2017. március 22., 12:06 Két teherautó-sofőrt 150 ezer forintra vágtak meg, az uniós bíróság szerint ez nincs összhangban azzal, amit az EU-s irányelv megengedne. 2017. március 14., 11:43 Feltéve, ha az vallási semlegességet jelent – döntött az Európai Unió Bírósága. 2016. november 10., 14:42 Az EU Bírósága szerint nem biztos, hogy EU-s védjegyet érdemel a kocka formája. 2016. március 30., 17:23 A kormány 241 millió forintért határozatlan időre kötött szerződést a miniszter cégével. 2016. március 17., 17:20 Igazat adott a kormánynak az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni menekült ügyében. Több mint 21 milliárdot bukhat a döntésen az adóhatóság a leggazdagabb magyarral szemben. 2015. december 4., 16:03 Az EU bírósága fel is függesztheti a menekült-áthelyezést az ítélethozatalig, a szlovák és a magyar kormány által indított eljárásban.
Varga Judit: Okafogyott az Európai Unió Bíróságának mai döntése Az Európai Unió Bíróságának mai döntése okafogyott, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről jelen eljárás szólt - reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a bíróság csütörtöki ítéletére, amely szerint Magyarország nem teljesítette a migránsokkal kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit. Egy uniós főtanácsnok a magyar kereset elutasítását akarja Az Európa Unió Bíróságának el kell utasítania az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet - ismertette Michal Bobek, az ügyben vizsgálódó főtanácsnok álláspontját a luxemburgi székhelyű bíróság csütörtökön.
A tagállamok kormányainak képviselői a mai napon hét bírát neveztek ki a Törvényszékre. Marc Jaegert és Dean Spielmannt (Luxemburg), valamint Mirela Stancut és Ion Gâleát (Románia) újból a Törvényszék bírájává nevezték ki. Steven Verschuurt (Hollandia) első alkalommal nevezték ki a Törvényszék bírájává. E kinevezések a 2022. szeptember 1. és 2028. augusztus 31. közötti hivatali időre vonatkoznak, és a Törvényszék 2022-ben esedékes részleges megújításának részét képezik, amely 26 bírói álláshelyet érint. Beatrix Ricziová (Szlovákia) kinevezése a kinevezési határozat hatálybalépésétől 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra szól. Erre a kinevezésre a Törvényszék 2016. évi részleges megújításával kapcsolatos betöltetlen álláshellyel összefüggésben került sor. Berke Barna halálát követően Tóth Tihamért (Magyarország) nevezték ki a Törvényszék bírájává. Tóth Tihamér kinevezése Berke Barna hivatali idejének fennmaradó részére, azaz a 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra szól. Háttér Az Európai Unió Bírósága két bíróságból tevődik össze: a Bíróságból és a Törvényszékből.
Arra is kitért, hogy minden tagállam elfogadja és magáénak érzi például a demokrácia, a szólásszabadság fogalmát, ugyanakkor ezeknek a konkrét tartalmát nem lehet meghatározni. Példaként említette, hogy nem tartozik a szabadság fogalmába az, hogy a gyerekeket genderpropagandával mérgezzék a köznevelési intézményekben; az Európai Unió Bírósága szerint ez nagyon is a demokráciának a része. Kovács István úgy fogalmazott: olyan eljárást legalizál a mostani ítélet, amely mindenfajta jogalapot nélkülöz, ugyanakkor jogorvoslat nincs ellene. Hozzátette: azt az eljárást, amelyet a rendelet bevezet, még soha nem alkalmazták a gyakorlatban, és kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e alkalmazni. Ebben a harcban Magyarország nem feltett kézzel áll, és egyáltalán nem arról van szó, hogy nekünk be kellene hódolni a brüsszeli eurokraták akaratának – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország meg tudja akadályozni az Európai Unió számos fórumán a döntéshozatalt, amely konszenzushoz van kötve. Az ítélet egy nagy lépés annak érdekében, hogy legalizálják az illegális tevékenységét az Európai Bizottságnak, egy nagy lépés a föderalizmus irányába, tehát az európai egyesült államok irányába, amely harc azonban egyáltalán nem dőlt el ezzel az ítélettel – összegezte.
Az Európai Unió Bírósága a döntésével kapcsolatban közölte: a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét. Indoklásában a bíróság kimondta: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul. A jogállamiság fogalmával kapcsolatban – amit Magyarország és Lengyelország vitatott – a bíróság úgy ítélte meg: a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.
Az adóalap csökkentés módját is rendezi a tervezet, amelynek értelmében az adózónak nem kell önellenőrzést végeznie, legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget. Ami pedig a módosítás hatályát illeti, főszabály szerint a módosítást követően teljesített pénzvisszatérítésekre lehet majd alkalmazni az új szabályokat, illetve a 2021. december 31-ét követően történt a pénzvisszatérítés esetén akkor, ha nem érvényesített az adózó semmilyen speciális igényt ennek korrekciójára. Bár az új szabályozás egyértelműen a támogatásvolumen-szerződések speciális gyógyszeripari gyakorlatára, illetőleg ennek nyomán született ítéletre ad választ, felvetődik a kérdés, hogy az adóalap csökkentésének a lehetőségét más iparágban hasonló konstrukciók mentén lehet-e alkalmazni, hiszen a törvény e tekintetben nem szab korlátokat.
Mivel a gyártó semmilyen kapcsolatban nincs a végső vevővel/beteggel, a kedvezményt/támogatást részére nem is tudja megadni, ehelyett a támogatásvolumen-szerződés szerint a NEAK részére folyósítja a kompenzációt. Másrészt, mivel a speciális gyógyszeripari helyzet nem teszi lehetővé az ilyen jellegű kapcsolódást, az adó alapjának korrekciója akkor is alkalmazható, ha a pénzvisszatérítés adó nélküli összege nem konkrétan a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, hanem egy későbbi értékesítés adóalapjába tartozik bele. Az egyetlen feltétel, hogy azon termékértékesítés, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon. Emellett a tervezet rendezi a korrekció dokumentációs kötelezettségeit is, amely alapján nem korrekciós számlával, hanem egyéb a támogatást igazoló okiratokkal kell rendelkezni. (Az ügylet megvalósulását igazoló harmadik féltől származó okirat, a pénzvisszatérítést igazoló okirat és egy olyan okirat, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítést az kapta, akinek a részére a visszatérítésre jogosító ügylet teljesült. )