Öt évvelé ezelőtt A Szentföld öröksége címmel mutattak be válogatást Budapesten az Izraeli Múzeum kincseiből, 2011-ben Jeruzsálemben állították ki az Esterházy-gyűjtemény kincseit, tavaly pedig francia impresszionista mesterek remekei érkeztek Jeruzsálemből a Magyar Nemzeti Galéria kiállítására. Az Izrael Múzeumban kiállított dadaista és szürrealista művek elsősorban adományok útján kerültek be az intézmény egyik legnagyszerűbb gyűjteményébe - árulta el James S. Snyder a múzeum igazgatója, hozzátéve: mintegy 1200 darabos dadaista és szürrealista kollekciójukból a 120 legkiemelkedőbb munkát hozták el Budapestre. Dada és szürrealizmus - artportal.hu. A 20. század első évtizedeinek két nagy művészi irányzata, a dada és a szürrealizmus, radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai értékek megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén hozott létre új lehetőségeket az alkotásban.
A szürrealizmus (francia surréalisme =realizmusfölöttiség) a dadaizmussal párhuzamosan kezdett formálódni, de irányzattá csak 1922 után vált. A kifejezést először Apollinaire használta, Teiresziasz emlői (1917) című művét szürrealista drámának nevezve. Dada és szürrealizmus | hvg.hu. Az irányzat központja Franciaország, de számos más országban is kibontakozott. A korábbi avantgárd irányok mellett alkotói elődjüknek tekintették Baudelaire-t, Rimbaud-t, Apollinaire-t. Felfedezték az első "igazi" szürrealistát, Lautréamont -t (lotréámon; 1846—1870), akinek Maldoror énekei című műve későromantikus és szürrealista elemeket vegyít apokaliptikus látomásban, elsőként alkalmazza a kollázst, és a szürrealizmus jellegzetes automatikus írásmódjához is közeli. Sokszor idézett híres szépség-meghatározása: " Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon. "A másik felmagasztalt előd Alfred Jarry (zsári; 1873—1907), akinek Übü király (1896) című komédiájáért Breton "odaadta volna" az egész Shakespeare- életművet.
A kiállításon bemutatásra kerül több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és ready-made a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe. A talált és már kész alapanyagok felhasználását a dadaista és szürrealista kollázsokon, montázsokon és tárgyakban elmossa a művészet és az élet közti határvonalakat. A ready-made-ek megkérdőjelezik a hagyományos műalkotások létét és egyben az önkifejezés fogalmát is.
[... ] Szerintünk nem lehet sem harmónia, sem nagy művészet. A szépség eszménye már réges-rég összeaszott. ] Megragadjuk ezt az alkalmat, hogy nyilvánosan elhatároljuk magunkat szóban és írásban mindentől, ami francia. ] Katolicizmus, görög-római klasszicizmus, mi önre hagyjuk ezeket az aljas istenkedéseket. Húzzon csak hasznot belőlük, ahogy tud; hízzon még kövérebbre, pukkadjon ki polgártársainak bámulata és tisztelete közepett. Írjon, imádkozzon és tajtékozzon; mi magunknak követeljük a dicstelenséget, hogy egyszer s mindenkorra faragatlan fajankónak és gonosz embernek tituláljuk önt. " A szürrealizmus mozgalomszerű jelentkezésének időpontja 1922. Az első szürrealista műnek André Breton (bröton; 1896—1966) és Philippe Soupault (filip szupó; 1897—1990) A mágneses mezők (1919) című közös alkotását tartják. 1922-ben vette át Breton a Littérature (litérátür) szerkesztését, ennek megszűntekor, 1924-ben megalapították a Révolution surréaliste (révolüszion szürréaliszt) című folyóiratot (1924—1929).
A Meglepő társítások: kollázs, asszamblázs, objekt című szekciónkban ilyen tárgyakat, illetve ready-made-eket mutatunk be. A ready-made-ek (műalkotássá nyilvánított tárgyak) megkérdőjelezték a hagyományos műalkotások létét és egyben az önkifejezés fogalmát is. A hétköznapi tárgyak ‒ fésű, palackszárító vagy fogas ‒ szinte minden változtatás nélküli kiállításával a dadaista művészek azt a kérdést feszegették, hogy átlényegülnek-e a múzeumban vagy galériában kiállított tárgyak. Az Illúzió és álomtáj című kiállítási egységünk a szürrealizmus lényegét mutatja be. A képzelet és az álom mámorító és felszabadító hatásába vetett hit a szürrealizmus központi elemét képezte. Az álomszerű szürrealista tájak misztikus világokat idézve kérdőjelezik meg realitásérzékelésünket. Ebben az egységben foglal el fő helyet René Magritte egyik legismertebb remekműve, a Kastély a Pireneusokban. A költészet és a vizuális művészetek megújításának céljával a szürrealizmus a kreativitás még kiaknázatlan forrásához, az elme rejtett birodalma ‒ az álmok, a mentális betegségek és a tudatalatti ‒ felfedezése felé fordult.