Azt a történelmi változást, mely során a manufaktúra korszak régi szerszámait felváltották a gépek, a manufaktúra helyét átveszi a gyár ipari forradalomnak nevezzük. Az ipari forradalom a végén Angliából indult ki, azért mert itt jöttek létre a feltételek: – Az Angol polgári forradalom korán elhárította a fejlődés politikai akadályait. Anglia 1688-től alkotmányos monarchia. – Az egyre növekvő gyarmatbirodalom, a tengeri kereskedelem jelentő tőkéket halmozott fel. Az 1694-től működő Angol bank jól működő hitelszervezetet teremtett. – A bekerítések következtében nagy tömegű, olcsó munkaerő keletkezett. A gazdag vas és szénbányák az iparfejlődés legfontosabb nyersanyagát biztosították. Kezdete: Az ipari forradalom a könnyűiparban, azon belül is a textiliparban kezdődött. Ipari forradalom történelem tétel. Az első gépek a fonó és szövő gépek voltak. Feltalálásukra az ösztönzött, hogy megnőtt a kereslet az olcsó és könnyű viseletű pamutvászon iránt. Alapanyagát, a gyapotot korlátlan mennyiségben termelték Indiában és az Amerikai ültetvényeken.
Az ipari forradalom: A XVIII. század utolsó harmadában elindult folyamat, amelynek bölcsője Anglia. Megváltoztatta a gazdaságot, a társadalmat és a politikai helyzetet. A XIX. században érkezett meg Európába és ez a folyamat a mai napig tart. Korszakai: 1770-1880: a textilipar, a kohászat, a bányászat fejlődik. Ipari Forradalom Érettségi Tétel — Az Ipari Forradalom (1) -. 1880-1945: gépgyártás, autóipar, olajfinomítás, elektromos ipar. 1945-től: repülőgépgyártás, autógyártás, elektronika, nukleáris energia, biotechnológia, környezetvédelem. Területek, ahol változást hozott: A gépeket alkalmazzák az izomerő helyett, az emberi és állati erők helyett új energiafajtákat részesítik előnyben (gőzenergia). Új alapanyagokat fedeznek fel és fel is dolgozzák őket (kőszén, vegyipar). A mezőgazdaságból tömegek vándorolnak át az iparba és a kereskedelembe; a kisüzemek helyett a gyáripar veszi át a szerepet. A kereskedelmi változás abban nyilvánul meg, hogy rövidebb idő alatt, több árut tudnak előállítani. Jellemző a városiasodás: az emberek vidékről a városokba költöznek.
A elején már akadtak olyan gondolkodók, akik a keresztény humanizmus talaján állva enyhíteni akartak a munkásság nyomorúságos helyzetén, őket nevezzük utópista szocialisták nak. Szocialisták azért voltak, mert egy közösségi társadalmat akartak létrehozni, ahol nincsenek ekkora különbségek. Ipari forradalom érettségi tétel. Utópistáknak ezért nevezzük őket, mert a megvalósítást illetően elképzeléseik irreálisak voltak (elnevezésük a híres író és politikus Morus Tamás utópia című művére utal, amiben a szerző egy sehol-sincs szigetország tökéletes társadalmát írta le). Képviselőjük Owen, Forier és Sait-Simon. A tudományos szocializmus megteremtői a közepén Marx és Angels voltak. A marxizmus alaptétele, hogy a történelmet osztályharcok történetének minősítette és az utolsó nagy ellentmondás a munka és tőke harcának eredményeként a kapitalizmus elpusztul és létrejön az osztálynélküli társadalom. A munkásosztály feladata forradalommal megdönteni a tőkések hatalmát és létrehozni a proletár diktatúrát.
Az ún. nyugatos költők közül Juhász Gyula (1883–1937) sorsa volt a legnehezebb, a legtragikusabb. Bár tanulmányai alatt kitűnt műveltségével, költői tehetségével, mégsem tudott magyar–latin szakos tanári diplomájával állást szerezni Budapesten. Éveken át különböző vidéki gimnáziumokban tanított, így egyre jobban elszigetelődött, kiszorult a fővárosi irodalmi élet élvonalából. Mostoha sorsa és búskomorságba hajló egyénisége is magányossá tette. A lírikus Juhász Gyula - Cultura.hu. Ez a magány egy időre oldódni látszott: 1908-ban Nagyvárad pezsgő szellemi élete kiemelte lelki depressziójából. Itt szerkesztette " A Holnap" című antológiát, s itt gyulladt reménytelen szerelemre egy szőke színésznő, Sárvár i Anna iránt, aki eszményképe maradt élete végéig. A 20-as években újságíróskodott, de betegsége miatt egyre inkább elszakadt a külvilágtól. 1937-ben halt meg. Költészetének alaphangja a bánat, a rezignált mélabú. Ennek háttere egyéni sorsának kilátástalansága, társtalan magánya és tragikus betegsége. Költeményei általában rövidek, zárt kompozíciójúak.
Elsősorban az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Lírai élményforrásai közé tartozik a táj és a szerelem. Két közismert verse e témában a Tiszai csönd (1910) és a Milyen volt... (1912).
: Táj / 5-6. : Lírai én A táj: tiszai est, kikötő, csend van Lírai én: magányos; párhuzamot von maga és a mozdulatlan hajók között Bántja, hogy kimarad a nyüzsgő pesti életből Páros rímek Gulácsy Lajosnak (1922) Barátja volt Juhásznak Festőművész Több közös élményük volt (pl. Gauguin bp. -i kiállítása) Hasonló világlátás, alkotásmód --> elutasítják a sivár életet, vágyakoznak a boldog világ után Nakonxipán --> álomvilág (Gulácsy egyik festménye) Gulácsy az I. Juhász gyula elite 3. vh. hatására idegösszeroppanást kapott Ezért elmegyógyintézetbe került ("Elér-e hangom agyadhoz, melyben nincs már többé értelem? ") Gulácsy --> "Giotto jó utóda" Mély szeretet és tisztelet övezi a verset vsz. : ironikus társadalomkritika Tóth Árpád költészete: Témája sokszor: magány, elszigeteltség, csüggedés Panaszos lemondás jellemzi Meghatározó impresszionizmus Szinesztéziák, hasonlatok, jelzők, pillanatnyi benyomások tarkítják műveit Hangulatlíra Fájdalmas érzések, szomorúság Esti sugárkoszorú (1923) Szerelmes vers feleségéhez Alkonyodik a parkban Sugárkoszorú mint glória Kicsit ijesztő hangulat Vallomás: "És jó volt élni" Ünnepélyes zárlat: "Mennyire szeretlek! "