La Fontaine egy ideig Fouquet-nak, a nagy hatalmú főintendánsnak az udvarához tartozott (és Fouquet bukása után az egyetlen volt annak pártfogoltjai közül, aki ki mert állni volt ura mellett); egy egykorú följegyzés szerint Fouquet biztatására és kívánságára kezdett "széphistóriákat" írni. Vagyis: fordítani, átdolgozni, átkölteni, újrakölteni. Boccaccio, Ariosto, a régi francia elbeszélésgyűjtemény, a Száz új novella és más források alapján. Már maguk a nevek elárulják, hogy ezek a széphistóriák olyan témák földolgozásával mulattatták Fouquet szalonjának közönségét és könyv alakban való megjelenésük után az egész francia közönséget, amelyek többé vagy kevésbé pajzánok. La fontaine mesék online store. Eleinte azonban senki sem botránkozott meg rajtuk. A széphistóriák "botránya" voltaképpen csak később kezdődött: akkor, amikor egyrészt a század hangulata is ridegebb, komorabb, a janzenizmus hatására gyanakvóbb és kedélytelenebb lett, másrészt meg (további széphistória-köteteiben) – egyik kiváló kutatója, Pierre Clarac szavai – maga La Fontaine is már határozottan a sikamlósság felé hajlott.
La Fontaine meséi a halála óta eltelt több mint három évszázadban mit sem veszítettek népszerűségükből – az egyszerűségükben nagyszerű történetek számos generáció számára szolgáltak szórakoztató okulásul. Hogy a francia mester művei ma is mosolyt csalnak a nézői arcokra és bogarat ültetnek a nézői fülekbe, arról ki-ki maga bizonyosodhat meg a Vaskakasban – nullától száz éves korig és még azon túl is. Előadásunkban nyolc La Fontaine-történet elevenedik meg – a legkülönfélébb bábtechnikákkal, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábrendező szakos hallgatóinak rendezésében.
Később szülei kívánságára hazament, hivatalnoki pályára lépett és meg is nősült. Csakhamar azonban otthagyta hivatalát és feleségét. Párizsba ment, ahol ismét könnyelmű életmódot folytatott. Pártfogójának, Fouquet miniszter bukása után szegénységre jutott és kénytelen volt hazatérni. Otthon megismerkedett Bouillon (leánynevén Mancini) hercegnővel és kastélyában mindennapi vendég lett. A hercegnő számára frivol hangú verses elbeszéléseket és novellákat írt, és 1664-ben ismét elkísérte Párizsba, ahol aztán magas pártfogóinak (Condé és Conti, Vendôme és Burgund hercegeknek, az orléans-i hercegnőnek és másoknak) kegyéből élt. Racine megismertette Boileau-val és Molière -rel, akik irodalmi munkásságra buzdították. La Fontaine meséi 3. rész [eKönyv: epub, mobi]. Az udvarba nem volt bejáratos, mert a mindenható XIV. Lajos haragudott rá és az akadémiába is csak nagy nehezen engedte őt beválasztatni (1684). Öregkorában megbánta könnyelmű életmódját és hogy irodalmi léhaságait jóvátegye, néhány zsoltárt franciára fordított. Munkássága [ szerkesztés] Írt elégiákat, színműveket is, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti.