E két elem mégis rendre szembekerül egymással. Kurázsi mama és gyermekei. A markotányosnő foglalkozása sem egyszerű a hadi viszonyok között: ügyesnek, olykor kőszívűnek kell lennie a létfenntartás érdekében. De hiába ügyes és hiába kurázsival rendelkező ember – s ezért "Kurázsi mama" a főszereplő –, az üzleti élet és a család érdekei tragikus konfliktusokat okoznak. Az asszony sorra úgy veszíti el gyermekeit, hogy az éppen elintézendő üzleti dolgok miatt nem ér rá kellően odafigyelni, jelen lenni. Ha ott van, még drámaibb a helyzet.
cselekvésre is bíztat az üzenet által, és az intellektuális nézői aktivitást növeli! Az eszemre akar hatni (érvel, tanít), ezért nem hagy beleélni!
A dráma a harmincéves háború korába (1618—1648) vezet el bennünket, s annak nagyobb, 12 éves szakaszából mutat be jeleneteket a kisember szemszögéből nézve. A cselekmény 1624-ben kezdődik, s 1636-ban szakad meg. A 12 jelenet közül az elsőben Kurázsi mamá nak, aki markotányosnő, két fia és egy lánya van, a zárójelenetben magára marad, mindegyik gyermekét elveszti, bár kisebbik fiáról azt hiszi, hogy az még él. Az egész Európát behálózó háború témája 1939-ben természetesen közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. A kiindulópont itt is "hozott anyag": Grimmelshausen (1622-1676) német író A kalandos Simplicisssimus című nagy sikerű regényének egyik főszereplőjét Kurázsinak hívják, s szintén a harmincéves háborúban él. Ezt az alakot formálta át saját céljai szerint Brecht. Figyelemreméltó az a párhuzamosság is, amely a harmincéves háborút – a korábbi évszázadokban a német történelem legtragikusabb korszakát – választja ki a cselekményhez a 20. Kurázsi mama és gyermekei összefoglaló. század legtragikusabb korszakában, a fasizmus időszakában.