Tóth Benedek | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Peter tóth Tóth Benedek - Filmtett - Erdélyi Filmes Portál Tóth Benedek Benedek Miklós Játékszín évadzáró - Hazai sztár | Femina 1999. ISBN 0269001947909 Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet További információk Szerkesztés Benedek Gyula a -n (magyarul) Benedek Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul) A nimfomániás II. - Teljes film (+18! ) - Speakon csatlakozó Hmdb | személy | színész | Tóth Benedek Hmdb | személy | Tóth Benedek 1931 és 1934 között az Érsekújvári Színház tagjaként dolgozott, később több vidéki társulatnál is szerepelt, majd 1934 -ben az Arizona mulató feketére maszkírozott dzsesszénekese lett. Itt ismerkedett meg a későbbi VIII. Tóth Benedek Színész. Edwarddal, akkori walesi herceggel, aki meghívta Londonba, de Benedek ezt nem fogadta el. 1938 -ban, a zsidótörvények életbe lépésekor ott kellett hagynia a színpadot. A háború után tisztviselő lett, de 1948 -tól ismét színész; előbb a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, 1951 -től a Vidám Színpadon, 1956 -tól Petőfi és a Jókai Színházban, 1960 -tól haláláig ismét a Vidám Színpadon játszott.
Tóth Benedek Életrajzi adatok Született 1941. december 7. [1] Debrecen Elhunyt 2000. július 17. (58 évesen) [1] Keszthely Szülei dr. Tóth László jogász Pályafutása Iskolái Debreceni Egyetem Aktív évek 1964 – 1969 Híres szerepei Ostoros Márton "Marci" Zöldár Molnár Fényes szelek Bálint Egy szerelem három éjszakája Tibor Aranysárkány IMDb-adatlapja Tóth Benedek ( Debrecen, 1941. Címszerepben áll színpadra Benedek Miklós - Fidelio.hu. december 7. – Keszthely, 2000. július 17. ), névváltozatai: Tóth Bence, magyar színművész, mikrobiológus, [2] tanszékvezető egyetemi tanár. [3] Élete [ szerkesztés] Középiskolai tanulmányait a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban végezte, ahol 1959 -ben érettségizett, majd felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) kémia–biológia szakára, ahol 1964 -ben diplomázott. Játszott a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Színházban. 1964 -től dolgozott a Georgikonból létrehozott Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia (Agrártudományi Főiskola, Keszthelyi Mezőgazdasági Egyetem, 1987 -től Agrártudományi Egyetem, Keszthely, 1990 -től Pannon Agrártudományi Egyetem, 2000 -től Vesztprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara) Kémiai és Mikrobiológia Tanszékének Mikrobiológiai Csoportjánál gyakornokként, tanársegédként, majd adjunktusként, és a gyakorlati oktatással, valamint a levező oktatással foglalkozott.
1991 – 1994 és 1996 – 2000 között a tanszék vezetését látta el. [4] 1979 –től 1984 -ig a Nehézvegyipari Kutatóintézetben osztályvezetője volt. Tóth Benedek | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. 1984 -ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi docensévé nevezték ki. 1972 -ben elnyerte az egyetemi doktori (dr. univ. ) címet, 1979 -ben pedig a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa lett. Színházi szerepei [ szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 2.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendezőt nem keresik a színházak, évek óta nagyon keveset játszik, alig van színpadon, pedig szeretne. Erről az ATV Spirit ma esti Húzós című műsorában mesélt Rónai Egonnak (57), s azt sem rejtette véka alá, hogy nincs megelégedve a szakmájával, a színészekkel, az írókkal, a rendezőkkel, sőt, a közönséggel sem. – Elfelejtettek játszani, elfelejtették a színészetet, elfelejtettek beszélni. Ma már teljesen mindegy, hogy egy televízióban pösze egy bemondó vagy nem pösze, teljesen mindegy, hogy mit mond – jegyezte meg Benedek, az ATV Halhatatlanok Társulata, örökös tagság közönségszavazásának egyik jelöltje! – Már az ötödik mondat után valaki színésznő, sztár, celeb és nem tudom, micsoda. Elárulta, ma inkább külföldi sorozatokat néz, azok viszont hajnalig a tévé elé szögezik. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Madách Színház [ Tiltott forrás? ] Játszott A salemi boszorkányok a Jutalomjáték a Játék a kastélyban című darabokban.
Első kötete 2007-ben jelent meg Mellékhatás címen a Graal Kiadó gondozásában. Dimand című kisregényét és több novelláját 2008-ban Zsoldos Péter-díjra jelölték. A Zó alapítója, szerkesztője 2009-ig. 2010-ig rendszeresen publikált a BMW-magazinban. Kedvenc műfaja a riport és az interjú. A Szépművészeti Múzeum felkérésére 2010 márciusáig szerkesztőként dolgozott a MúzeumCafé magazinnál.