A johanniták a sziráki birtokot II Andrástól kapták. Ez még a tatárjárás előtt elpusztult, de csakhamar helyreállították. A XIV. században a rendház megszűnik, a helység az esztergomi János Lovagok birtokába kerül. Zsigmond királyunk 1424-ben Borbála királynénak adományozta. 1439-ben egy része a bujáki várhoz tartozik. 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapja meg egyháznemesi jószágként. 1412-ben már a Szobi család, 1562-63-ban Hasszán Daud hűbérbirtoka. 1579-ben kilenc ház után adózik a település a töröknek. 1584-85-ben Mahmud bin Musztafa, a budai defter futárának a hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura. 1552-től a település a nógrádi szandzsákhoz (kerülethez) tartozott. Majd 1683-ban Sobieski János hadjárata szabadította fel. A török hódoltság alatt a helység magyar lakosai kivesztek. 1692-ben Szirák Roth János tulajdonába került, aki a Felvidékről 27 tóth családot telepített ide. Johanna, Roth Tamás lánya 1761-ben feleségül ment gróf Teleki Józsefhez, így hagyományozódik a birtok a Telekiekre.
Értesítést kérek Iratkozz fel Szirák legfrissebb programajánlataira! Ne maradj otthon! Szirák az ország északi részének közepén, Nógrád megyének a délkeleti sarkában, a Bér patak völgyében, a Cserhát lábánál elterülő dombvidéken helyezkedik el. A község belterületén is - az előbbiek miatt - jelentős a szintkülönbség. Az idilli tájba a község lakóépületei harmonikusan illeszkednek. A három jellegzetes községképet alakító, a falu arculatát formáló épület a két templom (az egyik a község "feletti" dombon, a másik a település központjában) és a kastély. A község Pásztótól 24 km-re, a fővárostól 60 km-re fekszik. A Pásztói kistérséghez tartozik. Ősidőktől lakott hely volt, a legnagyobb helyi lelet 1894-ben került elő, egy 69 sírból álló szarmata temető. Szirák honfoglalás előtti létét a Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban megtalálható kő- és bronzkori, valamint az avar leletek bizonyítják. A községgel kapcsolatos első írásos adatot 1219-ből a váradi regest-rumban találták, mely szerint a jeruzsálemi Szent János lovagrendnek volt itt rendháza.
A Wellness Központ 2000 négyzetméternyi bambusz felhasználásával készült és a csendes-óceáni jelleg dominál az épület belső kialakításában. Az egyéni igények kiemelt figyelembe vételével teljes felüdülést és regenerálódást nyújtunk vendégeinknek a különböző keleti masszázsokkal és kozmetikai kezelésekkel. Az aktív pihenés kedvelői többek között a következő szolgáltatások közül választhatnakTenisz, Asztalitenisz, Lengőteke, Szabadtéri Sakk, Játszótér. A Teleki-Degenfeld Kastélyszálló és a hozzá tartozó hatalmas őspark reprezentatív környezetet biztosít rendezvények, fogadások, konferenciák megtartására, továbbá várja a pihenésre, aktív kikapcsolódásra vágyókat.
Összesen: 5 (Kiváló) Anonym – 2022-06-07 Kivel járt ott: Párommal Személyzet: Kiváló (5), Tisztaság: Kiváló (5), Kényelem: Kiváló (5), Ellátás: Kiváló (5), Szolgáltatások: Kiváló (5), Elhelyezkedés: Kiváló (5), Ár/érték arány: Kiváló (5), Összesen: 4. 3 (Jó) – 2020-02-17 Ugyan a Kastélyszálló már a zenitjén túl van, s nem tud versenyezni a modern, új szállodákkal, de nem is ezt várjuk tőle. Csodaszép épület, csend-nyugalom, finom ételek, tradíció, e amit nyújtani tud.... Tisztaság: Jó (4), Kényelem: Jó (4), Szolgáltatások: Jó (4), Elhelyezkedés: Jó (4), Ár/érték arány: Jó (4), Összesen: 4. 6 (Kiváló) Kiss Gellén Tamás – 2020-01-06 Nagyon kiváló személyzet, udvarias, mindenben segítőkész. A szobák állandó szellőztetését kellene megoldani, bár tudom ez nem egyszerű egy műemlék épületben. Köszönjük, jól éreztük magunkat! – 2019-11-01 Kivel járt ott: Családdal (gyerekekkel) Összesen: 3 (Átlagos) – 2019-10-21 Kivel járt ott: Családdal Személyzet: Jó (4), Tisztaság: Átlagos (3), Kényelem: Átlagos (3), Ellátás: Megfelelõ (2), Szolgáltatások: Megfelelõ (2), Elhelyezkedés: Átlagos (3), Összesen: 4.
1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta - teljes pompájában - szállodaként üzemel. Parkja növényi ritkaságokkal teli védett terület. Említést érdemel a barokk stílusú Teleki sírbolt, ami 1784-ben épült Wattay Borbála halálakor Jung József pesti építőmester vezetésével, miként az 1782-88-ban épített copf stílusú Evangélikus Templom is. Helyén valaha kolostorépület, majd imaház állt, de lerombolták. Onnan származik az emberfejet ábrázoló faragvány, amit beépítettek a falba. A templom 1832-ben leégett, mindhárom harangja elolvadt, ekkor készítette el Schaudt András mester a ma is meglévő legöregebb harangot. Tornyát 1836-ban, a templomot 1880-ban, 1927-ben és nemrégiben is helyreállították. A templom egyhajós, díszítés nélküli oldalfalakkal. A szószékoltár festetlen fenyőfa, az oltárkép és az aranyozott fafaragványok élénkítik a mértékadó megjelenést. A Bozó kúria néven emlegetett épületet 1840 körül emelték klasszicista stílusban. Földszintes L alakú épület oszlopos terasszal.
Az első írásos emlékek 1219-ből valók, mely okmányokban arról olvashatunk, hogy ezen a helyen egykor a Johannita lovagok ispotálya állt. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek. A kastély építéstörténetére vonatkozó levéltári adat nem áll rendelkezésünkre. Keletkezésére nézve az egyetlen írásos említés a bejárat fölötti gazdag kiképzésű szemöldökdíszen olvasható latin nyelvű felirat. Ebből megtudjuk, hogy az épületet Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték, s a kronosztikon az évszámot is tudomásunkra hozza: 1748-ban jelöli meg a kastély befejezését. Építését követően háborús tűzvész romba döntötte. Roth Tamás, a protestáns neveltetésű, humanista műveltségű nemes az egri Giovanni Battista Carlone-t bízta meg kastélya újjáépítésével. Változatos, festői kontúrjával, játékosan halmozott építészeti elemeivel a kastély némileg egyedülálló jelenségnek tűnik a magyarországi kastélyok között.