Röviden a légzésről Az élő szervezeteknek oxigénre van szükségük az élethez, és ezt a levegő oxigéntartalma szolgáltatja. Ez az oxigén légzés útján kerül szervezetünkbe. A belélegzett levegő 21% oxigént, 0, 04% szén-dioxidot, 78% nitrogént és néhány tized százalék nemesgázt tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő körülbelül 16% oxigént, 4, 0% széndioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemesgázok százalékos aránya csak kismértékben változik. A légzés gyűjtőfogalom, azon folyamatok összességét jelenti, melyek az oxigén felvételét és a szén-dioxid leadását (gázcsere) biztosítják. A mindennapi szóhasználatban légzésen be- és kilégzést értünk. A be- és kilégzés a levegő beszívása, illetve kifújása a szervezetünkből. A külső légzés a tüdőben - a kisvérkörben - végbemenő gázcsere. A belső légzés - a nagyvérkörben - a keringés útján jön létre, feladata a szövetek közti gázforgalom és oxigénszállítás. A külső légzésre a gázcsere, a belső légzésre a sejtlégzés kifejezést használjuk. A külső légzőmozgásokat a bordaközi izmok, valamint a rekeszizom teszi lehetővé.
A nyúltvelő légzéssel kapcsolatos területeit légzőközpontnak hívjuk. Az artériás vér szén-dioxid-nyomásának és hidrogén-ion-koncentrációjának emelkedése és az oxigén nyomásesése fokozza a légzőközpont aktivitását, az ellenkező irányú változások enyhén gátló hatásúak. A vér kémiai összetételének változásai a légzést kemoreceptorokon (kémiai ingereket érzékelő egységek) keresztül befolyásolják. A légzés kémiai szabályozása A kemoreceptorokat az artériás vér szén-dioxid nyomásának és hidrogén-ion-koncentrációjának emelkedése, valamint az oxigénnyomás csökkenése serkenti. Ha tehát szén-dioxid-dús levegőt lélegzünk be, akkor emelkedik a vérben a szén-dioxid nyomása, és amint a több szén-dioxidot tartalmazó vér eléri a nyúltvelőt, azonnal fokozódik a légzés. Ennek következtében fokozódik a szén-dioxid-leadás, és az alveoláris szén-dioxid-nyomás a normálisra esik vissza. A két fő típusba sorolható kemoreceptorok az aorta különböző elágazódási pontjain helyezkednek el. Ezekhez hasonló receptorok megtalálhatók a nyúltvelőben is.
A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak. COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik. A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli. Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma. Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.
Könyv Bioenergetic kiadó, 2017. 163 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret. ISBN 9789632912851. Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap. Átvétel: Azonnal. Egyéb művek a szerzőtől: Barna Barna Miklós Ferenc: A légzés gyógyító ereje - Mindennapi gyakorlatok a sejtek bőséges oxigénellátásáért 15% kedvezménnyel csak 2116 Ft a ál. (Társadalomtudomány; kiadás éve: 2017; 168 oldal) Olvasson bele a könyvbe! A légzés gyógyító ereje - CD melléklettel, szerző: Barna Miklós Ferenc, Kategória: Egészséges életmód, Ár: 7. 11 € Barna Miklós Ferenc: A légzés gyógyító ereje, A légzés maga az élet. A naponta "elfogyasztott" levegő mennyisége jelentősen meghaladja a folyadékként és szilárd táplálékként bevittek mennyiségét. Egy felnőtt Barna Miklós Ferenc. A légzés maga az élet. A naponta "elfogyasztott" levegő mennyisége jelentősen meghaladja a folyadékként és szilárd táplálékként bevittek mennyiségét. Egy felnőtt 10-20 kilogramm vagy még
A szövetben a sejtek sejtlégzést is végeznek, amely ATP-t termel energiaforrásként a fiziológiai tevékenységekhez. Két légzési mechanizmus létezik légzéskor, a következők: 1. Ihlet A légzés első mechanizmusa az inspiráció. Ez a mechanizmus akkor fordul elő, amikor levegőt lélegzünk az orrüregen keresztül, és belépünk a testbe. Az inspirációt gyakran belégzésnek is nevezik. Amikor inspirálunk, a rekeszizom és a mellizmok összehúzódnak. Tehát, hogy a mellüreg térfogata nő, a tüdő kitágul, és a levegő bejut a tüdőbe, mert mi bejutunk a levegőbe a testbe. Olvassa el még: Vízciklus: Hidrológiai ciklus folyamata, leírások és képek 2. Lejárat A belégzéssel ellentétben a légzési mechanizmus kilégző, vagy úgynevezett kilégzés, amikor kilégzéskor a szén-dioxid felszabadul a testből. A kilégzés során a rekeszizom és a mellizom ellazul, így a mellkasüreg térfogata normalizálódik, mert a levegő elhagyta a tüdőt. Egy lehelet egy inspirációból és egy kilégzésből áll. Ez azt mutatja, hogy a légzési mechanizmus magában foglalja a mellkas izmai, a bordák, a hasizmok és a rekeszizom együttműködését.
Nagyon alacsony energiamennyiség valósul meg ebben a folyamatban. Az élesztő anaerob módon lélegzik, és ennek során az élesztő alkohollá alakítja a glükózt. Ezért alkoholos kenyér stb. Készítésére használják. Az anaerob légzés sokkal kevesebb energiát termel, mivel a glükóz egyetlen részleges lebontása anaerob légzésben történik oxigén hiányában. Az összes organizmus, amely anaerob légzéssel nyer energiát, oxigén nélkül élhet. Például az élesztő olyan szervezet, amely a levegő oxigénje nélkül is képes élni, mert anaerob légzéssel nyeri az energiát. Az élesztő oxigén nélkül is képes túlélni. További információért nézze meg az alábbi videót is.