Telefonálj a menhelyekre! Rengeteg önkéntes és intézményesült állatvédő tevékenykedik az országban. Azt érdemes felhívnod, aki a lakóhelyed környezetében tevékenykedik. Ha segítőkészek, de nincs náluk a kutya, telefonálj vissza néhány nap múlva, hátha közben odakerült. Hagyd meg elérhetőséged, hogy a menhelyen dolgozók elérhessenek. Szólj az állatorvosnak! Aki kutyát talál, gyakran elviszi állatorvoshoz. Ha baleset érte az ebet, akkor szerencsés esetben szintén orvosnál köt ki. Érdemes ezért ellátogatnod a rendelőbe és megadnod a kutya adatait illetve saját elérhetőséged, hátha valaki beviszi a jószágot. A chip is gyorsan segít, hiszen 2013. január óta kötelező. Beszélj róla! Mondd el minden ismerősödnek, hogy eltűnt a kutyád! Kutya Leadása Menhelyen. Kérdezd meg a boltban, az újságosnál, sétálás közben, elegyedj beszélgetésbe a környéken játszó gyerekekkel, panaszold el barátaidnak. Minél többen tudnak a dologról, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb nyomára bukkansz valamilyen információnak. Keress sorstársat!
Gyűlölöm, nagyon-nagyon gyűlölöm az ilyen komiszságot és KEGYETLENSÉGET, hogy egy ilyen öreg kutyát, aki az egész életét szeretetben, körülrajongott és ajnározott kedvencként élte le, öregkorára egyszerűen bedobnak a gyepire, ahol esélye sincs megélni a következő hetet, mert behoznak egy marék kis kidobott négyhetest, és nekik kell a hely, a kicsik meg a jövő héten elpusztulnak az anyjuk nélkül! Azt a szomorú, reménytelen és csalódott pillantást a kutya szemében, azzal a szörnyű gondolattal alszik el végleg, hogy az emberek gonoszak... és tudom, hogy sokan vallják, hogy a kutya nem gondolkodik, de IGENIS tud csalódni! Érző lény ő is. Hogy szűnik meg a szeretet, amit a kutya iránt éreztek, egyik pillanatról a másikra? A Noénál olvastam, hogy amikor Kolontárt elöntötte a vörös iszap, és ők állatokat mentettek, egy fekete kutyus eszméletlenül tiltakozott a mentésük ellen. Az iszapban csúsztak-másztak utána, az meg harapott és kapálózott. Elhozták, és a kutya nagyon beteg lett az iszaptól.