Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Azt tartották, hogy az ilyen "szent" koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Hasonlóan pogány szellemekkel kapcsolatos egy régi, Észak-Európában elterjedt szokás is, amely szerint az északiak azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek között. A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. Adventi koszorú eredete ⋆ Karácsony napja. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál: – hit, – remény, – szeretet, – öröm. Rövidesen további kézműves-ötletekkel és foglalkozástervekkel jelentkezünk!
De ha így van, imáinknak akkor is ugyanabban a szellemben kell történniük, mint Jézus imájának a Getszemáni-kertben: "Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te! " (Mt 26, 39). A "nem" is egy válasz – még akkor is, ha nem ezt a választ akartuk. Nem azért imádkozunk, mert Isten nyilvántartását frissíteni kell. Nem azért, mert Isten esetleg elfelejtette, ki nagyon beteg, ki kapott nagyon rossz hírt az orvosától a múlt héten, kinek égett le a háza, vagy kinek az otthonát mosta el az árvíz. Adventi koszorú - A Turulmadár nyomán. A mi imáink nem képeznek Isten számára valamiféle listát a tennivalókról. Az ima megvallja, nyugtázza, hogy kik vagyunk Isten előtt és más emberekhez viszonyítva. Az imádkozás őszintének tart meg bennünket. Tehát akkor rossz dolog, ha valami konkrét dologért imádkozunk? Nem! Köszönetet mondunk Istennek, amikor az életünk jól alakul, és megemlítjük a konkrét szükségleteket, amikor azok felmerülnek. Problémát jelent azonban, ha úgy cselekszünk, mintha imáink állandóan Isten becsületét tennék kockára.
Az adventi koszorú eredete Karácsony tájékán a házak ajtajai hívogatóbbak, mint máskor. Sokan egész évben kifüggesztenek a bejáratra valami kedves, szívet melengető üzenetet. Ám ilyenkor már a legtöbb helyen szép, fenyőfából készült koszorú invitálja beljebb a látogatókat. De az is lehet, hogy ez a koszorú inkább a lakáson belül díszeleg, például az asztal közepén. A faágakon körbe-körbe gyertyák vannak. Ezt nevezik adventi koszorúnak. De vajon honnan ered ez a harmóniát árasztó, bájos szokás? Adventi koszorú eredete, a faágakon körbe-körbe gyertyák vannak. Az adventi koszorú eredete – a korai, pogány legendák Meglepő módon ez a hagyomány már a kereszténység előtt is létezett. A régi, germán mítoszokban már találkozhatunk olyan történetekkel, amelyekben szerepel egy bizonyos kör alakú koszorú. Az adventi koszorú. Ezt általában fűzfavesszőből készítették, de akár már a fenyőágas változata is előfordult. A kör forma eleve szimbolikus jelentéssel bírt. Mivel nincs se eleje, sem vége, ezért varázsereje abban rejlik, hogy örökkévaló, és nem lehet megtörni.
Advent András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni.
A kör alak Isten örökkévalóságát, a zöld szín az örök életet, a gyertyák fénye pedig a "világ világosságát", azaz Jézust jelképezi, ezzel vallásos jelleget adva az adventi koszorú készítésének. Az advent kezdete egyébként az egyházi év kezdetét is jelöli. Maga az elnevezés a latin "adventus" szóból ered, ami megérkezést, eljövetelt jelent. Az adventi időszak lényege, hogy ráhangolja az embert Jézus születésének megünneplésére, és emlékeztesse Krisztus második eljövetelére. Míg lélekben az ünnepre készülődünk, kedves szokássá tehetjük azt is, hogy a koszorút vagy az adventi naptárat az egész családdal, a gyerekekkel közösen készítjük, és még élvezni is fogjuk. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Mikor kell szakemberhez fordulni? Összezavarodottság: Amikor a szorongás már felborítja a szokásos napi rutint (munka, iskola, partnerkapcsolatok), és befolyásolja a hangulatot is. Negatív gondolatok a jövőről: A szorongók mindig arra várnak, hogy valami rossz, vagy katasztrófa fog történni. Hamis riasztások: Semleges ingerek vagy minimális fenyegetések ellenére is szorongást, félelmet érez. Tehát a szorongásos rendellenességek alatt az érintettek különböző típusú félelmeket élnek át, amelyek általában valódi veszélyek nélkül merülnek fel. Az érintettek számára ezek az érzések nagyon nyomasztóak és számos élethelyzetben erősen korlátozza őket. Félelem szorongás pánik nőknél. Generalizált szorongásos zavar - Félelem esetlegesen bekövetkező eseményektől; túlzott aggodalom az élet egy vagy több területén, melyet erős pszichológiai és fizikai feszültség kísér. Ezek aktuális kérdések lehetnek, például egy hozzátartozó betegsége vagy egy autóbaleset lehetősége, de különösebb ok nélkül megjelennek egyéb aggodalmak is. A félelem annyira erős, hogy súlyosan korlátozza az érintett életét.
Az agorafóbia orvosi kritériumai: A. Félelem olyan helyeken, helyzetekben, ahonnan a távozás nehéz (vagy problémás), vagy nincs kéznél azonnali segítség a várható pániktünetek esetére. B. A személy a szorongást keltő szituációkat kerüli illetve korlátozza, vagy szenvedéssel viseli el (feszültségérzés, diszkomfort, félelem), vagy az ilyen helyzetekben társra van szüksége. C. A szorongás vagy az elkerülő magatartás nem magyarázható jobban más mentális zavarral, mint pl. szociális fóbiával (a zavar kizárólag társas helyzetekre vonatkozik), specifikus fóbiával (sajátos helyzetek, pl. Félelem, szorongás leküzdése vezetett meditációs gyakorlatokkal. lifthasználat), kényszeres zavarral (pl. a piszok elkerülése a beszennyeződés kényszergondolata miatt), poszttraumás stressz zavarral (az elszenvedett traumára emlékeztető ingerek elkerülése) vagy szeparációs szorongásos zavarral (a közeli hozzátartozótól való elválás kerülése). Szorongás társas helyzetekben, felszólalástól, szerepléstől – szociális fóbia A közösségi helyzetek elkerülése rendszerint alacsony önértékeléssel és a megkritizálás félelmével társul.
Érdeklődése és munkája középpontjában a hangulat- és szorongásos zavarok állnak. A komplex, humanisztikus, személyközpontú terápiás megközelítés híve. Vallja, hogy a pszichiátriai kezelés nemcsak a betegségek hatékony biológiai gyógyításából áll, hanem magában foglalja az ismeretterjesztést és az életszemlélet tudatos átformálását is. Félelem, szorongás, pánik. Praxisában az orvosi munka mellett életviteli és párkapcsolati tanácsadást is végez. Számos könyv szerzője, előadó, médiaszereplő. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kötetei: Hullámvasúton - Élet bipoláris zavarral, Életciklusok és hangulatzavarok - Hogyan küzdjünk meg életünk hullámvölgyeivel?
Poszt traumás stressz - A poszttraumás stresszt egy rendkívüli sokkhatás, vagy felkavaró esemény váltja ki. Például háborús tapasztalat, természeti katasztrófák, súlyos balesetek, egy közelálló személy, vagy akár egy szeretett állat halála. De okozhatja valamilyen erőszak vagy szexuális bántalmazás is. E betegség jellemzője, hogy az érintettek gyakran visszaemlékeznek a fájdalmas vagy stresszt okozó eseményre, s ahogy az emléktöredékek hirtelen visszatérnek a tudatba, ők ismét átélik a traumatikus történéseket. Az emlékeket kiváltó tényezők, például zajok, illatok, hangok, színek, fények elkerülése érdekében az érintettek gyakran kivonulnak a társadalmi életből. Félelem szorongás pánik férfiaknál. Pánikbetegség – Ez tulajdonképpen félelem a félelemtől állapot! Az érintettek visszatérő súlyos szorongásos rohamokat élnek át, és mindig félnek a következő rohamtól. Például az agorafóbiában szenvedők gyakran kapnak pánikrohamot, főleg ha tömegben vagy tömegközlekedési eszközökön tartózkodnak, mert attól félnek, hogy nem tudnak elég gyorsan elmenekülni.
Félelem, szorongás, pánik. Három olyan érzés, ami sajnos az elmúlt években egyre inkább gyakorinak mondható az emberek körében. Köszönhető ez a leginkább a pandémiának. A járvány talán alábbhagyott, viszont az érzések, a félelem sajnos nem olyan könnyen távozik. Felmerül a kérdés, hogyan találjuk a meg a kiutat? Dr. Belső Nóra könyvét olvastam. Dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos, egészségügyi menedzser specialista. Érdeklődése és munkája középpontjában a hangulat- és szorongásos zavarok állnak. Az első könyv, amit olvastam tőle, a Depresszió – Betegség vagy úri huncutság? címmel jelent meg. Ez több, mint 8 éve volt. Arra emlékszem, tetszett, de nem voltam kellően felkészült hozzá. Ezt követően a Hullámvasúton -t olvastam, mely a bipoláris betegség témakörét járta körbe. Legjobban a tavaly megjelent Életciklusok és hangulatzavarok – Hogyan küzdjünk meg életünk hullámvölgyeivel? nyerte el a tetszésemet. ( itt írtam róla hosszabban). Az új kötet, mint már a bevezetőben említettem, a félelem, szorongás és pánik hármasat taglalja, ismerteti meg az olvasóval.