezdte meg. 2017-ben Sudoksa templom szellemi vezetőjétől, Szol Csong Szunimtól kapott zen mesteri címet. Az apát 1966 szeptemberében született Budapesten. A zennel egy barátja ajánlására találkozott 1990-ben. Szung Szán zen mestert Budapesten ismerte meg 1991-ben. Világiként gyakorolt 1994-ig, amikor szerzetesi fogadalmat tett, és Szung Szán zen mestertől a 'tiszta szem' nevet kapta. Hat évig tartózkodott folyamatosan Koreában, ezalatt tizenkét 90 napos és egy 100 napos meditációs gyakorlatot végzett el. Mestere 1999-ben avatta tanítóvá, ebbéli működését 2000-ben kezdte meg, mely mára már Ázsiában, Európában és az USA-ban is visszhangra talált. 2003-ban döntött az Eredeti Fény Templom megalapításáról. Koreában televíziós és nyomtatott formában egyaránt népszerűvé vált tanítása.
1966-ban születtem Budapesten, orvos szülők gyermekeként. Nem voltunk sem gazdagok, sem szegények, szüleim kitűnő érzelmi és értelmi nevelést adtak, és ha nincs kora huszonéves koromban válsággá erjedő megválaszolatlan kérdéstömegem, akkor kétlem, hogy bármi külső okom lett volna elhagyni az otthonom. Tizenévesen jógáztam sokat, tanító nélkül. Nem jutottam vele sehova, csak a test lett hajlékonyabb, a tudat nem. Magammal egyáltalán nem voltam tisztában: nem ismertem önmagam, nem láttam az utam. Több köztes állomás után az amatőr színészet mint önismereti eszköz merült fel. Az őszinte kísárletek az eszköztől függetlenül néha a legmélyebb realitást villantják fel: Bárki és bármi lehetsz, ha mersz átváltozni. Ha pedig bármi lehetsz, akkor most ki vagy? Hogyan váltál azzá? Hogyan teremted újra önmagad pillanatról pillanatra? Miért ezt a szerepet játszod? A válasz a színházban nem volt meg. Ezért kellett a zen, hogy kihozzon a téves nézetekből és a sehova sem vezető létállapotokból, és utat mutasson valami felé, amely messze emberfölötti, de mégis mi magunk vagyunk.