A fenntarthatóság azt jelenti, hogy kielégítjük saját szükségleteinket anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő generációinak azon képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. A természeti erőforrások mellett társadalmi és gazdasági erőforrásokra is szükségünk van. A fenntarthatóság nem csak környezeti. A fenntarthatóság legtöbb definíciójában a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fejlődés szempontjából is aggályokat találunk. Honnan származik ez a kifejezés? Míg a fenntarthatóság fogalma viszonylag új gondolat, a mozgalom egésze a társadalmi igazságosságban, a természetvédelemben, az internacionalizmusban és egyéb mozgalmakban gyökerezik. A huszadik század végére ezen elképzelések közül sok összefogott a "fenntartható fejlődés"-re való felhívásban. A Bruntdland Bizottság 1983-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnököt bízta meg az új Környezetvédelmi és Világbizottság vezetésével. Az életszínvonal iparosítással történő évtizedes törekvése után az iparosodás sok országban még mindig a rendkívüli szegénységgel küzdött.
A fenntartható fejlődés, általános stratégiai célként fogalmazódik meg a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiban, a nemzeti kormányok cselekvési programjaiban. A fejlődés alapvető célja, a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. Belátható, hogy ez csak úgy érhető el, hogy a természeti erőforrásokat oly módon hasznosítjuk, hogy közben elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A környezeti erőforrások elhasználódásának, elfogyasztásának módja az önfenntartó rendszerek kifejlesztése. Jelenleg a világ nagyságrendekkel több erőforrást (nyersanyagot, energiát) használ, mint amit a fenntarthatóság megengedhet, ez elsősorban a nem megújuló anyagok használata, másrészt a fosszilis energia nagyon alacsony hatásfokkal való elhasználása miatt történik. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, vagy hozzájutásuk költsége nem rentábilis szintre növekszik, a gazdaság és jelenlegi életmódunk ellehetetlenül.
Úgy tűnt, hogy az ökológiai egészség és a társadalmi méltányosság árán végzett gazdasági fejlődés nem vezetett tartós jóléthez. Világos volt, hogy a világnak meg kell találnia az ökológia és a jólét összehangolásának módját. Négy év után a Brundtland Bizottság kiadta végső jelentését, a Közös jövőnket. Híresen meghatározza a fenntartható fejlődést: olyan fejlesztés, amely megfelel a jelen igényeinek, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak azon képességét, hogy saját szükségleteiket kielégítsék. 1 A Bizottság a világ fejlesztési menetrendjében sikeresen egyesítette a környezetvédelmet társadalmi és gazdasági szempontokkal. A fenntarthatóság egy olyan holisztikus megközelítés, amely figyelembe veszi az ökológiai, társadalmi és gazdasági dimenziókat, felismerve, hogy a tartós jólét elérése érdekében mindenkit együtt kell mérlegelni. Tudta-e? A fenntartható, akár nagy, akár kicsi gyakorlatok alkalmazása hosszú távon jelentős hatásokkal járhat. Ha az Egyesült Királyságban minden irodai dolgozó naponta kevesebbel vágott papírt használna újrafelhasználható gemkapocs használatával, akkor egy év alatt 120 tonna acélt spórolna meg.
A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon 6. Fenntarthatóság és regionális konvergencia chevron_right 6. Az európai közigazgatási rendszerek és a fenntarthatóság 6. A szubszidiaritás elvének érvényesülése és sérülése 6. Európai trendek a közigazgatási rendszerek átalakításában chevron_right 7. A fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó gyakorlat esetei chevron_right 7. A fenntartható átmenet megalapozása (a technológiai előtekintési program, TEP) 7. A TEP nemzeti jövőképe 7. Stratégiai ajánlások 7. Jövőképek a természeti és az épített környezet megóvására és fejlesztésére chevron_right 7. A klímaváltozás fenntarthatósági összefüggései 7. Változás 7. Hatás 7. Válasz 7. Az üvegházgáz-csökkentés és az alkalmazkodás várható hatása a gazdasági növekedésre, az egyensúlyra és a foglalkoztatásra chevron_right 7. Fenntarthatósági szempontok megjelenése a területfejlesztésben 7. Fenntarthatóság a területfejlesztésben 7. A térségi fenntarthatóság vizsgálatának szempontrendszere 7.