"Létező és leküzdhetetlen a kettős mérce az EU-ban" Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az Európai Unióban (EU) Deutsch Tamás magyar, kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a politikus úgy fogalmazott, hogy teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött. Deutsch Tamás a kettős mérce példájaként említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. Kövér László Martoson: A történelemnek az az értelme, hogy amit a Jóisten ránk bízott, megőrizzük - Nemzeti.net. Ugyanezek a véleményformálók azonban egészen másként gondolkodnak az abortuszról: ott mégis van lényegesebb szempont az életnél. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a maastrichti szerződéssel véget ért. Az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás, emelte ki. Szavai szerint a kettős mérce a mindent maga alá gyűrő európai birodalmi törekvésből fakad.
Az információkra ország, szakpolitikai terület és dátum alapján lehet rákeresni. A Bizottság ezenkívül éves jelentést tesz közzé, melyben áttekinti a tagállamok teljesítményét az uniós jog alkalmazásának fő területein, és ismerteti a kötelezettségszegési ügyeket szakpolitikai terület és ország szerinti bontásban. Éves jelentések az uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről
2022. július 5., 13:22 Június 20-tól hat turnusban nyaralhatnak a harmadik kerületi diákok a gyönyörű, fás táborhelyen, a Siófok-sóstói Gyermek- és Ifjúsági Táborban. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat ebben az évben is támogatja a szociálisan rászoruló gyerekek nyaralását. Az elmúlt két hétben már több mint 240 gyermek töltött felejthetetlen napokat a táborban. Európai unió jelmondata. Itt tartotta edzőtáborát a Kincső Néptáncegyüttes, tagjai az utolsó estén fergeteges táncbemutatót is tartottak, adta hírül az Esernyős Óbudai Kulturális és Sport Nonprofit Kft. Az iskolai csoportok pedagógusai változatosabbnál változatosabb programokat szerveztek a gyerekeknek. Többek között kézműveskedtek, kerékpároztak, sportoltak, vetélkedtek, Siófokra kirándultak, emellett a nagy melegben jólesett megmártózni a Balatonban is. Esténként központi tábori programokon vehettek részt, amelyek között volt Just Dance parti, filmvetítés, karaoke. Nagy tetszést aratott a pénteki szerencsenap is, amikor minden táborlakó megpörgethette a szerencsekereket.
A találkozó szépet és jót akar, a lányokat, asszonyokat, Nagyboldogasszonyt ünnepelve, a mi szakrális helyünkön imádsággal, népviseletben, játékkal, tánccal énekes jókedvvel. Számomra mindaz, ami történik egy szertartás, egy rituálé, amire ösztönösen is igényünk van. Igen, időszerű, örök érvényű és önvédelmi jelentőségű. Trócsányi aggódik a demokráciáért: Veszélyben vannak az Európai Unió demokratikus alapjai. " Eddig az idézet. Mi több, András Mihály azt is kijelentette, hogy bár az általa vezetett együttes előadásai is fontosak, jelentőséggel bír az is, amit a színpadi munka mellett tesznek: "Ellátjuk a színpadi feladatunkat is, de a néptánc mindenki örömforrása" – mondta, megjegyezve, hogy "Sokkal jobb táncolni és énekelni, mint nézni azt". "A színpadi műsoraink fontosak, de csak egy kirakati szegmense a nagy egésznek – jegyezte meg, hozzáfűzve: "Én a mozgalomban hiszek és kultúránkban, mint életünk forrásában. " A rendezvény hasznát pedig szórakoztató, turisztikai vonzerőt képező szerepén túl abban látja, hogy "hozott egy közösségi együttléti formát és benne rejlik a női minőség, a gyarapodás, és az otthon érzése. "
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes éves naptárának talán leglátványosabb eseménye az Ezer Székely Leány Napja. Az első találkozót 1931. július 7-én szervezték Csíksomlyón azzal a szándékkal, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék. Ezt a nemes szándékot tükrözi a találkozó jelmondata is: "Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk". Adománygyűjtést indított a szombathelyi diákönkormányzat. A rendezvény beilleszkedik az impériumváltás utáni útkeresés és helykeresés, illetve a gyorsuló polgárosodás közepette megerősödő, a népi kultúra – mint identitáshordozó elem – iránti érdeklődés folyamatába. Vámszer Géza, a jeles néprajzkutató és művészettörténész, aki az 1920-as évek végén került Csíkszeredába rajztanárként, így írta le e törekvéseket: "A népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már, hogy minden értelmiségi – aki tehette – munkakörében e területen tevékenykedett. " Ezt tette a pár évvel korábban Budapestről hazatért Domokos Pál Péter tanítóképzői tanár, aki a mindennapi viseletként székely harisnyát és csizmát hordott, s aki szőttes bálok szervezését kezdeményezte – szőttesnek nevezik Csíkban a házi készítésű textíliákat és a belőle készült ruhadarabokat egyaránt.