Bemelegítésképp egy könnyebb, ám annál látványosabb túrára indulunk. A több kisebb mezőből álló karsztfennsíkon a pásztorfalvak lakói máig megőrizték a magashegyi pásztorok kultúráját, és szokásait. Mi is bepillantást nyerünk ebbe a világba, és megkóstolhatjuk az itt készült tradicionális tejtermékeket. A legelésző tehenek és pásztorkunyhók közt elhaladva felkapaszkodunk a fennsík legmagasabb pontjára, a Gradisce-ra. Miután kigyönyörködtük magunkat, elfogyasztottuk a magunkkal hozott ebédünket, és szemügyre vettük másnapi túránk célpontját a mögöttünk magasodó sziklás csúcsok között, visszatérünk autóinkhoz. Világ nevezetességei: Látnivalóink Szilvásváradtól Pécsig. Délután elfoglaljuk szállásunkat, majd vacsora előtt teszünk egy sétát Kamnik hangulatos kis utcáin, útba ejtve Stari Grad és Mali Grad várát. Táv: 10-12 km, 600 m szint 2. nap Reggel fájdalmasan korán kelünk, hogy időben nekivághassunk a Brana-csúcs és a Kamnisco-hágó meghódításának. Felautózunk a festői szépségű Logár-völgyben a Rinka-vízesés alatti parkolóig, ahonnan gyalog folytatjuk az utat.
Régészeti leletek sokasága igazolja, hogy éltek és meghaltak itt az új kőkortól, a rézkor, bronzkor, a vaskor emberei. A honfoglalás után királyi nemzetség, az Abák birtoka volt. -Szajla, Terpes. A települések határában kurgánokat, sírhalmokat találtak, valamint késő bronzkori urnatemetőt tártak fel. A Váraszótól Sirokig található kurgánok (hun-avar temetkezési helyek) közül a Szajlai " Attila sír" a legmagasabb, amelynek a Nemzeti Múzeum által tervezett feltárását 1914-ben az I. Világháború hiúsította meg. A Tarna völgyében, Sirok felé további két halom látható. Látnivalók - LelesziPihenő. Az egyik tetejére a középkorban várat emeltek, amelyet az itt élők Pósvár néven ismernek. Némely kutatók szerint az a Pósa püspök volt a tulajdonosa, aki III. Béla király névtelen jegyzőjével, Anonymussal lehet azonos. -Bükkszék. A Mátra és a Bükk lábánál, Egertől 20 kilométerre a Tarna völgyében fekszik. A történelmi időket idéző helyiséget már a középkorban ismerték. 1937-től kőolajkutatások kezdődnek az ún. "Bükkszéki boltozaton".
A Szabadtéri Múzeum gondosan összeállított állomásai az erdőben és az erdővel élő ember küzdelmes életét mutatják. Meghatározó elem ebben természetesen a fa kitermelésének, gyakorlati megmunkálásának valamint szállításának egykori módozatai, egészen a szén- és mészégetésig. De láthatjuk itt a zsindelykészítők és fogatosok szabad füstjáratú lakókunyhóit is, a kövekből épített üveghutát és a vasolvasztó masszát. A múlt érzékenyebb emlékeit, a Szalajka völgy Erdészeti Múzeuma őrzi. Az erdők fafajtáinak tudományos bemutatása mellett ott találjuk a fakitermelés szerszámait, a vadászfelszerelést és rendkívül élethűen megjelenített állatvilágát: a testes vaddisznótól és óriási szarvasbaktól kezdve egészen az erdő madaraiig. Az Erdészeti Múzeum különlegesen részletes ismertetőt nyújt a természetkedvelőnek. A vidék talajmintái ugyanúgy megtalálhatók itt mint pl. Tarna-völgy ékkövei – A Zöld Bolygó. az erdő fáinak rügymintái, hasznos és káros rovarok, lepkék gyűjteménye, stb. Az Erdészeti Múzeumra csak az bukkan rá, aki az utat gyalog teszi meg a fátyolvízeséstől a völgy aljáig.. Miközben a természetben gyönyörködünk, egy ilyen kirándulás segít megszabadulni napi gondjainktól, feltölt és lelkileg is megtisztít… 1 / 2 oldal 1 2 Következő »
Legalább ilyen szép az Istállóskői-barlang, ahova szerpentin vezet fel a Szalajka-forrástól, és ahol gyapjas mamut, és ősbölény csontokat is találtak az archeológusok. Töretlen a sikere a Szilvásváradi Erdei Vasútnak is. Ezen az alig 5 kilométeres szakaszon közlekedő, keskeny nyomtávú, villamosítás nélküli kisvasút tavaly ünnepelte 100. születésnapját. Régen faszállításra használták, de a közeli Mária-bányából termelt vasérc is rakományt jelentett a kisvasútnak, amit akkor lovak vontattak. Szalajka völgye nevezetességei képek. Az erdei vasút április 1-től közlekedik menetrendszerűen. Jáki (Szent György) templom Az 1220 és 1230 körül (egyes források szerint 1214-ben) épített templom a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amit már általános iskolás korunkban, álmunkból felébresztve is felismertünk, különös tekintettel a déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt Isten Báránya domborműre. A Jáki Templom a Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, nem lehet eltéveszteni. A templomot Szombathelytől 10 kilométerre délre találjuk, és legkönnyebben a 86-os úton el Körmend felé indulva érhetjük el.
Bemutatás A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak és a Fátyol-vízesés. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet.
A feltárási munkát Kárpáti János vezette, aki feltételezte, hogy a fejedelemasszony is az altemplomban nyugszik, de ez irányú feltárásra anno nem kerülhetett sor. -Kisnána. Mint a Mátra környéki települések többsége, az Aba nemzetség tulajdonát képezte, a 13. században pedig annak sarja, a Kompolti család birtokává vált, akik aztán hosszú ideig lakták. Egy csendes kis faluban áll a kisnánai vár, a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. A szokatlan módon nem hegytetőre, hanem a település belsejébe épült várat igazából a legutóbbi, nagyszabású felújítás tette az idegenforgalom térképére. -Egerszalók. Heves megyében, Egertől 5 kilométerre délre, a Mátra és Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik. Méltán híres termálvize mellet, természeti értékeivel és híres boraival várja a látogatókat. A hegyekkel övezett Egerszalók az Egri történelmi borvidék része. A település első okleveles említése 1248-ból való. Az oklevél alapján valószínű, hogy a falu a tatárjárás áldozata lett, az akkori neve pedig Zolouk volt.