Kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózásban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózásban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Nézzünk néhány bonyolultabb, de többször is előforduló esetet erre a témakörre. Például, ha az említett két társaság mindegyikét a testvérpár tagjai 50-50% arányban tulajdonolják. Látszólag egyik fél részéről sem valósul meg többségi befolyásgyakorlás egyik vállalkozásban sem, azonban a közeli hozzátartozók részesedésének összeszámítását előíró rendelkezés alapján a társaságokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni. Abban az esetben azonban, ha a társaságok egyikének tulajdonosa továbbra is a testvérpár egyik tagja, a másik társaság tulajdonosa a testvérpár másik tagjának házastársa, akkor a két vállalkozás jogilag nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, hiszen a Ptk. alapján a testvér házastársa ugyan hozzátartozó, azonban nem minősül közeli hozzátartozónak. Ugyanezen szabály alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társaságok abban az esetben sem, ha a vállalkozások mindegyikét a testvérpár egyik tagja, illetve a másik testvér házastársa 50-50% arányban tulajdonolja, és befolyás gyakorlás is ilyen arányban valósul meg.
A jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkező n keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e közvetett módon? Igen. Egy vállalkozásnak van egy 100% leányvállalata és annak is van egy 100%-os leányvállalata. Mindhárom cég egymás kapcsolt vállalkozása. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e magánszemély tulajdonosokon keresztül? Igen. Például, ha egy magánszemélynek két cégben többségi tulajdona van, akkor ez a két cég egymás kapcsolt vállalkozása. Minden esetben be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt?
3 részből álló cikksorozatom a következő témákat dolgozza fel az aktuális szabályozás szerint. 1. Kapcsolt vállalkozás fogalma, bejelentések és piaci ár elve az egyes adónemeknél A cikksorozat 1. része bemutatja a szokásos piaci ár elvének megjelenését a számvitelben és a különböző adótörvényekben (ART., Tao. tv., Áfa tv., Helyi iparűzési adó, KATA, KIVA), és az ehhez kapcsolódó, többféle kapcsolt vállalkozási definíciót. Az Olvasó megismerheti a legfontosabb bejelentési kötelezettségeket is. A cikk az 5percadó oldalán olvasható, ide kattintva. 2. Kapcsolt vállalkozások a társasági adóban, helyi iparűzési adóban A cikksorozat 2. része a következő kérdéseket vizsgálja meg: Milyen előnyös lehetőségeket és főbb előírásokat tartalmaz a társasági adó törvény és a helyi iparűzési adó törvény a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan? Mikor lehet a piaci ár elvét számla módosítással, adóalap-módosítással rendezni, mikor kell transzferár nyilvántartás a bizonyításhoz? Milyen tipikus hibák, buktatók merülhetnek fel a transzferár nyilvántartás készítésekor?
Míg független cégek között piaci áron zajlik az ügylet – hiszen mindkettő érvényesíti saját akaratát – ez kapcsolt viszonynál nem egyértelmű. Ha az ingatlant bérbe adó társaság komoly mínuszokat termel, de a banki hitelhez jól nézne ki a pozitív mérleg, akkor akár a piacinál drágábban is kiadhatja az irodát a kapcsolt vállalkozásnak. Amelyiknek meg jól jön, ha az adóalapját kicsit lefaragja ez a költség. Különösen akkor lehet trükközni ezzel, ha a két cég más államban működik, hiszen így az eredményt abba az országba lehet irányítani, ahol kevesebb az adó. Ezt komolyan üldözik az adóhatóságok, ezért a kapcsolt vállalkozásoknak minden esetben igazolniuk kell, hogy az egymással kötött ügyleteik értéke megfelel a szokásos piaci árnak. Az egymással kötött ügyleteknél extra adminisztráció is vár a kapcsolt felekre. Ha az ügylet készpénzes volt és meghaladta az egymillió forintot, a vevőnek ezt 15 napon belül jelentenie kell az adóhatóságnál. Meg kell adnia a kapcsolt vállalkozás elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát.
Mindenképpen fontos tehát körültekintően megvizsgálni, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek a cégvezetők a társaságokban, döntéshozatalhoz szükséges-e együttes aláírás, vagy az ügyvezetők egyszemélyben járnak-e el a társaságok mindegyikénél. Összegzés Annak megítélését, hogy két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy sem, számos nehezen megítélhető, körültekintést igénylő tényező nehezítheti, azonban fő szabályként elmondható, hogy kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően (1) többségi tulajdon vagy szavazattöbbség; (2) meghatározó befolyás gyakorlás; illetve (3) közös ügyvezetés esetén állhat fenn. Emellett a jogszabály értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi telephely, valamint külföldi vállalkozás belföldi telephelye is. Megjegyeznénk még, hogy miután valamennyi rendelkezésre álló információ és körülmény vizsgálatával megállapítottuk, hogy a társaságok kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, fontos, hogy bejelentési kötelezettség is keletkezik. Ez a kötelezettség azonban csak akkor áll be, ha a társaságok egymással szerződést (ügyletet) kötnek – akár írásban, akár szóban –, ebben az esetben 15 napon belül be kell jelenteniük kapcsolt vállalkozási kapcsolatukat az adóhatóság részére.
3. Csoportos társasági adó és csoportos áfa alanyiság A cikksorozat 3. részében a vállalatcsoportok számára rendelkezésre álló két kiemelt előnyös lehetőséget mutatok be, a csoportos társasági adó alanyiságot és a csoportos áfa (általános forgalmi adó) alanyiságot. 2022. 03. 22-i ONLINE előadásomra még lehet jelentkezni! Részletek ide kattintva érhetőek el!
Gyógyszeres megelőzés a krónikus vesebetegség által veszélyeztetetteknek szükséges. A köszvény gyógyítása, A köszvény előfordulása és okai. Sokszor csak egy-egy heves fájdalmas roham hívja fel a figyelmet a köszvény meglétére, és akkor derül ki, hogy a családban bizony már másnak is voltak korábban ilyen panaszai. Köszvény tünetei és kezelése A köszvény anyagcserebetegség, lényege a szervezetben a húgysav kóros felhalmozódása. Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt.
Néha láza is van. Reggelre a fájdalom enyhül, az ízület azonban továbbra is duzzadt marad, hogy a következő éjszaka a fájdalmak ismét fokozódjanak. Így megy ez vagy egy hétig, aránylag tűrhető nappalok, de annál kínzóbb éjszakák. A fájdalmak szűnésével a bőr pírja és a duzzanat is visszafejlődik, és akkor elkezd a bőr hámlani. A beteg néha hetekre, hónapokra látszólag rendben van, tünetmentes, eleinte még visszaemlékszik nagy fájdalmaira, és ezért betartja az orvos által elrendelt diétát és egyéb eljárásokat, később azonban gyorsan felejt, visszaesik a megrögzött szokásaiba, ami újabb rohamot idéz elő. Így kifejlődik a betegen az idült köszvény, amikor az egyes rohamok talán veszítenek súlyosságukból, de fokozatosan olyan fel nem szívódó felrakodások keletkeznek, amelyek eleinte csak megnehezítik, de később már teljesen megbénítják a láb, esetleg a kéz ízületeinek mozgásait. Lerakódott húgysavsók és következményei Ki ne ismerne idősebb néniket, bácsikat, akik csak botra támaszkodva tudnak járni, vagy nehezen mozgatják kezük nyikorgó ízületeit, ujjait, melyek állandóan bizseregnek, és a meleg kesztyűk használata ellenére is mindig fáznak?
Fürdőhelyen az ivókúrát mindenkor gyógyfürdők adásával bővítjük, amikor is kénes, konyhasós fürdők mellett főleg az iszapoknak jut nagy szerep, részint fürdők, részint pakolások alakjában. Masszázs, torna, izzasztások, leöntések, forró lábfürdők, zabszalmafürdők csak a szakorvos javallata alapján. Gyógyteákat is szívesen adunk, ezek közül kedvelt a kakukkfűtea, zeller főzet, medveszőlő levéből készült tea. Az ideggyengeség (neuraszténia) természetes gyógymódja A cukorbetegség természetes gyógymódja Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.