Eredményei Szerkesztés Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett. A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. " "Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha. " [3] " Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.
Száz éve született a legeredményesebb magyar olimpikon, az ő tiszteletére lesz új neve a budapesti létesítménynek. A Nemzeti Sportcsarnok új nevét hivatalosan a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ), valamint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) közös rendezvényén kapta meg. Az ünnepségre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával került sor. Gerevich Aladár 1910. március 16-án született és 1991-ben hunyt el. Páratlan olimpiai sikereit 28 év alatt halmozta fel kard- és tőrvívásban, és még ennél is sikeresebb lehetett volna, ha két alkalommal nem maradnak el a nyári játékok a II. világháború miatt. A legendás vívót ábrázoló szobrot, Pató Róza alkotását Gerevich Aladár fia, Pál és unokája, György leplezte le. "Gerevich Aladár olyasmit ért el – hét ötkarikás aranyérem hat különböző olimpián -, amit talán soha senki nem fog megismételni", állt abban a levélben, amelyet a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) elnöke, Aliser Uszmanov írt, és amelyet Makszim Paramanov olvasott fel a rendezvényen.
Szakadj ki a szürke hétköznapokból és szórakozz velünk! Gyere el Magyarország legkirobbanóbb élő műsorára, ahol látványos összecsapások, izgalmas történetek, nevetés és rengeteg színes karakter vár rád és egész családodra! 2014. augusztus 23. Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok 1146 Istvánmezei út 3-5 -Sztárvendég: BÁRDOSI SÁNDOR -Viasat6 TV felvétel -Közönségtalálkozó Kapunyitás: 17:00 Az est programja: -Főmérkőzés: 25 emberes "Rumble" mérkőzés -Címmérkőzés: Zafar Ameen (c) vs Dover -Csapat Címmérkőzés: Nitrington (c) vs Latino Legion
[2016. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 17. ) Fechten - Weltmeisterschaften (Herren - Säbel) (német nyelven).. ) Hall of fame: Gerevich Aladár Gerevich Aladár az olimpiai játékok hivatalos honlapján Adatok További információk Szerkesztés Gerevich Aladár a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján Emlékezés Gerevich Aladárra a MOB honlapján Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Többszörös olimpiai aranyérmesek listája
(1910-1991) magyar vívó, edző Gerevich Aladár ( Jászberény, 1910. március 16. [2] – Budapest, 1991. május 14. ) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző. Gerevich Aladár Gerevich Aladár 1952-ben (Fortepan archívum) Személyes adatok Születési dátum 1910. [1] Születési hely Jászberény, Osztrák–Magyar Monarchia Halálozási dátum 1991. (81 évesen) [1] Halálozási hely Budapest, Magyarország Állampolgárság magyar Magasság 177 cm Testsúly 78 kg Versenyzői adatok Fegyvernem tőr, kard Klub Magyar AC (1937–1944) Toldi Miklós SE (1945–1946) Csepeli MTK (1947–1950) Bp. Vörös Meteor (1950–1960) Edző id. Gerevich Aladár (1924–1937) Italo Santelli (1938–1944) Csiszár Lajos (1946–1947) Szűcs János (1947–1960) Edzői adatok Klub Bp. Vörös Meteor (1961–1971) Bp.
Alkalmas mozgássérült sportolók edzéseinek, illetve versenyeinek megtartására. A medence felszereltsége: központi fűtés, vízforgató, víztisztító; Versenysport A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban és a hozzá kapcsolódó létesítményekben sok száz gyerek sportol napi rendszerességgel, de profi versenyzők – köztük olimpiai és világbajnokok – is itt készülnek a hazai és nemzetközi viadalokra. Itt készült például a londoni olimpiára a tornászok közül Berki Krisztián és Hidvégi Vid, a birkózó válogatottból Módos Péter, Lőrincz Tamás és Deák Bárdos Mihály, a kardozó Szilágyi Áron, Kasza Róbert öttusázó és Joó Abigél judós. A létesítményeket legtöbbször a torna, a birkózó, a vívó, a cselgáncs, a taekwondo és az öttusa szövetség használja. Szabadidősport, lakossági szolgáltatások A sportcsarnok létesítményeit elsősorban egyesületek igazolt versenyzői használják, de emellett – bizonyos részeit – szabadidős sportolók is igénybe vehetik. Uszoda: a 2012-es évtől megnyitotta kapuit a lakosság számára, a szabad pályák függvényében lehet úszni.
Vizuál "Egész életemben hazudtam" – Kiállításajánló a nyár közepére Júliusban is érdemes a kiállítóterekben hűsölni és közben műtárgyakat nézni. Szubjektív válogatásunkban olyan tárlatokból szemezgettünk, amelyek fókuszában különleges témák állnak, mint például az anyaság kérdése, a traumákból való gyógyulás lehetőségei vagy éppen a pandémia időszaka alatt válogatott, a 20. és 21. századi eseményeit megörökítő archív filmek és fotók.