És segítsük fényhez a sötétben bolyongókat, de fogjuk meg a fényben elvakultak kezét is. Keressük az ellentétet, hogy legyen mivel kiegyenlíteni, és adjuk oda, ha kell magunkból, ha más találhatja meg ezzel a saját egyensúlyát. Lehet, hogy ezzel találjuk meg saját arányaink helyességét… Fény és árnyék – Sopron, 2007. május (350D) - - - - - Utóirat Manapság volt esőben részünk. Azt mondhatnánk, normális, hiszen Medárd-időszakban vagyunk. Nem is ezen akarok morfondírozni, hanem sajnos túl sok bajt okozott, és mitt nem segíthetünk ezen. Sem az időjáráson, sem a bajba jutottakon. Csak érdemes elgondolkodni azon, hogy baj is mennyi féle lehet. Akinek a háza dőlt össze, vagy termése, állata fulladt bele az égi "áldásba", az a pokolra kívánja az esőt is, meg az okozóját is. Van aki meg (pl. ) be van zárva, és ablak mögül lesi az égből ömlő zuhatagot. Közben mit nem adna azért, hogy összeázhasson. Neki enyhítene kínjain az, ami másnak éppen azt okoz. Vagyis, mindenkinek más ami fény és más ami sötét.
tomorg 2021. február 5. 13:27 Remek sorokban, szépen megírt életgondolatok szívvel gratulálok, Gábor HodosiImrene 2021. február 3. 22:12 Fény és árnyék élet és halál, az ember egy élten át csatáz!!! Szívvel és szeretettel olvastam szép versedet, gratulálok! Hodosi Imréné Emma kicsikincsem 2021. 10:59 Szeretettel voltam, szívvel gratulálok. Ilona mamuszka37 (szerző) 2021. február 2. 13:39 Drága Mila! köszönöm kedves soraidat. Nem írok ide többet, de még talán - közeli halálomig maradok. meglepődve láttam, hogy a gépen a nevem alatt / sok Tóth Sarolta van / de az én doktori disszertációm teljes terjedelmében olvasható. Lehet, hogy a tied is? keress rá a nevedre. Kedves olvasóimat üdvözlöm szeretettel ölellek Sarolta Golo 2021. február 1. 16:03 Magzatként sötétben lakunk, születéskor sok fényt kapunk, az erős fény vakít, sírunk. Vele sok élményhez jutunk. Boldogságok, gond, bánatok, vágyak, csodálatos álmok. Létünk alkonya homályos, örök sötétség: halálos. Szeretettel gratulálok bölcs szavakkal írt versedhez.
Valahol azt írtam: fény és árnyék szimbiózisban élnek egymással. Egyik sincs a másik nélkül, bár lehet úgy is mondani, hogy nincs árnyék fény nélkül. Talán hajlamosak is vagyunk így hozzá állni. Hiszen, ki is kívánkozna olyan mértékű sötétségbe, ahol fénynek semmi reménye? Nem élünk a Holdon. Annak tényleg van olyan fele, ahol sosincs fény, és igaz, a Földön is találhatunk ilyen helyeket. Ha azonban a sorsunk nem vet oda, nem is keressük. Néha a körülmények löknek lelki sötétségbe bennünket. Mennyire várjuk ilyenkor a fény legkisebb jelét. Mindegy honnan. Magunkban is próbálunk gyújtani, de várunk azokra is, amelyeket barátaink, szeretteink nyújtanak felénk. A nagy sötétben a legkisebb fény is vakíthat. Nagy szükségben a legkisebb segítség is égi adomány. Van, aki önmagát hajlamos sötétbe kergetni valamiféle struccpolitikából kiindulva. Amit nem látok, az nincs. Lelkében is kioltja a mécseket. Amit nem érzek, az nem is fájhat. Inkább eldobja magától a jó érzésének a képességét, hogy a rosszat se érezze.
Ezután külön-külön méltatta a két művészt. Gulyás László realista festő, nem absztrakt képeket fest, hanem főleg embereket. De nem csak fest, a kiállításon rézkarcok is helyet kaptak. "Ez a sokszínűség minden ízében magas szintű szakmaiságot igényel" – mondta Feledy Balázs. Valamint kihangsúlyozta a festő fény-árnyék bravúrjait. "A fény és az ellenfény, valamint az árnyékképzésnek a fantasztikuma egészen elképesztő a művész piktúrájában. Emellett festői szépséget jelent a hideg-meleg színek tudatos ellenpontja, mely a térhatás megjelenítését szolgálja. " – tette hozzá. Gulyás Kinga festészetéről elmondta, hogy tagadhatatlanul nőies, ami felismerhető impresszionisztikus, laza festői ecsetkezelésén, feminin szemléletén. Képein meglátszik a természethez való vonzódása. A kiállítás-megnyitó a hagyományokhoz híven állófogadással zárult.
Hajód a mélykékben egy szürke pont és az összemosott horizont láttán káprázik a szemünk. Nem is sejtjü 1542 Wakachuka: Grammnyi lélek Már úgyis annyi ennek a grammnyi léleknek itt bent Körbe-körbe szalad a bőrben, csak tudnám mit jelent Ez a gondtalan gondolatba csomagolt, könnyed, kajla szving Ha fonalát veszti, hát 1501 Wakachuka: Dagály Füstízű ködben, lassan araszol a fémtestű, lomha, kígyó-kocsisor. Ülünk a gyomrában, ketten; te meg én, míg megemészt és kiokád a város peremén. De látod, megérte, olyan jó 1383 Wakachuka: Rozsda ősz Rozsda ősz, elmentél s itt ragadt egy avarban kavargó gondolat, hogy elmúlt, de mégis itt maradt valami. A hajnali fagy már felzabál és nem hallom, hiába ordibál pedig érzem, fontosa 1361 Wakachuka: Szving a Föld alatt A levegő szinte mar, De már nem zavar a füst. A tárcámban talán akad még pár ezüst, miből kerül a pohárba aranyló pára és egy édeskés illat elsodor és itthagy. A pincérnő 1340 Wakachuka: Szakadék Bár Kopott az asztal a Szakadék Bárban, Ráncokba gyűrve nyírkos közöny.
Jelenlegi hely Címlap Fehér liliomnak is fekete az árnyéka A pszichológiában C. G. Jung honosította meg az árnyék fogalmát. Mit is jelent az analitikus pszichológiában a lélek sötét oldala, és mit lelkünk "fényes" oldala, a perszóna – az az árnyékkal szorosan összefüggő személyiségrészünk, amelyet a külvilág felé mutatunk? Mi a lélek sötét oldala, és miért elválaszthatatlan része a lelki teljességünknek? Mi a perszóna, hogyan működik a "pszichés bőrünk"? Milyen az, amikor valaki egyáltalán nem képes a perszónájába beépíteni saját fizikai valóságát? Hogyan szembesít személyiségünk árnyékos oldalával a jungi individuációs folyamat? Hogyan épül ki kisgyermekkorunkban a lelki struktúránk, a perszónánk és az árnyékunk? Miért fontos, hogy ne fosszuk meg a gyermekeinket attól, hogy saját maguk küzdjenek meg a nehézségekkel? Milyen az, amikor a személyiségünk a "fekete oldal" felé billen? A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 2. számában olvasható A Mindennapi Pszichológia 2022 június - júliusi számában ezekről olvashat: Hajlamosak vagyunk rosszul választani?
SZENT GYÖRGY-NAP Az ormánsági-, zalai-, tolnai magyar, a Dráva menti- és a zalai horvát hagyomány szerint a Szent György-nap táján hulló meleg eső aranyat ér a gazdának, aminek "török átok" a neve. A magyar néphagyományban a hazánkból kivonuló török "szentgyörgy-harmattal", új harmattal átkozta el az országot. A Dráva melletti horvátok meg úgy tartják, hogy "Amikor a törökök kivonultak Magyarországból, akkor egyikük György-napi esővel és pünkösdi harmattal elátkozta az országot". (Eleink még hittek az átok megfoganásában, állítólag az később módosult oly formában, hogy csak a Mohácsi vészig hatott. ) A kölesdi magyarok szerint egy magyar katonagyerek, aki a muszkák fogságába esett átkot szórt hazájára: "Megátkozlak Magyarország, minden évben Szent György-napi esővel. " S azóta ad is Isten minden Szent György napon esőt A szegediek mondják, hogy jó lesz a termés, ha a Szent György-napi vásárban esik az eső és a koldusnak besározódik az orra. Az utóbbi motívumok remek párhuzamaira lelünk a zalai horvátok és a horvátországi kaj tájszólást beszélők folklórjában.
Toggle navigation Április 24-ét Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.