Új Zéland Új Zéland - New Zealand Új-Zéland a Csendes-óceán délnyugati részén található ország, amely két fő szárazföldi területet foglal magában. Fővárosa Wellington. Varázslóvilág Kormány A varázsló Új -Zélandot Wellingtonban a Mágiaügyi Minisztérium irányította. [1] Varázslatos lények Új -Zélandon honos Világszerte A következő lényeket találták világszerte: Játékok és sport A résztvevő új -zélandi zászlót lenget A kviddicset egy tizenhetedik században ismertették meg Új -Zélandon egy európai herbológus csoport. Egy hosszú nap után mintákat gyűjtöttek, a varázslók ellazultak a kviddics játékával. Az új -zélandi Mágiaügyi Minisztérium sok erőfeszítést fordított arra, hogy a játékot játszó fehér varázslókat ábrázoló korai maori művészetet távol tartsa a mugliktól. [1] A Moutohora ara volt kviddicscsapatból Új-Zéland. Csapatuk kabalája egy Sparky nevű Főnix volt. Új zéland wiki.openstreetmap.org. [1] Az új -zélandi nemzeti kviddicscsapat a 2014 -es kviddics -világbajnokságon vett részt. A 2014. május 20 -i hatodik mérkőzés során 410-170 -re kikaptak Bulgáriától.
A Wikipédiából, az ingyenes enciklopédiából Új Zéland FINA kód NZL Egyesület Új -zélandi vízilabda Államszövetség OSA (Óceánia) Vezető edző Angela Winstanley-Smith Asst edző Megan Thomson Janet Masina Kapitány Jessica Milicich FINA rangsor (2008 óta) Legmagasabb 12 (2010, 2011) Világbajnokság Megjelenések 11 ( először 1991 -ben) A legjobb eredmény 7. hely ( 1991) 7 ( először 1979 -ben) 4. hely ( 1984) Az új-zélandi női vízilabda válogatott képviseli Új-Zéland nemzetközi női "s vízilabda versenyek és barátságos mérkőzést. Tartalom 1 Eredmények 1. 1 Világbajnokság 1. 2 Világbajnokság 2 Lásd még 3 Hivatkozások Eredmények 1991 - 7. hely 1994 - 10. hely 1998 - 11. hely 2001 - 12. hely 2005 - 12. hely 2007 - 12. hely 2009 - 12. Új -zélandi női vízilabda -válogatott - New Zealand women's national water polo team - abcdef.wiki. hely 2011 - 12. hely 2013 - 12. hely 2015 - 13. hely 2017 - 12. hely 2019 - 12. hely 1979 - 5. hely 1981 - 6. hely 1984 - 4. hely 1988 - 6. hely 1995 - 8. hely 2010 - 8. hely Lásd még Új -zélandi férfi vízilabda -válogatott Hivatkozások Ez a cikk egy új -zélandi sportklubról egy csonk.
A Déli-sziget hegységrendszere a nyugati partokkal párhuzamosan fut, ezért ott csak nagyon rövid lefutású folyók alakultak ki. Az egyetlen kivétel a Buller, mely 177 km hosszú. A Déli-Alpok keleti oldalán már nagyobb a távolság a tengertől, az itteni lejtőkön több 200 kilométernél hosszabb folyó található, így (északról dél felé haladva) a Clarence (209 km), Waitaki (209 km), Taieri (288 km), Clutha (322 km), Mataura (240 km), Oreti (203 km) és a Waiau (217 km). Új Zéland. Tavak [ szerkesztés] Új-Zéland mindkét nagy szigetén igen sok tó van. Az egyik népszerű osztályozásuk szerint "kerek" és "hosszú" tavakra csoportosítják őket. A kerek tavak között sok a maar típusú, általában vulkáni kráterekben alakultak ki, elsősorban az Északi-szigeten. A Déli-szigeten a "hosszú" tavak dominálnak, ezek medrét a gleccserek vájták ki, azaz glaciális eredetű tavak és a morénagátakkal lezárt völgyekben fekszenek. A tavak másik osztályozásuk szerint természetes és mesterséges tavak lehetnek. Az utóbbiak első pillantásra hasonlítanak a glaciális tavakhoz, csak itt a völgyeket nem moréna, hanem ember készítette gát zárta le.
A legnagyobb mesterséges tó a Benmore, egyik ága 30, a másik 18 km hosszú, felülete 79 km², legnagyobb mélysége 96 méter. Az Északi-sziget legnagyobb tava a Taupói-tó; felszíne majdnem azonos nagyságú a Balatonéval, de annál rövidebb és szélesebb (40x27 km). Az Északi-sziget legmélyebb tava a Waikaremoana (256 m), egyben ez a legmagasabban fekvő tó is (614 m). Jelentős még itt a második legkiterjedtebb felszínű Rotoruai-tó. A Déli-sziget leghosszabb tava a Wakatipu (77 km), a legnagyobb felületű pedig a Te Anau (344 km²). A Déli-sziget glaciális eredetű tavai közül több is a tenger szintjénél mélyebb, mivel a jégkorszakban a gleccserek a tenger mai szintjénél jóval mélyebbre vájták ki medrüket. Az Manapouri -tó vízfelülete például csak 178 méterrel magasabban fekszik a tengernél, de legnagyobb mélysége 444 méter. Új zéland wiki article. A legmélyebb a Hauroko 462 méterrel, felszínének tengerszint feletti magassága pedig 150 méter. Tengerpartja [ szerkesztés] Öböl a White-sziget partján A szigetország tengerpartja erősen tagolt, sok különböző típusú öböl, fjord és rengeteg sziget teszi változatossá.
Az Északi-szigetet és a Déli-szigetet a Cook-szoros, a Déli-szigetet és a Stewart-szigetet a Foveaux-szoros választja el egymástól. Források [ szerkesztés] ↑ Balázs: Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Budapest: Panoráma. 1981. 568–570. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963 243 103 0 További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Zéland vízrajza témájú kategóriát.
Magyar Kiejtés IPA: [ ˈuːjzeːlɒnd] Földrajzi név Új-Zéland Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 1500 km-re fekszik. Fővárosa: Wellington Etimológia A német Neuseeland szó tükörfordítása.