Így van ez a Galaktika 315. számát nyitó novellával, a Mesék a kriptából című alkotásnál is. Jurij Kruglov nem hiába jutott be két művével is a 2007-ben kiadott Csernobil árnyai című antológiába. Mesterien adja vissza a Zóna atmoszféráját, amitől szinte az olvasó is az atomkatasztrófa utáni környéken érezheti magát. Realista ábrázolásmódját kiegészítik a nagyon is emberien viselkedő karakterek, kik saját motivációitól vezérelve próbálnak túlélni napról napra. A novellában három különböző történetet olvashatunk, három különböző személytől. Ketten igazi legendának számítanak ( Goblin, Trufa), a narrátor szerepében pedig egy "átlagos" stalker áll, Szürke. A novella érdekessége, hogy a három történet különböző műfajokat mutat be. Goblin visszaemlékezős sztorija inkább horror-szerű, sötét és véres, míg Trufáé inkább humoros (persze fekete humor), mégis izgalmas. Szürkéé pedig már a jelenben játszódik, nem a többieknek meséli el történetét, hanem folytatódik a közjátékokkal megszakított tényleges jelenmódban alakuló események sora.
Általános Mesék a kriptából, amerikai franchise Képregény Mesék a kriptából vagy Kriptamesék, (Tales from the Crypt), amerikai EC Comics képregénysorozata (1950-es évek) Filmek, filmsorozatok Mesék a kriptából (Tales from the crypt), 1972-es brit horrorfilm, rendezte Freddie Francis, főszereplők Ralph Richardson, Joan Collins, Ian Hendry Mesék a kriptából II. vagy Mesék a kriptákból vagy Kriptamesék II.
Mesék a kriptából c. sorozat első évadának első része.
Mesék a kriptából c. sorozat második évadának negyedik része.
A(z) Mesék a Kriptából lap további 0 nyelven érhető el. Vissza a(z) Mesék a Kriptából laphoz. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Mesék_a_Kriptából "
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
2006. június 30. 12:30 Egy négyszáz éve eltűnt, s a minap megkerült vatikáni freskórészlet eredetijén a Szűzanya, a gyermek Jézus és a botrányos életű VI. Sándor pápa látható. Szerelemgyerek és blaszfémia Sándor és Giulia A hírhedt nőfaló, VI. Sándor pápa (1492-1503) a reneszánsz festészet nyelvén tudatta magánügyi kilengéseit a kortársakkal. A mai Vatikáni Könyvtárat, a Borgiák egykori lakosztályát a kor egyik legkeresettebb festőjével, Pinturicchioval dekoráltatta ki, aki számos művén megjelenítette a 60. életévét betöltött egyházfőt és 16 éves férjezett kedvesét, Giulia Farnese-t (a későbbi III. Pál testvérét). Kettejük kapcsolata nyílt titok volt, s az is tény, hogy a "pápaság legsötétebb alakja", ahogy VI. Sándort emlegeti a szakirodalom, nyolc gyermekes apaként került a katolikus egyház élére. Ám hogy az említett freskón valóban szerelmük gyümölcse látható-e, ma is csak a több száz éves pápai legendárium része, sosem bizonyított szóbeszéd. Freskórészlet szerelemgyerekkel A festmény, melyet ma csak másolatról ismerünk, egészen 1655-ig a pápai lakosztályt díszítette.