Korkedvezmény: Korkedvezményre az szerez jogosultságot, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül: az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év: a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb férfinél öt, nőnél négyévi, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. Korkedvezményre jogosító munkakörök: A korkedvezményre jogosító munkakörök, munkahelyek jegyzékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi 81. törvény végrehajtásáról rendelkező Kormányrendelet tartalmazza. Igazolás: A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul.
Ezekben az esetekben a munkáltató a nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított, a munkavállalóra irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig köteles a fizetési kötelezettségét teljesíteni. Azoknak, akik a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek, a meghatározott mértékben csökkentett összegben kell folyósítani a korengedményes nyugdíjat is. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az a személy, aki legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású létrében dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőnél 4 évi, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi munka után. Az, aki 1997. január 1. előtt az akkor hatályos rendelkezések szerint korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, erre az ellátásra - függetlenül az igényérvényesítés időpontjától – nő az 55., férfi a 60. életévének betöltését alapul véve jogosult.
Mi a korkedvezmény? A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, vagyis korhatár előtti ellátás megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelhetik ahány év korkedvezményt szereztek. Melyek a korkedvezményre jogosultság alapfeltételei? Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. 2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot.
Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt. Mikor lehet a szakképzési időt korkedvezményre jogosító időként elismerni? A szakképzési idő, ipari tanulói idő csak akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni. Keresőképtelenség idejét milyen esetben lehet korkedvezmény szempontjából figyelembe venni? Táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.
A rendeletben foglaltak szerint a munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a Tny-ben rögzített, a születése éve szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb 5 évvel, ha a munkavállaló rendelkezik az előrehozott öregségi, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal, aki előrehozott öregségi nyugdíjra vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult. További feltétel, hogy a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a postaköltséggel együtt a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben befizeti. Az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező személy korengedményes nyugdíjazására vonatkozó megállapodás megkötésére az 1944-ben született nő esetében 6 évvel az 1945-ben született nő esetében 8 évvel az 1946-ban született nő esetében 10 évvel az 1941-ben született férfi esetében 6 évvel az 1942-ben született férfi esetében 6 évvel a reá irányadó korhatár betöltését megelőzően van lehetőség.
A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltűnt Magyarországról. A tömegközlekedés és a kohászat tartja még magát Eltűnőben van Magyarországon a kohászat vagyis a meleg üzemben végzett munka, az utolsó fellegvár a dunaújvárosi Dunaferr, ám amíg létezik nehézipar a magyar gazdaságban, addig a korkedvezményes szabályozás vonatkozik rájuk, a 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínűleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók. A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti járművezetőket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erősebb érdekérvényesítő képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentősen javultak a munkavégzés körülményei.