A Tamási Áron művéből Vidnyánszky Attila rendezésében készült, 2013-ban bemutatott darabot a premier óta több mint százötven alkalommal játszották már a színházban. Az ingyenes előadásra szervezetek jelentkezését várják – írják. A közlemény kitér arra is: a Nemzeti Színház két évvel ezelőtt hirdette meg a #nemzetiadiakokert programot, amelynek keretében négy előadást ( János vitéz, Csongor és Tünde, Fekete ég - A fehér felhő, Tóth Ilonka) belépődíj nélkül játssza diákok és pedagógus kísérőik számára. Az elmúlt években a Nemzeti Színház vendégül látott nagycsaládosokat, nehéz sorsú gyermekeket, távoli településekről és a határon túlról érkező iskolai csoportokat is. A #nemzetiadiakokert programmal eddig százezer diák jutott el a színház előadásaira. Fotó:
Belépődíj nélküli előadásokat hirdetett a Nemzeti Színház olyan felnőttek számára, akiket élethelyzetük megakadályoz abban, hogy színházlátogatók legyenek - derült ki az intézmény közleményéből. Az ingyenes előadásokat az idén indult új program, #anemzetimindenkie keretében hirdetik meg. A sorozat első előadása hétfőn a Vitéz lélek volt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével 400 hátrányos helyzetű, idős, beteg, otthontalan és mozgáskorlátozott ember vett részt az eladáson. A Dél-Pesti Centrumkórházból 155 főt, ápolókat, kórházi udvari munkásokat, valamint a biztonsági szolgálat munkatársait, a Somogyi László Szociális Szolgálattól 39 fő szociális munkást láttak vendégül. A résztvevők között akadt olyan, aki először járt színházban. "Azt szeretnénk, ha a színházba járás nem csupán egyesek kiváltsága lenne, hanem mindenki számára lehetőség" - mondta el Vidnyánszky Attila főigazgatót. A sorozat következő ingyenes előadása március 19-én lesz, amikor ismét a Vitéz lélek című darabot tűzik műsorra.
2018. január 20. Budapest Nagy nap volt a 8. osztályosok életében, mert azon a napon írták meg a központi írásbeli felvételiket magyarból és matematikából. Már haza is érkeztek, s többnyire elfogyasztották a finom ebédet, amikor 13 óra körül a kisebbek lázasan gyülekeztek az állomáson, mert délután várt rájuk egy lelket melengető, vidám program. 15 órától a 3., 4. és 6. osztályosok egy csoportja a Nemzeti Színházban – kísérőtanáraikkal (Békési Ildikó, Greksa Lászlóné és Füzesi Péterné) együtt – térítésmentesen nézhették meg a " János vitéz " előadását. Margó néni pályázott a "#nemzetiadiakokert" címmel meghirdetett programra, így a részt vevőknek csak az útiköltséget kellett kifizetni. A pedagógusok nagyon alaposan előkészítették a színházlátogatást. Nemcsak a műről beszélgettek a tanulókkal, de előre megrendelték és megvették a vonat- és villamosjegyeket – kihasználva a csoportos utazás nyújtotta kedvezményeket is -, hogy minél olcsóbb legyen ez mindenkinek. Végül 38 gyerek szállt fel a vonatra, ahol Ildi néni már várt bennünket, helyet biztosítva az utolsó kocsiban.
Végigkövethettük, s akár a színpadi szereplőkkel együtt mondhattuk Petőfi Sándor gyönyörű sorait. Eljátszották, kivetítették Kukorica Jancsi "kalandjait". " A főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse" – ez volt a rendezés szándéka. A kipirult arcokat látva, ezt többnyire sikerült megvalósítani. Ugyanezt bizonyítják azok a mondatok, amiket előadás után hallottunk a gyerekektől, pl. : "Jó, hogy eljöttem veletek, mert nagyon tetszett. " Sok tanuló most volt először színházban. Többen elragadtatva csodálták a szemünk elé táruló Duna-partot nevezetességeivel, amit eddig csak a TV-ben vagy könyvekben láttak. Az előadás után a 2-es villamossal utaztunk a Jászai Mari térig. Gyönyörködhettünk a kivilágított Citadellában, a Budai Várban, a Mátyás templomban, a Halászbástyában és a Parlamentben is. Szemügyre vehettük a Szabadság, az Erzsébet és a Lánchidat az alagúttal. Az enyhe időben jól esett a rövid séta a Nyugati pályaudvarig, ahol a "MEKI" sem maradhatott ki.
Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) A Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) az okiratba foglalt, és a letétbe helyezett végintézkedések adatainak központi, elektronikus nyilvántartása, melyre vonatkozó szabályokat a 4/2009. (III. 6. ) IRM rendelet tartalmazza. ÜGYFELEKNEK | Magyar Ügyvédi Kamara. A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, a kamara szervezetén belül a VONY kezelése, szakmai felügyelete a Közjegyzői Levéltár feladata. A nyilvántartásba bejegyzendő végintézkedésnek kell tekinteni: • a végrendeletet, annak módosítását, visszavonását vagy visszavételét, • az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást és az öröklésről való lemondást, valamint ezek módosítását, megszüntetését vagy felbontását. A közjegyző a nyilvántartásba az intézkedésnek megfelelően jegyzi be • az általa készített, végintézkedést tartalmazó közokirat keltét és ügyszámát, • a nála nyíltan letétbe helyezett, végintézkedést tartalmazó magánokirat keltét és a letétbe vételi jegyzőkönyv ügyszámát, vagy • a nála borítékba zárva letétbe helyezett, végintézkedést tartalmazó magánokirat letételének időpontját és a letétbe vételi jegyzőkönyv ügyszámát.
A közjegyzők a bejegyzést maguk végzik, míg a végintézkedést (letétet) őrző fenti egyéb szervek az általuk készített vagy náluk letétbe helyezett végintézkedések adatait a hivatkozott IRM rendelet melléklete szerinti, erre a célra rendszeresített Nyomtatványon küldik meg a MOKK illetve a Közjegyzői Levéltár részére. A Nyomtatványon szereplő adatokat a beérkezésüket követő 72 órán belül a Levéltár bejegyzi a nyilvántartásba, amelyről a bejegyzést követő 8 napon belül az adatok megküldője részére igazolást küld. A végintézkedés lekérdezése, valamint a végintézkedés adatainak VONY-ba történő bejegyzése - és bármely más VONY-tranzakció - egyaránt díjmentes.
törvény tette a belső jog részéve – 8. cikkének rendelkezését. Eszerint bárhol, az ügyvéd birtokában lévő iratokra kiterjed ez a védelem, akár lakásban, irodában, vagy egyéb helyiségben van. Itt ugye egy magyar jogszabályról van szó, melyet – álláspontom szerint – a büntetőeljárás során ugyanúgy alkalmazni kell(ene), tehát olyan eljárást kell(ene) a hatóságoknak választani – tekintettel a Be. §-ának rendelkezésére is –, mely megfelel a Be. és az EJEE előírásainak is. Tehát semmiképp nem lehetne szűken értelmezni a Be. § (2) bekezdésének rendelkezését. Sajnos az EJEE 8. cikke szerinti védelem nem terjed ki az ügyvéd birtokában lévő, de nem helyiségben tartott ügyvédi iratokra, és a Be. sem rendelkezik erről. Ezért például – álláspontom szerint meglehetősen aggályosan – a bírósági tárgyalásra siető ügyvéd táskájában tartott iratok törvényesen foglalhatók bírói végzés és ügyész részvétele nélkül. Az "ügyvédi iroda" fogalmának tisztázása érdekében valaki kérdéssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM).