Nem tett jót Szendrey megítélésének Arany János A honvéd özvegye című verse sem, melynek megírását Arany az elkövetkező években megbánta. A kötetet még kettő, Szendrey Júlia életében meghatározó szerepet betöltő személyről, húgáról, Gyulai Pál feleségéről, Szendrey Máriáról, és Petőfitől született első gyermekéről, az egész életében édesapjához vágyó Petőfi Zoltánról szóló tanulmánnyal egészítettem ki. Szendrey Júlia szerető anya és feleség volt, akinek családja és hazája volt a legfontosabb. Petőfi Sándorhoz hasonlóan az életét is odaadta volna hazájáért, akárcsak a gyermekeiért, szerelméért és szeretteiért. – Ön szerint melyek azok a költeményei, amelyeknek témája, gondolatisága ma is aktuális, és magával ragadhatja az olvasókat? – Szendrey Júlia versein belül az egyik nagy csoportot az anyaságról szóló költemények alkotják, melyek közül a Bölcső mellett című vers mindenkori üzenete, hogy a szeretet és az anyaság érzése a világ minden szennyét felülírja, amint a költemény e sorai is bizonyítják: "Mondják: gyűlölség' és gonoszság' S bűnök tanyája ez a föld, Hogy szerelem, barátság álarc, Mit az önzés magára ölt….
SZENDREY JÚLIA: MIÉRT VAN ÍGY? Forró lánggal égni, Aztán elhamvadni Boldog szerelemtől! … Mért nem ez a sorsom? – Mért kell jéggé fagynom Élet hidegétől? Csillagként lefutni, Napként hanyatlani, Ég boltozatárul: Ekképen elhalni, Életből kimúlni, Pályazáradékul! … – Föld porában csúszni, Lábbal tapodtatni, Ez lett osztalékom; Növényként tengődni, Féregként tenyészni, Életföladatom! – (Pest, 1854)
– Amint kézbe vesszük a könyvet, azonnal feltűnik, hogy új a borítója és a kiadója. Mi áll a változások hátterében? – Lehetőség adódott egy nagyobb példányszámú, szebb és bővítettebb kiadásra. Az is vonzott továbbá, hogy a könyvet az egyik legjelentősebb erdélyi könyvkiadó, Demeter László Tortoma Könyvkiadója adta ki. Megjelenését pedig a tudományt és kultúrát támogató miniszter, Kásler Miklós támogatta, amivel az erdélyi magyar könyvkiadást is erősítette. – Hiánypótló kötetet állított össze, hiszen publikálta Szendrey Júlia összes versét és Heine-fordításait az eredeti verskéziratokkal együtt, ám a bővített kiadásba bekerült négy új tanulmány. Miként árnyalják ezek az életmű egészét? – Amint azt Schöpflin Aladár Julia című, a Brassói Lapok 1930. március 30-i számának hasábjain olvasható cikkében írja: "Júliával nagyon szigorú volt a közvélemény. Még az utókor sem hagy neki békét. Nagyon keservesen megfizetett azért, mert egy nagy költő felesége mert lenni. " E megállapítást jól példázza, hogy az elmúlt másfél évszázad során irodalmi munkássága, költészete is az elhallgatásnak vagy a rosszindulatú kritikáknak esett áldozatul.
Az egyik leírás Vachott Sándorné tollából származik, aki több alkalommal is találkozott az írónővel. "Fekete nehéz selyemruhát viselt… Mi külsejét illeti, Petőfiné korántsem volt olyan szép, mint az akkoriban még csak serdülő ifjabb nővére, Szendrey Mari, később Gyulai Pálné – de piros, üde arca kedves vala, s nagy barna szemei értelmet, s szellemet fejezve ki, érdekes jelenségként tüntették őt fel, kit középmagasságú termete, gyönyörű kis kezei és lábai, többi kellemeivel együtt, kétségtelenül a szép asszonyok közé sorolja" – írta emlékirataiban az asszony. Ilyen lenne modern nőként A következő lépés a hölgy profiljának modernizálása volt, olyan frizurát, sminket és ruhát kapott, amely alapján elképzelhetjük, hogyan nézne ki Szendrey Júlia, ha XXI. századi nőként szembejönne velünk a Kálvin tér környékén, vagy beülne mellénk egy frapuccinóra. "Hátborzongató érzés, amikor egy másfél évszázada halott asszony néz ránk vissza. Megelevenedik ilyenkor a múlt és a podcasttel is ez a célunk. Élő, lélegző emberként szeretnénk bemutatni erős, kivételes nőket, akiknek a sorsa, szenvedései és sikerei több évtizeddel a haláluk után is sokat mondanak a ma emberének" – mondta Zubor Rozália, magazin főszerkesztője, a podcast házigazdája.
Az 1850-es években visszatért az irodalmi tevékenységhez, ekkor fordította magyarra a híres dán meseíró, Hans Christian Andersen műveit, így sokak gyerekkorának egyik kedvencét, A rendíthetetlen ólomkatonát is neki köszönhetjük. Azonban különc életmódjával az idő előrehaladtával sem hagyott fel, jól bizonyítja ezt, hogy 1867-ben váratlanul különvált második férjétől, ami szintén sokak szemében kiverte a biztosítékot. Ekkor már megállapították nála a méhrákot, a betegsége idején férje nem volt mellette, a kapcsolat elhidegült, Szendrey naplója alapján egyébként sem volt ez egy szerelmi házasság. Szendrey Júlia utolsó évét egy kis pesti lakásban töltötte, ahol naplóját és írásait Tóth József tanfelügyelőre, barátjára bízta. 1868. szeptember 6-án érte a halál, temetéséről apja gondoskodott, aki a Kerepesi temetőben helyezte örök nyugalomra lányát. Szendrey Júlia egész életében küzdött a hagyományos társadalmi elvárások ellen, sokkal több volt ő, mint ahogy az utókor szeret rá emlékezni: Petőfi Sándor feleségeként.
Az irodalomtörténet mindmáig azt tekintette Szendrey Julia Naplójának, ami Petőfiné naplója cimmel megjelent az Életképek 1847 évi október 31-iki és november 7-iki számában, továbbá Naplótöredék cimmel 1847 október 31-én a győri Hazánk cimü lapban. Sejtették, de nem tudták bizonyosan, hogy Juliának az Életképek 1847 december 5-iki számában Ábránd és 1848 január 2-iki számában Halhatatlanság cimmel megjelent két elmélkedése szintén Naplójából való részletek. Most, hogy Julia Naplójának eredeti kézirata előkerült, megállapithatjuk, hogy az összes imént felsorolt közlemények a Naplóból való kiszakitott részletek, amelyek közül a legutolsó részlet az Életképek 1847 november 7-iki számában jelent meg Koltó, 1847 október 17-ik dátummal; a többi mind korábbi részlet. Vagyis, amit eddig Szendrey Julia naplójának tartottak és ilyen cimmel többször ki is adtak, az mind Julia leánykori és fiatalasszonykori följegyzése: és csak részlet Julia Naplójának 1846 februárjától 1847 október 17-ig irt Naplójából.
Forró lánggal égni, aztán elhamvadni A "petőfis" tudatosság mindenesetre érzékelhető az említett kéziratos versgyűjtemény összeállításában. A nyitóversnek szánt, gyermekeiről szóló Három rózsabimbó a témaválasztásban tökéletesen illeszkedik a kor nőkkel, nőírókkal szemben támasztott elvárásaihoz, így a befogadtatás garanciája (lehetett volna). Szendrey nem minden szövegét szánta a nyilvánosságnak. Az a nyolcvanöt vers és verstöredék, ami a modern összkiadás második részében szerepel, részben háztartási cetliken, a mosónőnek átadott fejkötők, gallérok és zsebkendők, a varrónőtől rendelt dunnacihák és lepedők listáján maradt fenn. Úgy látszik, Szendrey számára nem elvont dolog volt a versírás, hanem a hétköznapi élet rutinjába illeszkedő. Amikor 1857-ben közzétette első versét, már hét éve élt új házasságában Horvát Árpáddal, a köztiszteletben álló egyetemi tanárral. A Petőfi keresésével eltöltött zaklatott és magányos időszak után a látszólagos biztonság évei következtek, mialatt Júlia a családon belüli erőszak számos formáját elszenvedte – ráadásként pedig a közvélemény intenzív gyűlölete is sújtotta, amiért a közmegítélés szerint túl korán elhajította az özvegyi fátylat.
Talajjavítás, trágyázás Fontos kerti tennivaló a szerves trágya, komposzt kijuttatása majd bedolgozása a talajba. Bár a legjobb ősszel trágyázni, de azért tavasszal sem késő. Ehhez kizárólag érett (több éves) szerves trágyát, vagy kész komposztot használjunk. Kötött talajon 2-3 évenként, homokos talajon sűrűbben 1-2 évenként trágyázzunk. 4 sürgős tennivaló a kiskertekben - Hírnavigátor. Komposztot készíthetünk magunk is bizonyos, a kertben és a konyhában feleslegesség vált szerves anyagokból. Érett, szerves trágyát beszerezhetünk háziállatokat tartó ismerőseinktől, állattartó telepekről, vagy készen is vásárolhatunk komposztált marhatrágyát a kertészetekben. Jó szolgálatot tehet a kerti nyársaló takarításakor begyűjtött fahamu is. Ezt is beforgathatjuk a talajba. A palánták is igénylik a rendszeres trágyázást Műtrágya különleges igényekre szabva Léteznek speciálisan egy-egy területre kifejlesztett műtrágyák is. Ezek összetételükben kifejezetten az adott növényfajtáknak hasznosak, ilyenek például a bogyós gyümölcstermők, zöldségfélék, évelő virágok, rózsák, vagy a hortenziák, magnóliák részére kifejlesztett tartós hatású műtrágyák.
Az ökonómiai megfontolások között az esztétikai célokat szolgáló öntözéseknél az élőmunka- és az energia felhasználásának hatásait kell összevetni a pihenésből, a rekreációból, a díszítő hatásból csak áttételesen meghatározható hasznossággal. Ez a fontos különbség teret ad olyan műszaki megoldásoknak, mint például a különleges vízsugár forma, a vízsugár látványos mozgása, a megnyugtató zajhatás, a páratartalom emelkedése miatti komfortérzet javulás, vagy az egyes technikai elemek rejtett, álcázott elhelyezése, esetleg a térben a növényzettel összhangban elrendezett szórófejek ki-be kapcsolójának mozgalmas összhatása. dr. Lelkes János 30/903-3738 Forrás: Agrárágazat
A nitrogén pótlása a legfontosabb a paradicsom számára, mivel hiánya esetén a növekedés megreked, a szár elgyengül, az alsó levelek sárgulásnak indulnak, a termése elveszíti színét. Ennek ellenkezője is felléphet, mikor nitrogén túladagolást figyelhetünk meg. Ekkor túlfejlődik a növényünk; nagylombú, erős színekben pompázó paradicsomokat láthatunk. Megvastagszik a szára, túlzottan növekedésnek indulnak a levelek. Az érési folyamat lelassul, ízetlen bogyókat kapunk. Foszfor a kezdeti fejlődés elősegítője. Megnöveli a bogyók súlyát, ezáltal termésnövelő hatású. Leggyakrabban a paradicsomnál fedezhető fel korai foszforhiány. Lilás elszíneződést eredményez a száron, levél sötétzöldé válik, a bogyók pedig sárga színbe burkolódznak. Kálium igen erősen befolyásolja a paradicsom minőségét. Keményebb bogyójú termést eredményez. A káliumhiány leveleken mutatkozik meg először, a levelek szélein sárgulásnak indulnak. A növekedés megreked, hamar elhervadnak. Ezen felül oda kell figyelni a kalcium, magnézium, nátrium, klór, bór, vas, mangán hiányra vagy túladagolásra, mert ezek mind segíthetik a növény fejlődését és vissza is vethetik nem megfelelő adagolás esetén.