Vagyis a hulladékkezelő cég igazából semmiféle szolgáltatást nem végzett, az pedig nemigen tekinthető szolgáltatásnak, ha a cég hófehér kukáskocsijainak egyikével időnként el is hajtottak a kapu előtt. © Ráadásul abban a lakóingatlanban, ahol a cég székhelye van, a cégvezető ott is él, ezért magánszemély ingatlantulajdonosként fizeti is rendesen a rá kiszabott szemétdíjat. A szemétdíj is fizethető már online - Az én pénzem. Vele tehát voltaképpen duplán fizettetne szemétdíjat a hulladékkezelő cég: magánszemélyként és cégvezetőként is kellene csengetnie, noha egyetlen ingatlan után gyűlik a szemét. Erre ő azonban, nem hajlandó. Ettől még ő is, de minden hasonló cipőben járó vállalkozás is pórul járhat, ha a sárga csekkes levélben megjelölt 15 napos fizetési határidő lejártával nem fizet. A ZHK ugyanis gyorsan a követeléskezelés behajtásos módszeréhez nyúlhat: a hátralékosokat átadva a NAV-nál kérheti az érintett cégek számlájának inkasszóját. Szeptembertől tart az abszurdum Tavaly szeptemberben indult el ez a magyar abszurd azzal, hogy a régió 81 településén szolgáltató hulladékkezelő cég vezetője levélben szólította fel a szolgáltatási területén működő vállalkozások egy részét szerződéskötésre és szemétdíj fizetésére.
Az új köztisztasági rendeletről csütörtökön dönt Kecskemét képviselő-testülete. Forrás: (2007. 02. 14. )
A jogszabályokból szerinte az hámozható ki, hogy ha egy ingatlanon egy cég székhelye van bejegyezve, az önmagában még nem kötelezi a céget szemétszállítási szerződésre, "mivel nem feltétlenül ő az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa". Tehát ha az ingatlan teljes egészében például családi tulajdon (akár a cégvezető tulajdonában is van), akkor a hulladékkezelési kötelezvény nem a céget, hanem az ingatlan tulajdonosát, azaz a családi kasszát terheli. Szemétdíj fizetés bt esetén? – Jogi Fórum. Ez akkor nincs így, ha például egy épületrész már egy vállalkozás tulajdonában van – ez esetben a ZHK a tulajdonrész után a cégtől kérheti a szemétszállítási díjat, állítja Szabadka. A közbeszerzési szakértő egy jogász bevonásával készítette el a Facebook-oldalára kiposztolt és onnan letölthető formalevelet, mely véget vethet a bonyodalomnak. A gyorsan kitölthető levél – melyet Szabadka reményei szerint minél több érintett cégvezető kitölt és elküld a ZHK címére – kifogásolja, illetve formálisan is megtámadja a ZHK által hivatkozott szerződést, valamit a számlázás alapjául használt jogszabályi tételeket.
Utóbbi azt jelenti, hogy összeszámolják a lakókat, és a lakásban élők számától függően fizeti a család a szemét díj at. A pénztártól kapott elszámolásokban persze szerepelni fog, hogy mennyi az elmaradás a vállalt befizetéshez képest, ami tagdíj hátralékként szerepel. A korábbiak fényében viszont ez nem akkora tragédia. Ajánlatos viszont ragaszkodni a vállalt befizetéshez, hiszen így tehetünk szert nagyobb nyugdíj-kiegészítésre. Ebből a szempontból nagy előnyre tehetünk szert az önkéntes nyugdíjpénztárakkal egy nyugdíjbiztosításhoz képest. Utóbbi terméknél lehetőségünk van legfeljebb 6 hónap erejéig a befizetés alól mentességet kérni, viszont eközben körülbelül – a korábban látottaknál – dupla akkora költséget vonnak le a számlánkról. Ha egy bizonyos ideig nem tudjuk a vállalt befizetéseket teljesíteni, akkor akár meg is szűnhet a szerződésünk, vagy jobb esetben díjmentesítés leszállításra kerülhet sor. A magasabb költségeket havi alapon ekkor is vonják, ráadásul ha kapcsolódott egyéb kockázati biztosítási elem a nyugdíjcélú megtakarításunkhoz, akkor annak összegét is visszavágják, vagyis sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak ránk, mint egy pénztárnál.
Bizonyos, a követelés érvényesítésére tett cselekmények megszakítják az elévülést. Így az elévülést megszakítjaa) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagyd) a követelés csődeljárásban történő bejelenté az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést […]
A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. Ha a behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjá köztartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el, az Avt. rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott esetben 2013. és 2014. évi tartozásokról van szó, ezért kérdéses, hogy az adók módjára történő behajtásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók-e, tekintettel a fentebbiekben írt határidőkre. Továb-bá az elévülés szabályait is figyelembe kell venni. Amennyiben egy követelés elévült, azt bírósági úton már nem lehet érvényesíteni, és arra a kötelezett hivatkozhat. A Ptk. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a követelés öt év alatt évül el, a Hulladék-tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.