Eszerint az ünnep – vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete – 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyveres erővel próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A legenda szerint végül a székelyek győzedelmeskedtek, az ütközet ideje alatt pedig a gyerekek és öregek a kegytemplomnál imádkoztak, majd a győzelmet a Mária-szobor előtt köszönték meg. Ennek lett az emlékünnepe pünkösd szombatján a búcsújárás Somlyóra. A legfrissebb kutatások mindezt azonban kétségbe vonják. Feszült vallási és társadalmi helyzet alakult ki A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredetmítosza csak a 18. század végén bukkan fel a rendelkezésre álló forrásokban. A hargitai, vagy más néven nagyerdei csatáról először 1780-ban esik említés, Cserey Farkas " Geographia Mariana Regni Hungarae " című munkájában, ám a történet valódisága korabeli forrásokkal nem bizonyítható, és a modern történettudomány az említett kézirat létezését is kétségbe vonja. Székesfehérvár Városportál - Házasság Hete - beszélgetés a családok kihívásairól a Szent István Művelődési Házban. Az Erdélyi Fejedelemség szíve, Kolozsvár látképe 1617-ből Forrás: Wikimedia Commons Az ismert történeti tények egyelőre nem támasztják alá ezt a történetet: senkinek sem sikerült eddig olyan forrást találnia, amely János Zsigmond ellen 1567-ben győztes katolikus csíki székelyekről szólna – hangsúlyozza Mohay Tamás a könyvében.
Magyar néprajz I 1, 2011 2 2011 Moldvai magyarok pünkösdkor Csíksomlyón M Tamás Molnár Ádám (szerk. ): Csodaszarvas. Mohay Tamás – ELTE Néprajz Blog. Őstörténet, vallás és néphagyomány. I …, 2005 2 2005 Moldovian Hungarians in Csíksomlyó at Pentecost M Tamás Hungarian Heritage 3 (1-2), 56-68, 2002 2 2002 Élet és evangélium J István, M Tamás Új Ember, 2001 2 2001 Egy ünnep alapjai. A csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban M Tamás Tabula 3 (2), 230-256, 2001 2 2001 Térszerveződés a csíksomlyói pünkösdi búcsún T Mohay 2 1996 Térszerveződés a csíksomlyói pünkösdi búcsún T Mohay 2 1996 Egy naplóíró parasztember M Tamás Nagy Sándor gazdálkodása és élete a 20, 1994 2 1994
Új oktatók, gyűjtési gyakorlatok, visszatérés az online oktatásból a jelenléti oktatásba, közös programok és lelki töltődés: így kezdi a 2021/22-es őszi félévet a Néprajzi Intézet. Ez a tanévkezdés sok szempontból nem olyan, mint amilyen szokott lenni. Mögöttünk van három félév online oktatás – minden nehézségével együtt. Hogyan jellemezné az elmúlt időszakot, mi az, ami a legnagyobb kihívást jelentette a tanszék számára? A járvány egymásra következő hullámai közben új meg új remények ébredtek bennünk a normális életre vonatkozóan. A legnagyobb kihívás ezek sorozatos megroppanása volt. 2020 őszén és 2021 februárjában is elkezdhettük a "jelenléti" oktatást, amit aztán rendre abba kellett hagynunk. Erős vár a mi családunk? – előadás Székesfehérváron a házasságról | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Három vizsgaidőszak személyes találkozás nélkül, benne főként a bizottság előtt zajlott záróvizsgák – ez senkiben nem hagyott jó emlékeket, ezt senkinek sem kívánjuk. Nagyon világossá vált, amit persze addig is tudtunk, hogy az egyetem az oktatók és a hallgatók részéről is közös vállalkozás, amelyben mindnyájan nemcsak a tudásunkkal, hanem a teljes személyiségünkkel vagyunk jelen.
Ez nem jön át két dimenzióban, képernyőn keresztül. Hiányoznak az elmaradt inspirációk, motivációk, a szemek összevillanása, az ötletek, gondolatok felszikrázása, a figyelmes reflexiók. Azért sokakban megmaradt az alkotóerő is. Tavasszal például igen sikeresek voltak a hallgatóink az OTDK-n, kiváló szakdolgozatok is születtek. A hivatalos diplomaosztó után a végzett néprajz szakosok baráti találkozón búcsúztak el egymástól és az Intézettől Idén úgy végez egy évfolyam, hogy csak az első félévét töltötte jelenléti oktatásban, így kimaradt a társas kapcsolatok építése, a közösségi tevékenységek, a tanszéki hagyományok megélése és a másodév végén esedékes gyűjtési gyakorlat is. Lehetett mindezt a karanténidőszak alatt – ha nem is pótolni, de – valamilyen módon mégis becsempészni a hallgatói életbe? Csempésztünk, ahogy tudtunk. Jómagam februárban és márciusban két erdei sétát szerveztem diákokkal a budai hegyekben. Májusban néhány hallgatóval ellátogattunk Budaörsre, júniusban Budakeszire: jó volt kollégákkal találkozni, valóságos múzeumba menni, szerzetesekkel találkozni.
Mohayné Katanics Mária Született Katanics Mária 1929. április 29. Baja Elhunyt 2017. január 23. (87 évesen) [1] [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása zenetanár karvezető Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1948–1952) Kitüntetései Szocialista Kultúráért (1968) Liszt Ferenc-díj (1983) Szocialista Kultúráért (1986) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (2005) Mohayné Katanics Mária ( Baja, 1929. április 20. – Budapest, 2017. január 23. ) Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus. Életútja [ szerkesztés] 1935 és 1948 között a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek intézetében (ma: Szent László ÁMK) tanult Baján. 1948 és 1952 között elvégezte az Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, ahol okleveles középiskolai énektanári diplomát kapott. 1952 és 1959 között Lajtha László mellett a Néprajzi Intézetben népzenekutató gyakornok, a Cinkotai Teleki Blanka Tanítóképzőben (ma: Szerb Antal Gimnázium) karnagy és énektanár volt.