– írja a a versről. József Attila: Kertész leszek Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Radnóti Miklós Istenhegyi Kert. Kell ez nagyon, igen nagyon, legyen a sírjára virág. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét. Mi a véleményed a Kertész leszek írásról? Írd meg kommentbe! József Attila József Attila versek Kiváló novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint, aki a József Attila- és a Radnóti Miklós-vers összehasonlításáról szóló feladatot is értékelte. "Egy mindenki által ismert alapkölteményről van szó, József Attila egyik korai művéről, amely egyes szám első személyű, tehát a beszélő erőteljes jelenléte figyelhető meg a versben – ennek ellenére a természeti elem kitüntetett pozícióban van" – mondta az összehasonlító elemzés feladatáról Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára.
- Mennyi érték, - mondjuk majd, mikor az egészet számbavesszük, amikor majd a költőt is el tudjuk siratni. De én hasztalan akarnám, hogy mást sirassak benne, mint az embert; ez volt a legfontosabb. Hogy eltörpül minden veszekedés, harc, ellentét, még az elv is, ami mindennek célt adott, amellett, hogy ő meghalt. Még a vitára is őt becsültem legjobban, - minek a szó már? « - Meg fogok halni», - mondta, mikor elváláskor könnyezve összeölelkeztük. A debreceni gimnáziumban a műelemzések közül nagyon sokan a Mándy Iván-novella mellett döntöttek, a magyartanár szerint elsősorban azért, mert sok elbeszélő szöveggel találkoztak tanulmányaik során, így az elemzésnél biztonsággal alkalmazták a műfajra jellemző szempontokat. Az összehasonlító verselemzés kapcsán kiemelte: József Attila Kertész leszek című versét ugyan ismerték már a diákok, de annak mondanivalóját nem biztos, hogy 18 évesen kellő mélységben képesek befogadni. Radnoti miklós istenhegyi kert elemzés . Elmondta: mivel az utóbbi években nem voltak jellemzőek az évfordulókhoz kapcsolódó kérdések, így erre külön nem is készültek, inkább a típusfeladatokat gyakorolták a diákokkal.
Nem Vörösmarty, sem Berzsenyi, de még csak nem is Radnóti vagy Kosztolányi a magyarérettségi "legnépszerűbb" szerzője. Az elmúlt évek középszintű – vagyis több tízezer végzős középiskolást érintő – vizsgáin a legtöbbször József Attila-verset kaptak a diákok, de Arany János és Tóth Árpád is legalább háromszor tétel volt az írásbelin. Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád – a Szent István Gimnázium vezetőtanára szerint a középszintű magyarérettségin leggyakrabban előforduló szerzők közül talán ők állnak a legközelebb a végzősökhöz. Szabó Roland úgy látja, a klasszikus korszakokból származó, klasszikus műfajokat követő versek elemzése könnyebben szokott menni a diákoknak, a műfaji sajátosságok jó kapaszkodót adnak. A modern versek már jóval kötetlenebbek, miközben a témájuk sokszor közelebb áll a 18-19 évesekhez, mint a klasszikus műveké – magyarázza. "De igazából egyén- és tanárfüggő, hogy kihez melyik korszak vagy költő életműve áll igazán közel. Azon is múlik, hogy a magyartanár milyen életműveket dolgozott fel hangsúlyosabban az órákon" – teszi hozzá.