Nagy Csaba és Pólus Károly tervezőkkel jártuk be a Szabadság tér 14. alatt felújított Artur Meinig által tervezett volt Dungyerszky palotát, amire egy rafinált egyedi megoldással új tető került, belső udvara fedést kapott és megújult a ház teljes közlekedési rendszere, hogy a kor követelményeinek megfelelő, felső kategóriás irodaház legyen belőle. Pásztor Erika Katalina írása. Nagy Csaba és Pólus Károly tervezőkkel jártuk be a Szabadság tér 14. A tervezők kényes helyen különleges, üzenet-gazdag örökséghez nyúltak, ami a külső szemlélőt - talán nem véletlenül - az alkotói/tervezői szabadság kérdése felé tereli. Pásztor Erika Katalina írása. A szabadság fantomja (album) – Wikipédia. Szegény Artur Meinig. Száztizenegy évvel ezelőtt fényes paloták megálmodójaként ő volt az egyik sztárépítész Budapesten. A bácskai milliárdos Dungyerszky család felkérésére, a pesti kártyás életben is jól ismert Györgynek (Jokonak, Jákónak? ) pazar palotát tervezett a főváros szíve közepén, a Névtelen utca 9244/1 számú ingatlanra. S hogy miért szegény Artur Meinig?
Ki gondolt már bele, hogy mi lenne, ha a táplálkozással és az ürítéssel kapcsolatos konvencióinkat és előítéleteinket hirtelen felcserélnénk egymással? Például Luis Buñuel, akitől soha nem állt távol a provokáció. Igaz, A szabadság fantomja című filmjében ez csak az egyik fejezet, de a többi sem mondható megnyugtatónak. Ez a film több szempontból is alkalmas a nyugalom megzavarására. Egyrészt azért, mert mindenki mástól eltérő módon mesél el egy történetet, és mi, nézők elszántan küzdünk, hogy követni tudjuk az újfajta mesemondást. Egyáltalán ki a főhős? Miféle álomlogika kapcsolja egymáshoz a történet szereplőit? Másrészt pedig azért, mert egy olyan világba léptet be bennünket, amely a konvencióihoz, előítéleteihez való görcsös ragaszkodás közepette lehetetlenné, tehetetlenné válik. Harmadrészt pedig azért, drága néző, mert Buñuel minket is tesztel. Hogyan folytatjuk gondolatainkban az általa elkezdett történetet? A szabadság fantomja - Seres László - Régikönyvek webáruház. Hogyan torzítja várakozásainkat, ítéleteinket "pornográf fantáziánk"? Nem dühít-e fel bennünket ennek a kiforgatott, valóságot vesztett közegnek az impotenciája?
irodalom, film, kiállítás 2018. október 15. hétfő 19:00 — 23:00 Előadóterem Müpa saját produkció Ki gondolt már bele, hogy mi lenne, ha a táplálkozással és az ürítéssel kapcsolatos konvencióinkat és előítéleteinket hirtelen felcserélnénk egymással? Például Luis Buñuel, akitől soha nem állt távol a provokáció. Igaz, A szabadság fantomja című filmjében ez csak az egyik fejezet, de a többi sem mondható megnyugtatónak. Ez a film több szempontból is alkalmas a nyugalom megzavarására. Egyrészt azért, mert mindenki mástól eltérő módon mesél el egy történetet, és mi, nézők elszántan küzd... ünk, hogy követni tudjuk az újfajta mesemondást. Egyáltalán ki a főhős? Miféle álomlogika kapcsolja egymáshoz a történet szereplőit? Másrészt pedig azért, mert egy olyan világba léptet be bennünket, amely a konvencióihoz, előítéleteihez való görcsös ragaszkodás közepette lehetetlenné, tehetetlenné válik. A szabadság (tér) fantomja. Harmadrészt pedig azért, drága néző, mert Buñuel minket is tesztel. Hogyan folytatjuk gondolatainkban az általa elkezdett történetet?
Hogyan torzítja várakozásainkat, ítéleteinket "pornográf fantáziánk"? Nem dühít-e fel bennünket ennek a kiforgatott, valóságot vesztett közegnek az impotenciája? Az, hogy az emberek elbeszélnek egymás mellett? Mit kezdünk azzal, hogy a szereplők átjárnak egymás álmaiba? A szabadság fantomjában egy olyan világ bomlik ki, amely túszul ejtette önmagát, ezért aztán halvány esélye sincs a szabadságra. Hogy van-e ennek a gondolatnak bármiféle aktualitása? Ki tudja? Hiszen Buñuel azzal indítja legkevésbé sem realista filmjét, hogy "Minden hasonlóság élő vagy élt személyekkel pusztán a véletlen műve". Rendező: Müpa Parkolási információk Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra.
Bár évekkel ezelőtt a Műcsarnokban látható volt róluk sok minden, és ott rendezte élete utolsó jelenését maga Halász Péter is, ez azért új fejlemény a recepciójukkal kapcsolatban, hisz a lakásszínház tagjai következetesen színháznak nevezték, amit csináltak, és ebben a paradigmában értelmezték magukat. S bár Koós Anna könyvében hivatkozik Alan Kaprow-ra és a happeningre, amikor az előképeket sorolja, akkor színházi kísérletekről beszél. Mindez műfajelméleti szöszmötölésnek tűnhet, de amikor egy kereskedelmi galéria ebből az anyagból rendez fotókiállítást, akkor nyilvánvaló módon jut eszünkbe a hetvenes évek underground művészetének most tapasztalható szellemi és piaci konjunktúrája – valamint a primér nosztalgia. Ezek itt most nem eladásra szánt munkák, de nem csodálkoznánk, ha a neoavantgárd hullámán ez az anyag is bekerülne a műtárgypiaci vérkeringésbe. King Kong, fotó: Dobos Gábor Elképzelhető, hogy ez a fejlemény nyit majd utat a Dohány utcai lakásszínház és a későbbi Squat Theatre újragondolásának?
Az árnyékoló rendszer "intelligens", a napsugárzás mértéke szerint automatikusan biztosítja a komfortos fény- és klimatikus viszonyokat a nagyvonalúan kialakított belső térben. Míg az üvegtető alatt lenyűgöző tereket tudtak létrehozni, az épület közlekedési rendszerét okosan úgy szervezték át, hogy minden, ami megőrzésre érdemes volt, megmaradt és megújult. A gazdasági kényszerből és a hely tiszteletéből ébredő ambíciók különleges leleményességet hívtak elő fejlesztőből, tervezőkből, konstruktőrökből és kivitelezőkből egyaránt. Ez a fajta – nevezzük - lokális innováció talán egy nulláról felhúzott új épület esetében ma már nem – s legfőképpen nem így - működik. A DIY – do it yourself, csináld magad – kultúra az elmúlt években új lendületet kapott az élet számtalan területén az egyedi elektronikai eszközöktől kezdve a városi kertészkedésig. Egyedi házak esetében Magyarországon a tömegtermelési és iparosítási nyomás ellenére az építészet egy kicsit mindig is megtartotta ezt a DIY-szerű, helyspecifikus, egyedi termék (fejlesztő? )
/ DEDIKÁLT! (*87) 1 000 Ft 1 820 - Készlet erejéig