Van, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni Azt szokták mondani, hogy a bölcs ember a jót megtartja, a rosszat pedig elfelejti. Népművészetünkben számtalan olyan dolog van, amit mindenképpen érdemes megtartani, hiszen nemcsak szépek, hanem önmagukban is hatalmas értéket képviselnek. Ilyenek például az ősi magyar motívumok. Ősi népcsoportok, kultúrák tetoválásai (Avar, Szkíta, Hun, Magyar, Nyugat-Ázsiai és más kultúrák). Ezek amellett, hogy a mintáknak, színeknek, formáknak köszönhetően igen látványosak, komoly szimbolikával is rendelkeznek, így aki ért hozzá, nemcsak magát a motívumot látja, hanem azt is tudja, hogy mit jelent. Hogyan és miként lehet ezeket a motívumokat életben tartani, a fiatalabb generáció körében is népszerűvé tenni, arra nagyszerű lehetőséget találtak az ékszerkészítők. Nyakláncokat, karkötőket, fülbevalókat, gyűrűket díszítenek az ősi magyar motívumok segítségével, így nemcsak gyönyörű ékszereket készítenek, hanem értékeink megőrzéséhez is hozzájárulnak. Ha Ön is szeretne egy ilyen ékszert választani, látogasson el a webáruházba és válogasson kedvére vagy tervezze meg a készítővel együtt álmai ékszerét!
: F. : A másik két kifestő a Kárpát-medence hímzéseit mutatja be. H. : A két hímzéses kiadvány közül az egyikben a nyolc nagy néprajzi tájegységet szemlélteti négy-négy hímzésminta, a másikban pedig a legnevesebb hímzéseket, pl. buzsáki, kalocsai, matyó, rábaközi, sárközi. Cs. : A motívumokról rövid leírás is található a kifestőkönyvekben. Miért tartotta fontosnak ezek megjelentetését? H. : Mert ezeknek a motívumoknak kulturális tartalma, továbbadandó értéke van. És habár a kifestők egész kicsi korúaknak is szólnak, fontos, hogy a felhasználók a legegyszerűbb megfogalmazással és terjedelemben, de tartalmi képet is kapjanak arról, hogy valójában mi is az, amit kiszíneznek. Cs. : A cifra szavunk az ősi iráni nyelvből került hozzánk. Ott a köröcskét, a nulla számjegyet nevezték meg a cifra szó elődjével. Miután az ősi szó kalandos útoneljutott hozzánk, a sok köröcskével díszített magyar szűrt, cifra szűrnek kezdték nevezni. Ön az utóbbi időben sokat foglalkozott a magyaros motívumokkal. Melyek a magyar néprajzban megjelenő tipikus, gyakori szimbólumok?
H. : Érdekes világ a népi ornamentikáé, önmagában is, de a mai világ tükrében még inkább. Van ütközés a kettő viszonyában, mégis, mivel az ember – szerintem – alapvetően vonzódik a népi díszítőművészethez, ha az megfelelő kontextusban és megjelenéssel léphet színre, talán szélesebb körűvé válhat a felhasználása. Cs. : Napjaink képzőművészetében és a design irányzatok között is van egy erőteljes minimalista irány, hogy csak a dísztelen IKEA stílusra utaljak. Ön szerint lesz idő, mikor a motívumokkal gazdagon ékesített, színes világ lesz a trendi? H. : Sokszor mondják, hogy a "stílusok" jellege általában egymást követően váltakozó; ez bizonyos történeti stílusokra mindenképp igaz. Én azonban kifejezetten vegyesnek látom a kortárs művészet irányait, és a jelenben élve amúgy is nehéz lenne bármit jósolni ezzel kapcsolatban. Egyébként az IKEA épp most árul népies motívummal hímzett párnahuzatot, de persze ez csak tovább bonyolítja a kérdést. Cs. : Gratulálok a TINTA Arany Penna Díjhoz, és végezetül megkérdezem, a négy kifestőkönyv után min dolgozik most?