Szóképek és nyelvi alakzatok by Jámbor Dóri
A metafora másik típusában, az egyszerű vagy egytagú metaforában csupán a képi sík van jelen, a fogalmi oldalt nekünk kell kitalálnunk; jó példa erre az imént idézett vers felütése: "Mit ugattok, mit haraptok / Engemet, hitvány ebek! " A hitvány ebek megnevezés, amint a vers mottójából ("Dardanus-féle kritikusaimhoz") kiderül, a költőt elmarasztaló kritikusokra vonatkozik. Szokepek es alakzatok. Metafora továbbá a bevezetésben említett csésze füle is, hiszen az edény részének (fogalmi oldal) megnevezése ( fül; képi oldal) a testrészre utal, mivel alakja hasonló (közös jegy). A metaforával rokon képek a hasonlat, a megszemélyesítés, az igei metafora és a szinesztézia. A hasonlat tulajdonképpen abban különbözik a metaforától, hogy a fogalmi és a képi oldal között nem azonosítás, hanem kevésbé szoros kapcsolat, hasonlítás érhető tetten. "Szeretlek, mint anyját a gyermek, / mint mélyüket a hallgatag vermek…" kezdi sorjázni hasonlatait József Attila az Óda című nagy versében, mintegy megfelelő eszközt keresvén a szeretett lény iránti érzelmének kifejezésére.
Alakjuk szerint lehetnek teljes (" Kikelet a lyány, virág a szerelem. ") és egyszerű metaforák (" Hé, fiúk! Amott ül egy túzok magában. ") Az első példában mind az azonosító (kikelet), mind az azonosított (lyány) szerepel a mondatban. Itt alany-állítmányi szerepben, de gyakori a birtokos szerkezetben (múltnak tengere) vagy összetett szó formájában megjelenő teljes metafora is (bánatkő). A második idézetben csak az azonosító (túzok) szerepel, de a szövegösszefüggésből tudjuk, hogy Toldi Miklósról van szó. Szófajuk szerint a metaforák lehetnek igeiek (száll az idő), főnéviek (lángtenger) és melléknéviek (fekete ország). A metafora sajátos fajtája a szinesztézia (együttérzés, összeérzés). Lényegében hangulati egyezésen alapuló metafora, amely annyiban különleges, hogy a névátvitel két érzékterület között valósul meg. "Borzongva isszuk a hűs őszi holdfényt. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. " Példánkban a holdfény a látás érzékterületéhez tartozik, a hűs pedig a hőérzékeléshez. A metonímia (görög szó, névcserét jelent) abban különbözik a metaforától, hogy a névátvitel valamilyen konkrét érintkezésen, tér-, idő-, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.
Végül alapulhat ok-okozati kapcsolaton: Itták a mámort. Nem a mámort itták, hanem a bort, ennek okozata a mámoros állapot. Névcserével jön létre a szinekdoché is. Itt azonban mindig rész-egész felcserélése valósul meg, vagy esetleg alá-, fölérendeltségi viszonyokkal dolgozik. "Lélek ez ajtón se be, se ki" Arany János ezzel a megoldással nem a szellemjárásra utal, de az egész embernek csak egy részét, a lelkét említi. Az egyik legalapvetőbb költői eszköz a hasonlat. Elváltak egymástól, mint ágtól a levél. Az ágról lehulló levél a búcsúra utal. A hasonlatban két sík van, amelyek megőrzik önállóságukat és párhuzamosan bontakoznak ki. A képi sík egy ágról leeső falevél képe, a fogalmi sík 2 búcsúzó ember. Jelen esetben a szókép a ragaszkodást és az elválás fájdalmát kívánja kifejezni, amit a lehulló levél, vagy akár két búcsúzó ember érezhet. A képszerűség stíluseszközei a szépirodalmi szövegekben | zanza.tv. A hasonlatot könnyen felismerheted, hiszen mindig tartalmaz egy hasonlító szerkezetet: kötőszóval, névutóval vagy akár toldalékkal is kifejezhetjük az összekapcsolt jelenségek közti párhuzamot.
Ez a "mást mondás" azonban egyértelművé teszi, hogy az író mire gondolt. "S mintha törlené csak arca verítékét, Tenyeréhez törlé hívatlan vendégét. " (vagyis könnyét) A szépítés (eufemizmus) olyan körülírás, amelyet valamilyen durva vagy félelmet keltő jelenség helyett mondunk. "Napfogyatkozás jött szeme világára" (vagyis meghalt)
A legkézenfekvőbb megoldás a jelzős szerkezetek használata. A körülírás is egyaránt használatos a mindennapi és a művészi kommunikációban. Amikor a meghalt szó helyett azt mondod eltávozott, eufemizmust használsz, ha pedig durva kifejezésekkel írsz körül valamit, kakofemizmust. A szóképekkel pontosabbá és érzékletesebbé teheted a mondandódat. Szóképek kétféle módon jönnek létre, névátvitellel vagy névcserével. Nézzünk példákat először a névátvitelre! Szóképek és alakzatok feladatok. A metafora összevont hasonlat. Olyan szókép, melyben külső és belső tulajdonságon, vagy hangulati egyezésen alapul a névátvitel. A teljes metafora szerkezete 3 összetevőből: egy azonosítóból, egy azonosítottból és a kettőt összekötő közös jegyből (jelen esetben az azonosításból) áll. Az azonosítót képi síknak, az azonosítottat fogalmi síknak nevezzük. Nézzük meg az elhangzottakat egy konkrét példán! A lelkem ódon, babonás vár. Ebben a szóképben a lelket azonosítja az ódon, babonás várral Ady Endre. Ha becsukod a szemed, akkor egy régi várat látsz a lelki szemeiddel, ez lesz hát a képi sík, azaz az azonosító, a lelkem pedig a fogalmi sík, azaz az azonosított.
A versben a tartalmi és a formai elmek is ezt az üzenetet szolgálják! Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?