2021. január 15. péntek, 08:00 Soha nem látott mértékben támogatja a kormány az idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, január elsejétől megszűnt a megváltozott munkaképességűek jövedelmi korlátja is, bármilyen mértékű munkabér mellett jogosultak a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra. 48, 6 milliárd forint idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szánt összeg, mintegy hárommilliárd forinttal több, mint az elmúlt évben – közölte a szociális ügyekért felelős államtitkár, Fülöp Attila. Hozzátette: amíg 2010-ben a megváltozott munkaképességűeknek csupán 18 százaléka dolgozott, ma ez az arány 44 százalék. REHABJOB.HU Állás és Információs portál / Munkaadóknak. Jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, döntő többségük piaci körülmények között, illetve 394 társaság veheti igénybe a támogatást szerződés alapján. A kormány számára fontos a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – hangsúlyozta az államtitkár, számukra ugyanis a munka nem csupán megélhetést jelent, hanem az önbecsülés, a közösséghez való tartozás érzését is.
chevron_right Eltörölt kereseti korlát: nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása.... 03. 31., 16:15 Frissítve: 2021. 31., 13:23 Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon. A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett – írja sajtóközleményében a Trenkwalder. A korábbi szabályozás értelmében csak az kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, akinek munkaviszonyból származó havi bruttó keresete három egymást követő hónapban nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát – ez 2020-ban 241 500 forint volt.
A megváltozott munkaképességű emberek közül sokan munkaerőpiaci szempontból inaktívak – nem dolgoztak a felmérés idején és nem voltak munkakeresői státuszban sem. A gazdaságilag aktívak körében a munkanélküliek aránya a megváltozott munkaképességű személyeknél 9, 8 százalék, ép emberek esetében pedig 4, 5 százalék. Korábban, egy 2017-es felmérés szerint a megváltozott munkaképességű személyek munkanélküliségi aránya 14, 4 százalék volt, a nem megváltozott munkaképességűek 3, 9 százalékával szemben. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Tehát 3 év alatt közel 5 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta az előbbiek esetében, miközben az utóbbiaknál 0, 6 százalékkal nőtt ez az arány. Ezek a számok kétségkívül látványos előrelépést mutatnak, azonban még sok tennivaló van annak érdekében, hogy a foglalkoztatásban meglévő különbség a két csoport között tovább csökkenjen. Gazdasági előnyök A munkáltatók jogosultak megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre. A rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek ezután is fizetnie kell.
Ezen kívül a jogalkotó a mozgáskorlátozottsággal vagy fogyatékossággal élő dolgozók számára adómentesen adható, munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést ír elő a lakóhely és a munkavégzés helye között. Erre a dolgozó mellett az őt munkába szállító személy is jogosultságot szerethet. A térítés összege kilométerenként minimum 9 Ft, de az adómentesen adható határ 15 Ft/km. Azaz a két összeg között a munkáltató döntése alapján bármely összeg adómentesen adható. A jogalkotó elismerve azt, hogy a megváltozott munkaképességű személyeknek állapotukból adódóan esetlegesen több pihenőidőt kell biztosítani, bizonyos esetekben az éves rendes szabadságon felül öt nap pótszabadságot is biztosít. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása – KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.. törvény 120 § alapján ezt azon személyek kérhetik, akiknek a rehabilitációs szerv szakvéleménye alapján legalább 50%-os az egészségkárosodásuk, fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülnek. Fontos kiemelni, hogy a pótszabadság nem jár automatikusan, a dolgozónak év elején, vagy évközi belépésnél a belépéskor nyilatkozatban kérnie kell azt.
Ezt nevezik kötelező foglalkoztatási szintnek. Azaz amennyiben ezt a kötelező foglalkoztatási szintet nem éri el a vállalkozás 2017-ben, 1 147 500 Ft/fő/év rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett (2016-ban ez az összeg 964 500 Ft/fő/év volt). A rehabilitációs hozzájáruláshoz kapcsolódó limitet negyedévente kell meghatározni, és amennyiben kötelezett a vállalkozás az adatok alapján, ugyanilyen időközönként kell az előleges is megfizetni. A kvóta teljesítésének szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősül, Akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű (Mmtv. 2. § (1) bekezdés); Aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik; Akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50%; Aki fogyatékossági támogatásban vagy Vakok személyi járadékában részesül, és munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltató az általa foglalkoztatottak után 2017-ben 22%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Jó úton járunk, de van hova fejlődni A munkához juttatással nem csupán segély helyett munkabérhez segítik hozzá a dolgozókat, hanem a munkával utat nyitnak egy lelkileg még egészségesebb életút felé is, ahol a napok strukturáltan és hasznos munkával telhetnek el. "Ha a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása az egészségi állapot, a munkavégző képesség, és egyéb, munkavégzéshez szükséges kompetenciák figyelembevételével történik, akkor a munkaviszony minden fél számára értéket fog képviselni. A statisztikák szerint jó úton járunk, mert az elmúlt nagyjából 10 évben 18%-ról 44%-ra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak, de még mindig kicsit az EU átlag 50% alatt vagyunk. 2021-ben 155 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott, én úgy látom kicsit nagyobb rugalmassággal jóval többen is lehetnének" – teszi hozzá a szakember. Átgondoltan érdemes lépni Természetesen a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának bevezetése nem történhet átgondolatlanul, egyik percről a másikra.