MNY 1986/1. 41–53. ) A magyar krónikák Szkítiáról Valahol a Don mellett… Anonymus – 1. Magyarok: Levédiából Etelközbe. Szcítia Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernek hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival… Kézai Simon – (6) A Don Szcítiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül is a síkságra kiérvén az alánok földjén fut … … Szcítia országa egy területet alkot, de három tartományra oszlik, éspedig Baskíriára, Dentiára és Mogoriára. Csirkecomb pácolása grillezéshez Bíborbanszületett konstantin a magyarokról woman Bíborbanszületett konstantin a magyarokról bieber Tudja, miért hívják Magyarországot Hungáriának? | Eszerint az Evilath4 (Perzsia) földjén lakó Hunort és Magort a Meotisz ingoványai (Azovi-tenger) közé vezeti a gímszarvas, majd onnan kijőve feleséget raboltak maguknak, s leszármazottaik olyan hatalmas néppé nőtték ki magukat, hogy új hazát kellett keresniük.
Ő is ugyanezekben a megtiszteltetésekben és ajándékokban részesült. Magával vitt haza egy Hierotheosz nevű, jámborságáról ismert szerzetest, akit Theophilaktosz (Theophülaktosz konstantinápolyi pátriárka) Turkia püspökévé szentelt. Ez aztán ott sok embert térített a barbár tévelygésből a kereszténységre... " Cáfolhatatlan történelmi tény tehát, hogy Hierotheosz görög szerzetes volt a magyarok első keresztény püspöke. Tevékenységét eredményesen főként a délkeleti területeken fejtette ki. Bár Hierotheosz a nagy egyházszakadás (1054) előtt lett a magyarok püspöke, érdemes megjegyezni, hogy az első kolostorok az egyházszakadás után is görög barátokkal népesültek be. A Szent Gellért-legenda szerint Ajtony vezér "Maros városában monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére. Bíborbanszületett konstantin a magyarokról pdf. Apátot helyezvén abba, görög barátokkal, az ő törvényük és szertartásuk szerint. " Annak bizonyítéka, hogy az Árpád-ház uralkodása idején nem csak délkeleten, hanem az egész országban létesültek görög kolostorok-monostorok, az a Szent Istvántól való görög nyelvű oklevél, a veszprémvölgyi alapított görög monostorról, amely Kálmán király másolatában (1109-es keltezéssel) maradt ránk: "Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.
Mikhaél) bizánci császár küldte ajándékul 1075 körül a magyar udvarnak. Ennek előtte pedig Monomakhosz Konsztantinosz (IX. Konstantin) adományozott egy rekeszzománcos aranykoronát a magyar udvarnak. A görög és a magyar előkelőket számos házassági kötelék is egymáshoz fűzte. Emeljük ki most a legfontosabbakat: Szent László király II. Ióannész Komnénosz (II. Bíborbanszületett Konstantin A Magyarokról. János) császárhoz adta feleségül leányát, Piroskát, aki Konstantinápolyban az Irini (ókorias kiejtés szerint: Eiréné) nevet kapta. Az ortodox egyházban a mai napig szentként tisztelik. Iriniről (Eirénéről) sok magasztos hangvételű történelmi és irodalmi mű íródott, Ióannész Kinnamosz történetíró Epitomé című munkájában például ez olvasható: "A rómaiak és a Duna fölötti vidéken lakó hunok között háború tört ki a következők miatt. Lászlónak, Pannónia királyának két fiúgyermeke volt, Álmos és István (valójában összekeverte a krónikaíró a családi kapcsolatokat). Miután apjuk meghalt, István, az idősebb ragadta magához az uralmat. A másik földönfutóként a császár elé járult.
A honfoglalás kori magyar történelem egyik nagy kérdése: ki is volt az a Kurszán? Vannak régmúlt korszakok, amelyek dúskálnak az írásos forrásokban. Aki Julius Caesar korát akarja megismerni, az például igen csak mázlista: hogy mi folyt Rómában nem sokkal időszámításunk előtt, azt olykor napra pontosan tudjuk. A magyar őstörténet már nem ilyen szerencsés. Bíborbanszületett konstantin a magyarokról md. A honfoglalás kora annyira gyéren dokumentált, hogy a történészek olykor félmondatokból kell kiolvassák, milyen lehetett elődeink társadalmi berendezkedése. Valóságos Sherlock Holmes-ként kell a nyomok alapján összerakniuk a képet. Ám ez a kép nem éppen kristálytiszta. A magyar őstörténet körül az egyik legtöbb fejtőrést egy bizonyos személy, Kurszán okozza. Róla egy bizánci forrás azt írja, hogy amikor 895 körül a bolgárok elleni hadjárat miatt a bizánci követ találkozott a magyarok két fejével, Árpáddal és Kurszánnal beszélt. Az tehát világos, hogy Kurszán fontos személy volt. A honfoglalás után egyébként a nyugati források Árpádról nem is tudnak.