spektrofotometriás illetve gázvolumetriás módszerrel. Kötelező olvasmány: Kathó Ágnes, Rábai Gyula: Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok III. Egyetemi jegyzet MSc hallgatók számára. Debreceni Egyetem, 2013. Ajánlott szakirodalom: W. Atkins: Fizikai Kémia I-III. (6. kiadás) Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2002
DC metaadatok Cím: Szerzők: Közreműködők: BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Források: ISBN 978-963-279-474-7 Terület: 2011 Magyarország Tárgyszavak fizikai kémia, kolloidika, jegyzőkönyv, egyenes illesztése, hibaszámítás, fázisegyensúly, kalorimetria, reakciókinetika, elektrolitok vezetése, adszorpció, viszkozimetria, mágneses folyadék, polimer gél, jel-zaj viszony Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok A tantárgy kódja: K4. 21. 1vlab1 Mely szakokon oktatják: vegyész A tantárgyfelelõs neve: Dr. Láng Gyõzõ tantárgyfelelõs beosztása: Ph. D., egyetemi docens besorolása: kötelezõ tantárgy Heti óraszám: 1+0 tanóra elmélet 0 tanóra tantermi gyakorlat 4+4 tanóra laboratórium gyakorlat tantárgy összóraszáma: 100 tanóra tantárgy félévigénye: 2 félév számonkérés módja: gyakorlati jegy kreditszáma: - Elõképzettségi szint: Az I. részhez a Fizikai Kémia I. elõadás, sikeres vizsgával. A II. részhez a Fizikai Kémia II. elõadás, sikeres vizsgával. A tantárgy célja, célkitzései: Alapvetõ fizikai kémiai módszerek megismerése, a kísérletek dokumentálásának elsajátítása.
0 Ft Alcím: Bevezetés a fizikai kémiai mérésekbe Szerzők: Csongor Józsefné, Horváthné Csajbók Éva, Kathó Ágnes Terjedelem: 178 oldal Kiadás éve: 2016
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Fizika kategória termékei tartalom: "A fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlat több célt szolgál: elmélyíti és részben kibővíti a korábban elsajátított elméleti ismereteket; megismertet az elmélet kísérletes megalapozásával, illetve bemutatja gyakorlati alkalmazását; betekintést ad a különböző mérési módszerek elméletébe és alkalmazhatóságába; segít kialakítani a mérési készséget; megismertet a mérési adatok feldolgozásának és az eredmények értékelésének módszereivel; fejleszti a manuális készséget. A sokféle szempont részben az egyes gyakorlatok során, részben a gyakorlatok együttese révén érvényesíthető. A jelen jegyzet mindezekhez kíván segítséget nyújtani. A fizikai-kémiai mérőmódszerek mindmáig legátfogóbb magyar nyelvű áttekintését Erdey-Gruz Tibor - Proszt J~nos: Fizikai-Kémiai Praktikum című könyvében találjuk. Ez a mű minden kémikus hallgatónak és gyakorló vegyésznek elengedhetetlen kézikönyve. Jegyzetünk is erre épül, s ezért fontosnak tartjuk, hogy a hallgatóság ezt a praktikumot felkészülése során használja. "
Please use this identifier to cite or link to this item: Files in this item Library Computers Megtekinthető pdf 1. 095Mb This item appears in the following Collection(s) Debreceni Egyetemi Kiadó [484] Digitalizált tankönyvek [282] Egyetemi digitalizált könyvek Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Innen vibrációs relaxációval (vr) jut az S1 szint rezgési alapállapotára. A molekula ezután többféleképpen juthat vissza az S0 alapállapotba: 1. fluoreszcens sugárzás formájában adja le energiájának nagy részét, miközben az S0 egy magasabb rezgési nívójára kerül, ahonnan vibrációs relaxációval a rezgési alapállapotba jut. A fluoreszcens fény frekvenciája ezáltal energiája általában kisebb, mint az abszorbeált fényé. 2 2. ún. belső konverzióval (ic) sugárzásmentesen kerül vissza az S0 egy magasabb rezgési nívójára, ahonnan vibrációs relaxációval jut alapállapotba. 2. Ultraibolya és látható spektroszkópia 2. UV-látható abszorpciós spektroszkópia Az elektronállapotok gerjesztéséhez szükséges fény elnyelését mérjük. A mérés során a sugárzás intenzitása a mintára jellemző hullámhossznál az abszorpció miatt csökken. A Lambert-Beer törvény szerint a mintába belépő fénysugár I0 intenzitása az abszorpció miatt I-re csökken, mely az alábbi összefüggésben van a koncentrációval. Log Io/I= ε·l·c ε: 2.
Az elektrolízist az iparban és a laboratóriumban számos anyag előállítására és minőségének javítására használják. Tisztítási eljárások Elektrolízissel végzik a nagy tisztaságú fémek előállítását. A fémek tisztítási eljárását raffinálásnak nevezik. Például a réz elektrolitikus raffinálását úgy végzik, hogy a nyers rezet anódként kapcsolják. A réz leválási feszültségénél a kevésbé nemes fémek ionjai oldatban maradnak, a nemesebb fémek pedig egyáltalán nem oldódnak fel, hanem anódiszapként gyűlnek össze a kád fenekén. A rézionok tiszta fémrézként válnak ki a katódon. Ércdúsítás Az ércdúsítás azt jelenti, hogy az értékes alkotórész-tartalmat növelik az ércben. Ezt többféle módszerrel el lehet érni, általában az ülepedést szabályozzák elektrokémiai módszerrel. Az ércdúsítás