Így végül az ostrom közvetve sikeresnek tekinthető. Végül a harmadik támadás Akkótól északi irányban zajlott, a Libanoni-hegység területén. A téli időszak miatt azonban az erős hóviharok nehezítették az offenzívát. 2 andrás keresztes hadjárata 13. A történelmi források szerint egy 500 főből álló magyar különítmény kivált a seregből és le kívánt csapni a hegyvidék lakóira, akik a keresztes hadakat folyamatosan zaklatták kisebb támadásokkal. Mikor az elszántan küzdeni akaró harcosok megpihentek, hirtelen a jobb helyismerettel rendelkező arab katonák lecsaptak rájuk, amely a keresztesek jó részének halálát jelentette. A magyar nevek tükrében feltehető a kérdés: az említett arab családok magyar keresztes vitézek leszármazottai lennének? Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől Makó Jeruzsálemtől valóban messze van, de a szólás nem a két város távolságára utal. Állítólagosan a válasz a magyar történelem egy humoros történetében rejlik: A monda szerint Makó vitéz 1217-ben II. András király keresztes seregében kelt útra Szentföldre.
GYŐRI SZALON a DR. KOVÁCS PÁL KÖNYVTÁR ÉS KÖZÖSSÉGI TÉR INTERNETES KULTURÁLIS MAGAZINJA Felelős szerkesztő: SZILVÁSI KRISZTIÁN | Felelős kiadó: DR. HORVÁTH SÁNDOR DOMONKOS igazgató Szerkesztők: MÁRNÉ TÓTH KRISZTINA, BERENTE ERIKA, SZABÓ SZILVIA Fotók: MOLNÁR GYÖRGY (a Győri Fotóklub Egyesület tagja), VAS BALÁZS, ÓBERT KLÁRA Szerkesztőség: 9021 Győr, Baross Gábor u. 4. 2 András Keresztes Hadjárata. Tel. : +36/96/319-997, Mobil: +36/30/633-6187 | E-mail: | Szerzői jogok: az oldal teljes tartalmát szerzői jog védi, bármiféle utánközlés kizárólag pontos hivatkozás jól látható elhelyezésével történhet.
Rövid pihenés után, a tényleges katonai akciók a Tábor-hegy megtámadásával indultak, ami már a kezdetektől szerepelt a keresztesek terveiben. A hatalmas erőd, egy kiemelkedő 600 méter magas sziklás fennsíkon épült, 77 torony és kétezer fős helyőrség védte. Akkonból a Galileai-tenger felé vezető utat ellenőrizte. A sereg november 30-án érkezett az erődhöz, és egy helyi renegát vezető segítségével a ködöt és a borongós időt kihasználva, észrevétlenül megközelítették a várat. 2 andrás keresztes hadjárata 2. December 3-án rátámadtak a várvédők csapatára, és legyőzték azt, de az erődöt nem sikerült bevenniük. Itt parancsnokok visszarendelték a betörni készülő csapatokat, a taktika végül igazolta a magyarokat, mert hónapokkal később a muzulmánok önként feladták és lerombolták a Tábor-hegyi erősségüket. II. András pár hónap után rájött, hogy a sereg nem elég ütőképes a meghatározó hadműveletek indításához. Az 1217-1218 telén elszenvedett érzékeny katonai veszteségek, s megbetegedése- Spalatói Tamás megjegyzése szerint megmérgezése az asszaszinok által- talán még inkább megerősítette abban a királyt, hogy seregét hazavezeti.
1217. augusztus 26. Szerző: Tarján M. Tamás "…győzedelmes András király […] akit Jeruzsáleminek nevezünk, azután, hogy jeruzsálemi hadjáratáról, melyet a szaracénok ellenében a katolikus szent hit védelmére a magyaroknak tömérdek seregével indított vala, szerencsésen visszatért. " (Részlet Werbőczi István Hármaskönyvéből, aki elsőként illette II. Andrást a "jeruzsálemi" jelzővel) 1217. augusztus 26-án szállt hajóra a dalmáciai Spalato kikötőjében II. András király (ur. 1205–1235) körülbelül ötezer főt számláló keresztes seregével. Miután a néhány hónapos szentföldi hadjárat során a magyar uralkodó csapatai csupán kisebb ütközetekben vettek részt, a középkori krónikások sikertelennek könyvelték el András misszióját, a modern kutatók többsége azonban már a hadi vállalkozás szimbolikus jelentőségét emeli ki, amely egyébként jelentős diplomáciai hasznot is hozott a király számára. Keresztes hadjaratok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az örökségül kapott ígéret Mint ismeretes, az 1189-ben – I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király (ur. 1189–1199), II.