Rendhagyó történelemórák keretében várjuk az általános és középiskolás és főiskolás diákokat általános levéltárismertető vagy előre meghatározott témájú helytörténeti, történelmi foglalkozásokra. Munkatársaink szakmai, valamint történelmi események kapcsán szervezett konferenciákon, műhelybeszélgetéseken vesznek részt, közreműködnek azok szervezésében. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára munkatársainak szakmai, történelmi témájú publikációi olvashatóak intézményünk önálló kiadványaiban, valamint társszerzős kötetekben, szakmai folyóiratokban. Levéltárunk két, helytörténeti szempontból lényeges kiadványsorozattal rendelkezik: a Fejér Megyei Történeti Évkönyv, valamint a Fejér Megyei Levéltár Közleményei. További információk: Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 2–3. Telefon: (22) 312 123; (22) 313 052 Telefax: (22) 322 550 E-mail: Honlap:
2014. 11. 14. | 2014. 10. November 14-én, pénteken 12 órakor tartják Székesfehérváron a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára fenntartásában működő, Szent István téri épület teljes rekonstrukciójának átadó ünnepségét. Az egykori egyházi tulajdonú (préposti ház, majd rendház) műemlékbútorainak és ólombetétes díszablakainak ünnepélyes átadására, valamint a volt Ferenc József Nőnevelő Intézet alapító emléktáblájának visszahelyezésére kerül sor, az épület egykori kápolnájában. Az ünnepségen köszöntőt mond, és az emléktáblát leleplezi: L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Az intézmény műemlékbútorait és ólombetétes díszablakait Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója adja át. Köszöntőt mond Spányi Antal megyés püspök. Ezen az alkalmon a főigazgatónő egy különleges ajándékot adományoz a Székesfehérvári Egyházmegyének: Prohászka Ottokár püspök címerét ábrázoló üvegablakot, amelyet a Levéltár 1942/43 fordulóján rendelt meg a családi címerek sorozatába.
A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára két szomszédos, egybenyitott, gyönyörűen felújított műemléképülete Székesfehérvár belvárosában található. Mindkét épület a 19. században épült, a Szent István tér 2-es számú nőnevelő intézetként működött, a 3-as számú épület pedig lakóházként funkcionált a levéltár 1979-es beköltözésig. Intézményünk évről-évre megnyitja kapuit a Múzeumok Éjszakája látogatói előtt, ilyenkor a programok mellett az érdeklődők megcsodálhatják például a valamikori nőnevelő intézet kápolnáját, díszudvarát és egyéb tereit is. Volt egyszer egy településfényképezés (1984–1985) A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára kiállítással, előadással, koncerttel készül a Múzeumok Éjszakájára. Ezen az éjszakán kiállításunk témájához igazodnak programjaink. A " Volt egyszer egy településfényképezés – Fejér megye 1984-1985-ben" című fotókiállítás fényképei egy 1984-85-ös országos településfényképezési akció keretében születtek, amelyet a Hazafias Népfront hirdetett meg "hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára".
Ünnepélyes keretek között adták át január 28-án a Fejér Megyei Levéltár felújított épületét. A Szent István téren álló, a legmodernebb elvárásoknak megfelelően felújított 19. századi épületegyüttesben méltó elhelyezést kapnak a megye múltját őrző dokumentumok. Az alapfeladatok ellátásán túl az épület arra is alkalmas, hogy a városi és megyei kulturális közélet fontos helyszíne legyen. A Szent István tér 2. -3 szám alatti 19. századi ingatlanok nem levéltári iratok tömeges tárolására készültek, így az épületek teherbíró képessége a 2000-es évek elejére jelentősen meggyengült. A Fejér Megyei Levéltár épületében 2002-re olyan mértékű állagromlás következett be, ami gyors beavatkozást, ideiglenes statikai megerősítést igényelt. A Fejér Megyei Önkormányzat ekkor kezdte meg koncepciójának kidolgozását a megyei levéltár átfogó felújítására és bővítésére. 2003-ban a levéltár mindkét épületét életveszélyessé nyilvánították, az iratanyagot három ideiglenes, önkormányzat által bérelt helyszínre költöztették.
Fejér Megyei Levéltár - Székesfehérvár A Fejér Megyei Levéltár 1975-től a Szent István tér 2. számú épületben működik. 1979-ben vette birtokba a szomszédos, Szent István tér 3. szám alatti épületet. 1992-ben megalakult Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. align=left Fejér vármegye a török hódoltság évei után 1692-ben szerveződött újjá. A megyei levéltár első rendezője az 1877-ben főlevéltárnokká kinevezett Modrovich Ignác volt. Levéltárának alapítására 1787-ben került sor. A levéltáros munkájához szükséges kézikönyvek már akkor rendelkezésre álltak. Az állomány 1939 után bővült nagyobb mértékben. Akadémiai kiadványok beszerzéséről tudunk, emellett a Püspöki Könyvtárból vásárolt köteteket a levéltár, majd a gyomai Kner Nyomda ajándék könyvekkel is támogatta. align=right A II. világháború alatt a könyvtár is jelentős károkat szenvedett. A megyei tisztviselők továbbra is használhatták a könyvtárat, onnan kölcsönözhettek. Emiatt vetődött fel 1949-ben az a gondolat, hogy szépirodalmi műveket is vásároljanak.
"Ezt a ciklust úgy kezdtük, hogy a város egyik legszebb műemlékét, a Hiemer-házat újíthattuk fel és adhattuk át a nagy nyilvánosságnak. Úgy közeledünk most a végéhez, hogy egy másik, egyébként a Belváros másik szegletében lévő, nagyon szép műemléképület újul meg és adhatjuk azt át a nagyközönségnek. " Székesfehérvár polgármestere szimbolikusnak nevezte, hogy egy városi műemlék újult meg, amelynek megyei feladata és funkciója van. A polgármester szerint a levéltár felújítása "azt az egységet üzeni nekünk, ami a nagyváros és az azt körülvevő települések között a megyeközpont és a megye között meg kell, hogy teremtődjön. " Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet arra is, hogy a van még néhány műemlék a városban, ami felújításra szorul. "Azon dolgozunk a kormánnyal együtt, hogy a Koronázó tér 3., a Köztársaság mozi, és az követően pedig a Fekete Sas Szálló is megújuljon. Azonban nagyon fontos, hogy ne csak megújuljon, hanem olyan közösségi funkciókat is kapjon, amik értelmessé teszik annak fenntartását és üzemeltetését.
Köszönet illeti a helyieket, a székesfehérváriakat, hiszen az ő eltökéltségük nagyon fontos volt ahhoz, hogy ez a fejlesztés befejeződjön. Külön köszönet L. Simon Lászlónak, akinek az elkötelezettsége nélkül nem lett volna ennyire gördülékeny ez a program. Ő, amikor a közgyűlésben az illetékes bizottság elnöke volt, megismerte ezt a programot nagyon közelről és államtitkárként mind a jogszabályváltozás, mind pedig a forrás biztosítása az ő munkájának volt köszönhető. " - mondta. L. Simon László kormánybiztos Gimesi Endrének, Cser-Palkovics Andrásnak, Erdős Ferencnek és Poszner Ferencnek mondott köszönetet a felújításért, kiemelve, hogy korábbi szándékokat legyőzve az épület most már levéltár marad és hosszú ideig szolgálja majd a magyar kultúra ügyét. A felújított épület átadásán dr. Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy a műemlék-felújítás a nagyvárosok és kisebb települések életében nagy lehetőség, de az egyik legnehezebb feladat is, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása gyönyörű kihívás, műszaki építészeti, de finanszírozási szempontból is.
A PM 2025-re már 9, 2 ezer milliárd forintot vár ezekből a közterhekből, szemben a 2021-es 7 ezer milliárd forinttal. A kiadási oldalról érdemes kiemelni néhány tételt: A "közszolgálati műsorszolgáltatás", vagyis a kritikusai szerint nettó kormánypárti propagandát sugárzó közmédia dotálása 2022-től permanensen 100 milliárd forint fölött lesz. Több mint 6 százalékos lehet az előző évi gazdasági növekedés. A szociálpolitikai menetdíj-támogatás sorára 2022-től stabilan 90 milliárd forintot írt be a PM – ezt a pénzt kedvezményesen utazók (nyugdíjasok, gyerekek) utáni kompenzációként kapják a közlekedési vállalatok. Ha már itt tartunk, az önkormányzatok 2022-től 870–860 milliárd forint támogatásra számíthatnak. Mivel infláció is van a világon, a helyhatóságok költségeinek emelkedéséről nem beszélve, a számszerű stagnálás tulajdonképpen a forráselvonások folytatódását jelenti. A lakásépítési támogatásokra betervezett összeg folyamatosan csökken az évek során, 2025-re 153 milliárdra a 2022-re várt közel 400 milliárdról. A gazdasági mutatókra visszatérve, a minisztériumban nem csak a GDP-növekedést illetően optimisták.
Igaz, egy évig ezt retorziók nélkül megteheti akkor is, ha a szabály nincs felfüggesztve. A várakozásai szerint az éves hiány 2023-at követően 3 százalék alá csökken, 2024-ben 2, 5 százalék lesz, 2025-ben pedig már csak 1, 5 százalék. Az előrejelzés szerint az éves hiányokért nagyrészt maga a kormány (vagyis a központi költségvetés) lesz felelős, a társadalombiztosítási (nyugdíj és egészségbiztosítási) alapok már 2022-ben nullszaldósak lesznek. Ez enyhén szólva optimista előrejelzésnek tűnik, a TB-alapok ugyanis a járvány kitörése óta vaskos mínuszban vannak (2021-re 420 milliárd forintos deficit várható). A járványnak pedig nincs vége, és nem látszik, mitől lenne 2022-ben. Vagy akár 2023-ban, ami azt illeti. PM: az államháztartás bevételeinek emelkedése elmaradt a kiadásokétól az első negyedévben | IndexDebrecen. Igaz, a betervezett nullszaldó úgy áll majd elő, hogy nő a TB-alapok költségvetési támogatása, 2022-ben és 2023-ban 2, 3 ezer milliárdra. De még 2025-ben is 2 ezer milliárd fölött lesz. Vagyis a PM-ben úgy számolnak, a TB-alapok egyensúlytalansága tartós jelenség lesz, és az alapok forrásigényét a központi költségvetésből kell majd kipótolni.
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101, 5 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly. A költségvetés maradéktalanul biztosította a gazdaság újraindításához és a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat - erősítette meg az előzetes adatokat pénteken kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM). Az éves hiány 209, 8 milliárd forinttal kisebb az előző évinél, de a 2287, 7 milliárd forint módosított törvényi előirányzat több mint kétszerese, 223, 0 százaléka. Agglomeráció jelentése - Szavak jelentése. A központi alrendszer december havi hiány 1170, 2 milliárd forint volt. A szeptember végi 2292 milliárd forintos deficithez képest az éves hiány 55, 1 százaléka 2809, 4 milliárd forint a negyedik negyedévben halmozódott fel. A központi alrendszer 24 994, 4 milliárd forint bevétele 1973, 7 milliárd forinttal, 8, 6 százalékkal volt több az előző évinél; a 30 095, 9 milliárd forint összegű kiadások 1763, 9 milliárd forinttal, 6, 2 százalékkal nőttek. A központi költségvetés 4662, 3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 419, 4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 19, 8 milliárd forintos hiányt könyveltek el.
Izer Norbert szerint a javaslat elsősorban azokat az országokat sújtja, amelyek többek közt a versenyképes adózási környezet biztosításával sikeresen vonzották magukhoz a jelentős befektetéseket és beruházásokat az előző évtizedek során. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára Forrás: MTI/Kovács Tamás Magyarország mindaddig partner a javaslat megvalósításában, amíg az egyértelműen csak a nemzetközi adóelkerülés megakadályozására fókuszál - mondta a portálnak az államtitkár. Határozottan elutasítjuk azonban az államok szuverenitásának korlátozását a valós tevékenységhez köthető profit tekintetében. Úgy véljük, nincs egyetlen helyes globális adómérték - fogalmazott. Fontosnak nevezte, hogy fair javaslat szülessen, ha végül megállapodásra jutnak, így a minimumadónak ugyanúgy vonatkoznia kell az anya- mint a leányvállalatokra, és alapvetően ellenzik azt is, hogy bizonyos nagyobb lobbierővel bíró országok vagy ágazatok speciálisan rájuk szabott szabályokat alkalmazhassanak.
Sziasztok! Már én is régen böngészem, mi vonatkozik a 808-as és 858-as bevallásokra. Arra a következtetésre jutottam, hogy a 808-ast be kell adni, ha alkalmi munkavállalónak ragasztott be közteherjegyet. És ha már egyszer beküldte a havi bevallást, utána 0-ásan is be kell adni. Ide másolom a 808-as útmutatójából azt a részt, amiből levontam a fentieket: A bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokról 0808-14-es lap kitöltése XXIII. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás adatai Ezt a táblát annak a havi adó és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltatónak kell töltenie, aki (amely) a tárgyhóban alkalmi munkavállalói könyvvel (továbbiakban AM könyvvel) rendelkező magánszemélyt foglalkoztat. A 858-t csak akkor kell, ha saját maga után vall be járulékot, vagy van vállakozói kivétje, de utána továbbra is kell 0-ásan is.