Magánbeszélgetés KÜLÖNKIADÁS - Grósz Károly 2... Добавлено: 2 год. Добавил: Magánbeszélgetés Németh Miklós volt miniszterelnök Добавлено: 3 год. Добавил: Bibó Társaság Nyers Rezső nyilatkozik Kádár utolsó beszéde... Добавил: GM retro Magánbeszélgetés KÜLÖNKIADÁS - Gobbi Hilda... Az utolsó beszélgetés Aczél Györggyel, nem so... Добавлено: 5 год. Добавил: ATV Magyarország Grósz Károly Aradon és az Egyesült Államokban... Добавлено: 9 год. Добавил: Péter Szabó ORMOS MÁRIA (Juszt László műsora) Добавил: TV13 műsorok Kádár János és az NBC riporter, John McLaughl... Magánbeszélgetés KÜLÖNKIADÁS - Grósz Károly 3... Karády Katalin emléktábla New Yorkban Добавлено: 1 год. Index - Belföld - A magyar államot is perbe fogták a zsidó örökjáradék ügyében. Добавил: utazOLcsi Kádár János az '56-os eseményekről 30 é... Csákányi Eszter Arckép Добавлено: 11 год. Добавил: Kadarkai Endre Magánbeszélgetés - Iványi Gábor (Juszt László... Добавлено: 4 мес. Kádár János Amerikában (1960. október 3) CENTRUM TV KettősPont - beszélgetés Gálvölgyi... Добавлено: 4 год. Добавил: CENTRUM TV Grósz Károly sportcsarnokbéli 'fehérterr... Добавлено: 10 год.
november 19. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár az NSZK-ba utazik. november 15. Spanyolországot és Portugáliát fölveszik a Nyugat-európai Unióba. november 15. Ülést tart az MSZMP PB. A testület szerint szükséges, hogy az 1989-ben életbe lépő tájékoztatási törvény állampolgári jogként szabályozza a szólás- és sajtószabadságot. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, az Mt elnöke hivatalos látogatásra Spanyolországba utazik. — Grósz Felipe Gonzálezzel, a Szocialista Munkáspárt elnökével, miniszterelnökkel tárgyal; fogadja őt I. BAON - A Holokauszt áldozataira emlékeztet a kiállítás a Cifrapalotában. János Károly király. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár Hamburgban részt vesz az Észak-atlanti Tanács közgyűlésén, ahová a NATO felállása óta először hívták meg a VSZ egyik tagállamának hivatalos képviselőjét. Bp-en, a hatósági tilalom ellenére, néhány alternatív csoport szervezésében 500-1000 ember tüntet a román nagykövetség közelében a brassói munkásfelkelés első évfordulóján. A rendőrség fegyveres erővel oszlatja szét a megmozdulást. A Palesztin Nemzeti Tanács Algírban kikiáltja a független palesztin államot.
Debrecenben ismét megrendezték az izraeli filmnapokat. Február 17-én kezdődtek a 3 napig tartó "Izraeli filmnapok" az Apollo moziban, ahol 9 film került bemutatásra. A nyitó film a "Betlehem", volt. Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere, és Prof. Dr. Hunyadi László, Izrael állam debreceni tiszteletbeli konzulja nyitotta meg a rendezvényt. Jó volt belelátni az izraeli hétköznapokba az ivrit nyelvű filmeken keresztül. Napokig kulturális eseményeknek színhelye Berettyóújfalu is - többek között Salamon Béla, Konrád György, és Makk Károly szülővárosa. A Makk Kálmán moziban folytatódott az izraeli filmhét február 23-26 között. A konzul úr Yossi Amrani izraeli nagykövet nevében is megnyitotta, és köszönetet mondott a szervezőknek a filmbemutatási lehetőségért. Felhívta a "kozmetikázatlan" alkotásokra a közönség figyelmét. Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. A nyitó filmként bemutatásra kerülő Betlehem történelmi háttere személyesen érintette, mert a filmben feldolgozott események akkor is történtek sajnálatos módon Izraelben, amikor ő az ottani egyik egyetemen oktatott.
Grósz Andor hozzátette, hogy a korábbi igazgató, a mandátumát kitöltött Kovács Tamás szakmai munkájával elégedett volt. A "működést illetően" akadtak vitáik, de ezek nem nevezhetők komoly konfliktusoknak, mindig sikerült közös nevezőre jutniuk. A lap kérdésére, hogy akkor mégis miért küldték el az eddigi igazgatót, közölte: "Nem elküldték, hanem mást neveztek ki, mert Kovács Tamás jogviszonya kinevezési ideje leteltével megszűnt". Kovács Tamás elhárította a Népszava kérdéseit. "Az intézményt érintő ügyekben csak a kuratórium elnöke nyilatkozhat" – mondta, és sok sikert kívánt utódjának.
A védettség ellenére a nyilasok folyamatosan razziáztak, raboltak, az embereket a Duna-partra hajtották és agyonlőtték. A Váci út, Wahrmann (ma Victor Hugo) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből január elején a semleges diplomaták mintegy tízezer embert a nagy gettóba telepítettek át, mert úgy ítélték meg, ott jobbak a túlélési esélyeik. Fotó: Wikipédia Naponta százan haltak meg a borzasztó körülmények közt A budapesti "nagy" gettó – Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója – létrehozásáról a nyilasok a rendeletek betartatására hivatott, zsidó vezetőkből választott Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették. A Stöckler Lajos vezette szervezet ezután sikertelen tárgyalásokat kezdett a gettó határairól, ellátásáról, védelméről. A gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le.