Ford. Novák Császár Jolanda. Moravske Toplice: TIC Moravske Toplice. 2011. formátum: leporelló Magyarország vármegyéi, városai (Magyarország monográfiája); Vasvármegye, Budapest "Apollo" Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1898. ↑ Sulinet: Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein: Szent Márton gótikus templom. (magyarul)
1908-ig remetelak is állt a közelben. A régi remetelak a VI. században élt savariai Szent Leonianusra emlékeztet, aki Galliában Autun és Vienne környékén kolostorokat alapított. A gyalogos zarándokútvonal a Kálváriánál éri el a város belterületét. Somogyi Tamás domborművei az egykori karmelita kolostor falán 2. Az ókori színház helye Mártont az eretnekek megvesszőzik, és elűzik Savariaból Koller László alkotása Szent Quirinus halálos ítéletét és Szent Márton megvesszőzését, elűzését mutatja be. - A város nyugati szélén már a III. században állt színház. Ez a hely volt a császárkultusz egyik központja is. Itt állították a világi hatalom alkotta bíróság elé Quirinus sisciai püspököt, itt ítélték halálra. A kihallgatás lefolyását a Quirinus Passio részletesen ismerteti. Az épület romjai egészen a XIX. század második feléig fennmaradt. Még az 1880-as években is folytatattak itt "kőbányászatot". A régi római római színház köveit építkezéseknél használták fel. A színházra emlékeztet a dombvonulat félkör alakú bemélyedése.
Szombathely keleti városrészében, a hajdan önálló faluként létezett Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt plébániatemplom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett egy időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. Magáról az ókeresztény sírépületről (mauzóleumról) nincsenek információink. A hely topográfiájából adódóan azonban az a jelenlegi templomhajó területén állhatott. Több jel mutat arra, hogy Pannonia feladása után a helyben maradt keresztény közösség tovább használta temetőjét. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
A dög odasiet az ilyen helyekre, és ruha helyett majd a jószág bőrét terítik ki. A lányok a 19/20. sz. fordulóján fatálban trágyát szoktak vinni a kertbe, kiborították, majd ráálltak. A 4 világtáj felé fordulva ezt mondták: "Keletrül is, nyugatrul is, allulrul is, föllülről is gyüjjenek a kiérük! " A Dunántúlon Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat, és köszöntőt mondtak. Kezükben vesszőt tartottak, Szent Márton vesszejét, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Göcsejben a csordás és kanász a falut végigjárva tarisznyájába süteményt, korsójába bort kapott. Néhol bélesadó, rétespénz is járt neki. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. " – tartja a mondás. Ilyenkor volt kész a vágásra a tömött liba. A középkorban a hónap közepén kezdődött el a karácsony előtti negyvennapos böjt, ez volt tehát az utolsó alkalom a nyilvános lakomákra. Liba és kacsa kemencében való sütéséhez. A kacsa a népi táplálkozásban helyettesítheti a libát.
XIII. századi részletek is előkerültek az 1958-as felújításkor 1901-ben került a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba, 1909-ben pedig a Rieger cégtől új orgonát vásároltak. A mai harangok 1928-ban kerültek a toronyba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe. 1940-ben készült Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása, a Jó pásztor kép, amit a 2000-es felújítás során restauráltak. Új sisakot 1984-ben kapott a torony, 1992-93-ban nyerte el a szentély a mai alakját. A felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája. A szembemiséző oltár, a tabernákulum és a szószék, amely bogácsi vöröskőből készült, Csiki László kőfaragómester keze munkáját dicséri. 2005-ben került a templomba a Bogácsi Madonna néven emlegetett, 400-500 éves szobor. Valószínűleg Angliából vagy Írországból származik, de Bogácsra Spanyolországból, Nybérius Bertil magyar származású svéd állampolgár révén került. A kegytárgynak külön oltárt állítottak, a körülötte szövődő legendás történetek és a hálaadó táblák pedig – többek között – arról számolnak be: csodás gyógyulások és segítségek köthetők hozzá.
[5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] – országos miserend További információk [ szerkesztés]
A kis templom Hollókő világörökségi részének, az Ófalunak a központjában található, innen ágazik el a falurész két utcája. Gyakran tartanak itt esküvőket. Szerző funiQ frissítve: 2022-02-10 Tömegközlekedéssel A buszról a Hollókő, autóbusz-váróterem megállónál szálljunk le. A megállótól a Kossuth utcán induljunk el, 350 m sétával érünk a templomhoz. A parkolóból lesétálunk a József Attila útig, ott jobbra fordulunk, és a kávézónál átvágunk a Kossuth utcára a K jelzést követve. Balra fordulva hamarosan a templomhoz érünk (450 m). Parkolás A legjobb hely autónkat letenni a központi parkoló, ahol a Küszöb információs iroda is található. A parkoló fizetős (600 Ft/nap). Koordináták DD 47. 999057, 19. 588179 DMS 47°59'56. 6"N 19°35'17. 4"E UTM 34T 394683 5317159 w3w ///színez. jutalmaz. lábasok Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 4, 8 km Időtartam 1:25 óra Szintemelkedés 148 m Szintcsökkenés Egy kellemes körtúrán ismerkedünk meg a palóc hagyományokkal a méltán híres, az UNESCO-világörökség részét képező Hollókőn és a környező,... Szerző: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség közepes 17, 7 km 3:05 óra 638 m Közepesen nehéz futás, ahol a fő attrakció maga Hollókő, valamint a Felsőtold irányában található Kéz-kilátó.