Van, amikor éveket töltenek még együtt a felek, de olyan eset is van, amikor - dacára annak, hogy az egyik szülő már jóval korábban elköltözött - a gyermek még mindig nem tudja az igazságot, még mindig abban a hitben él, hogy anya vagy apa egyszer visszatér. Amikor úgy látjuk, házasságunk megváltoztatására nincs remény, feltétlenül közöljük a gyermekünkkel. Mondjuk el, hogy anyu és apu nem tudnak békességben együtt élni, ezért inkább külön költöznek. Ez nem jelenti azt, hogy őt (a gyermeket) ne szeretnék nagyon továbbra is. A Válás Feldolgozása. Ő nem csinált semmi rosszat, a szülők nem az ő hibájából válnak el, hanem azért, mert ők maguk nem akarnak tovább együtt élni. A válás nagy megrázkódtatás a gyerek számára, aki hibásnak, értéktelennek, szerethetetlennek érzi magát a legtöbb esetben (hiszen anya/apa őt is elhagyja, akkor nyílván vele van a probléma). Sok gyerek saját magának tulajdonítja a felelősséget a szülők válásáért. A szülővel vagy szülőkkel szembeni harag tudattalanul a bűntudat elhárítását szolgálja.
A korábbi harmónia megbomlása, a válás, a válás feldolgozása nagyon nehéz helyzet minden család életében. A gyermek így vagy úgy biztosan sérül a válás során még akkor is, ha egy végletekig megromlott kapcsolat végére tesznek vele pontot a házastársak. A legtöbb szülő talán a gyermek érzései miatt tart leginkább a válástól, de vajon mit lehet tenni, hogy valamit csökkenjenek a gyermeket ért hatások, amikor a család a válás miatt kényszerűen átalakul? Válás Feldolgozása – Repocaris. A a következő tanácsokat fogalmazta meg a gyermeket érő stressz csökkentésére: A gyermekek jobban el tudják fogadni a helyzetet, ha azt látják, hogy a válást követően a szülők közösen vállalnak felelősségét a megélhetési feltételek megteremtéséért. Ha a szülők közösen mondják el a gyermeknek, hogy mikor, mi fog történni, azzal azt mutatják a gyermek felé, hogy attól még anyu és apu lehetnek a számára akkor is, ha már nem egy családként élnek a jövőben. Még ha a szülők nyíltan és őszintén szeretnének is beszélni a gyermek előtt, figyelembe kell venniük a gyermek életkori sajátosságait.
Sbarra tapasztalata szerint több dolgot tehetünk, hogy ez a hogyan tovább pillanat ne zuhanáshoz vezessen. De nézzük először, hogy mit ne tegyünk! Mit ne? A naplóírást általában ajánlani szokták a traumák, lelki sérülések feldolgozására, Sbarráék azt tapasztalták, hogy a válásnál sok embernek inkább árt, mint használ. Újra és újra rátereli az ember figyelmét a negatív érzéseire, a fájdalmára, a sértettségére, és megrekeszti ebben az állapotban, ahelyett, hogy a továbblépést segítené. Ugyanígy nem javasolja, érthető okokból a gyógyszert, alkoholt sem, ami rövid távon jó ötletnek tűnhet, de hosszú távon tisztában vagyunk a veszélyeivel. A válás maga a pokol. Pszichológus mondja el, hogyan élheted túl - Dívány. Amint viszont csinálj: Alvás A stresszhelyzetekben, pláne ha sokáig tartanak, romlik az alvás minősége, keveset alszol, felébredsz, álmatlanul forgolódsz, vagy le sem fekszel időben. Pedig az alvás borzasztó fontos. Főleg a nőknél igaz, hogy ha az érzelmi problémák tetejére még alváshiány is rakódik, akkor az a vérnyomás megnövekedéséhez vezet. Bánj kíméletesen magaddal!
Mire számíthat, miután a Grief Recovery® cselekvésprogramot megvalósította? Arra, a szakítást intelligensen és tudatosan kezelje. Arra, hogy elvesztett szerelmével kapcsolatos érzéseit a helyén tudja kezelni, képes legyen arra, hogy a hiányát építő módon élje meg. Arra is, hogy az Ön lelkében a megszűnt kapcsolatával összefüggő érzések a helyükre kerüljenek – elősegítve azt, hogy Ön úgy kezdhessen új szerelmi kapcsolatot, hogy az előzőt teljesen lezárta. Új kapcsolatát tiszta lappal kezdheti, és őszintén mosolyoghat új partnere oldalán. Tekintse meg a módszerről készült rövidfilmet ezen a linken. Felhívjuk figyelmét, hogy a rövidfilm intenzív érzelmi hullámokat tartalmaz, mely sorstárs gyászolók visszajelzései alapján nyerte el végleges formáját.
De vége lett és elvesztettük egymást. Hiányzik, hogy nem mellette fekszünk le és nem vele ébredünk? Hogy nem ölel már meg azzal a szerelemmel, ahogy régen tette? Hiányzik az érintése, és ahogy néz? Tele van a szívünk emlékkel és élménnyel, amit együtt éltünk meg. Az életünk része volt és nagyon szerettük őt. Ezt a fájdalmat többen többféleképpen próbálják feldolgozni. Sokan magányba fordulnak, és mesterséges gyűlöletet ébresztenek magukban egykori kedvesük iránt. Mások barátaik körében próbálják feldolgozni szerelmi bánatukat, az esetek döntő többségében úgy, hogy közösen kreálnak érvrendszert arról, hogy egykori szerelmük miért nem volt méltó hozzájuk, és hogy mennyire jó, hogy a kapcsolatnak vége lett. Szintén tipikus megoldás a másik kapcsolatba menekülés, amikoris kimondott vagy ki nem mondott szerelmi bánattal próbál valaki új kapcsolatot létesíteni abban a reményben, hogy az új partner elfeledteti vele exét. Olyanok is vannak, akik külső segítséget vesznek igénybe és pszichológushoz, kineziológushoz és egyéb eljárásokat hirdető szolgáltatókhoz fordulnak.
Az önmagunk felé mutatott könyörület, kímélet fogalma a buddhizmusból jön. De nem kell buddhistának lenni ahhoz, hogy felhasználjuk a saját életünkben. Lényege, hogy biztosítsd magad számára ugyanazt a kíméletes, megértő bánásmódot, mint amit a legjobb barátod felé mutatnál, ha hasonló helyzetben lenne. Ne bántsuk magunkat! Hagyjuk békén magunkat, és ne ostorozzuk magunkat azért, hogy miért ilyen nyomorult! Bocsássunk meg magunknak, és ne rágódjunk újra és újra azon, hogy mit (nem) tettünk, amit kellett volna. Éljünk a pillanatban – ez a mindfulness alapvetése is – élvezzük azt, ami éppen van; vagy éppen nyugtázzuk a negatív érzéseket. A harmadik eleme a kíméletességnek egyfajta közös emberség megélése. Ahelyett, hogy állandóan magunkról beszélünk, magunkra gondolunk, tekintsünk úgy a saját tapasztatásunkra, mint a nagy közös emberi tapasztalás egy részére. Nem én vagyok az első, aki válik, és nem is én leszek az utolsó. Mindenki életében vannak olyan próbatételek, amiket ki kell állnia.