Nyakában az 1708-ban elnyert Aranygyapjas-rendjelet viseli, amelyet csak 1712-ben kapott kézhez. A sötét környezetből az arcra erős fénysugár vetül, amely megmutatja a festő kiváló és érzékeny jellemábrázoló tehetségét. Rákóczi Ferenc képmása (Száz Szép Kép sorozat) Kiss Ernő: Mányoki Ádám leveleiből (Művészet, 1908, 4. szám) Ernszt Lajos: Adatok Kupeczky János és Mányoki Ádám életéhez (Művészet, 1911, 1. szám) Mányoki Ádám festményei – Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 118803228 LCCN: n99026005 ISNI: 0000 0000 8414 9654 GND: 121986500 ULAN: 500026647 RKD: 52425 Mányoki Ádám, a legkiemelkedőbb magyar barokk portréfestő nemcsak II. Rákóczi Ferencet örökítette meg, de a porosz udvar tagjait és híres szépségeit is megfestette. II. Rákóczi Ferenc fejedelem parádés portréja, no meg a festő hetyke önarcképe. Ez az a két festmény, amelyet Mányoki Ádám életművéből ismer a közvélemény. Pedig hosszan sorolhatnánk további főrangok, fejedelmek, főurak, gazdag kereskedők portrégalériáját. Igaz, ezek nem magyarországi működése alatt készültek.
Decker ádám Mányoki Ádám, a magyar barokk festője Ádám és éva Mányoki ádám festőművész Mányoki ádám festményei De amit ebben a stílusban alkotott, nem ér fel az akkori vezető francia mesterek kavargó pompájához, aminthogy a drezdai udvar sem érte utol a francia királyok hatalmasabb világát. De volt Mányoki művészetének egy értékesebb oldala is: a művésznek kétségtelen érzéke volt az ábrázoltak egyénisége iránt. " A Magyar Nemzet Galéria megfogalmazása szerint Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelemről készített arcképe a magyar barokk portréfestészet emblematikus alkotása, és egyben a festő életművének kiemelkedő darabja. A főképp külföldön, Berlinben, Varsóban és Drezdában dolgozó festő 1707 és 1712 között állt Rákóczi szolgálatában. Az itt bemutatott portré 1712-ben készült Gdańskban. A Rákóczi-szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült fejedelem e méltóságteljes, ugyanakkor bensőséges hangulatú arcképen magyar nemesi viseletben jelenik meg, fejedelmi rangjának kellékei nélkül.
Másodszor – 1724-ben – azért jött Magyarországra, hogy visszaszerezve családi birtokait, végleg itt telepedjen le. A birtokszerzés nem járt sikerrel, ezért visszatért német földre. Udvari festői címét hosszas kérvényezés után már az új uralkodótól, III. Ágosttól kapta vissza. Nyolcvanöt éves korában halt meg Drezdában, s itt van eltemetve is. "Mányoki az udvari, a szó szoros értelmében vett királyi festészet korában élt, mely alakjait emberi isteneknek törekedett ábrázolni – olvasható Lázár Béla 1933-ban írt kötetének ajánlójában. – Ezeknek a királyoknak, nemeseknek, nagy maitresseknek, udvari dámáknak egyéb vágyuk sem volt, mint hogy az emberi élet fölött álló, gondtalan, büszke, hatalmas lényeknek látszhassanak, akikhez a hétköznap gondjai távolról sem érnek fel. Az udvar teatrális és erősen érzéki világba került a nógrádmegyei Szokolya kálvinista prédikátorának fia, Mányoki Ádám könnyen alkalmazkodó, sőt egy kissé feminin természet volt, aki a korabeli nagy udvari festészetnek követelményeit gyorsan el tudta sajátítani.
Mányoki Ádám Önarcképe (1711) Született 1673 [1] [2] [3] [4] [5] Szokolya Elhunyt 1757. augusztus 6. (83-84 évesen) [6] [7] Drezda [8] Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész Tisztség udvari festő A Wikimédia Commons tartalmaz Mányoki Ádám témájú médiaállományokat. Mányoki Ádám ( Szokolya, 1673. – Drezda, 1757. augusztus 6. ) a barokk kimagasló magyar portréfestője. Élete [ szerkesztés] Mányoki János református lelkész fia. 12 éves kora körül a szülők Ádám fiukat Dölfer német tábornokra bízták, aki örökbe fogadta és magával vitte a Braunschweig–Lüneburgi Hercegségben fekvő Cellébe, Németországba. [9] Lüneburgban és Hamburgban tanult. Hannoverben Andreas Scheitz, míg Párizsban Nicolas de Largillière tanítványa volt. [10] Majd folytatott tanulmányokat Hollandiában is. 1703–1707 között udvari festő lett Berlinben. Itt főként Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megrendeléseket. 1707-ben Rákócziné közvetítésével II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A fejedelem általa festett két legismertebb portréja közül az egyikkel még idehaza, 1708-ban készült el, [11] a másik, amelyen az Aranygyapjas rend jelvénye is megfigyelhető, már a lengyelországi emigrációban készült.
A magyar sportban tevékenykedő kilenc szervezett fogott össze, és tízmillió forintot ajánlott fel az ukrajnai háború Magyarországra érkező menekültjeinek támogatására. A kezdeményező a Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek elnöke, Gyulay Zsolt pénteken egyeztetett a résztvevőkkel. A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Versenysport Szövetség, a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség, a Sportkórház, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Sportegyesületek Országos Szövetsége ajánlotta föl a 10 millió forintot, csatlakozva a kormány által meghirdetett, Híd Kárpátaljáért elnevezésű adománygyűjtő kezdeményezéshez. A sportszervezetek közös adományáról szóló tájékoztatón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő részletezte, hogy aki csatlakozni szeretne a gyűjtéshez, a 1357-es vonalat hívhatja, vagy arra egy sms-t küldve 500 forinttal támogatja a karitatív munkáját, és ezzel a segítségre szoruló embereket.
A Magyar Edzők Társaságának sportigazgatója szerint a problémát az elmúlt években kezdte megérezni minden sportág. "A létesítményfejlesztésekkel, amelyek a kiemelt sportágfejlesztés és a tao-rendszer elindulása óta megvalósultak, 50 éves adósságot rendezett a magyar sport. Ennek a folyamatnak a felénél kezdte el mindenki érezni azt, hogy el kell indulnia a szakedzői gárda frissítésének, mert ezeket a létesítményeket használni is kell. Szakszerűen, megfelelő módon használni pedig csak akkor tudjuk, ha megfelelő szakmai tudással rendelkező szakemberek is segítik a munkát" – mondta Csabai Edvin. A szakember szerint a legtöbbet a Testnevelési Egyetem tette, Mocsai Lajos akkori rektornak köszönhető, hogy 2017-ben az önálló szakedzőképzés újra elindult, és a képzésen részt vevő sportágak, illetve a hallgatók száma mutatja, hogy mekkora az érdeklődés és mekkora volt a hiány. "Amit a Magyar Edzők Társasága tett vagy tehet ebben az ügyben, hogy lobbiztunk azért, hogy ez így legyen. A mi feladatunk az, hogy a már a pályán lévő edzők továbbképzését szervezzük, ismereteiket frissítsük, bővítsük, segítsük a sportágak közti tudástranszfert. "
Jákó az évek során a helyi, valamint a környékbeli, lövészet iránt érdeklődő fiatalokból remek és sikeres közösséget épített. A sportágra nem jellemzően több szakágban (puska, pisztoly, parasportlövészet, számszeríjászat, target sprint) is ért el sikereket edzőként. Tanítványai közül 2017-ben csapatban junior-világbajnok lett a pisztolyos Nagy Vivien és junior Eb-t nyert a puskás Kovács Csaba. Két évvel később lánya, Jákó Miriam tagja volt a Budapesten Eb-győztes ifjúsági légpisztolyos válogatottnak, és ebben az esztendőben döntötte meg az akkor csupán 12 éves Csendes Dávid Péni István országos serdülőcsúcsát légpuskában. A kis klub számos korosztályos országos bajnoki címmel és dobogós helyezéssel is büszkélkedhet. Márciusban Jákó Csaba hat tanítványa nyert érmet Európa-bajnokságon. A 17 éves Rescsik Csaba junior-világrekordot elérve szerzett bronzérmet a norvégiai felnőtt para Eb-n. Ezzel a hazai parasportlövészet első puskás érmét nyerte világversenyen. Majd az épek szintén Hamarban tartott junior Eb-jén egyéni aranyat nyert a 18 esztendős Jákó Miriam, aki csapatban és vegyes párosban (Nagy Bálinttal) bronznak örülhetett a légpisztolyos mezőnyben, Vegyes párosban (Bajos Gittával) ezüstérmet szerzett Csendes Dávid, aki csapatban ugyancsak a dobogó harmadik fokára állhatott a légpuskások között.