Az udvarlási szertartás igen látványos: a hím kis léptekkel körbeugrálja a tojót, közben bólogat és a begyéből felöklendezett táplálékkal eteti. Étrendje: hullámos papagáj magkeverék, virágok, bimbók, érett és éretlen gyümölcsök, zöldségek, csíráztatott magvak, lágyeleség, szépia. Szilvafejű papagáj (Psittacula c. cyanocephala) Elterjedése: India, Pakisztán, Nepál, Bhután, Srí Lanka. Élőhelye: síkságok, erdőségek, mezőgazdasági területek, hegyek lába. Fészekalja: 4-5 gömb alakú, fehér tojás. Kotlási idő: 23-25 nap, csak a tojó kotlik, a hím közben eteti. Kirepülési idő: 49-50 nap. Nemek megkülönböztetése: a tojó teste zöld, kékesszűrke fej, halványsárga csőr, a szilvaszínű vállfoltok hiányoznak, rövidebb farok. Mérete: 35-38 cm. Kedves természetű faj, kellemes hangja hozzájárul népszerűségéhez. Nagy Sándor papagáj etetése? (9275558. kérdés). Saját fajtársait megtűri maga körül, a kis testű egzótákkal szemben viszont agresszíven viselkedik. A természetben gyümölcsöket, főleg banánt, virágokat, rügyeket, magvakat, rizst fogyasztanak, fogságban néha nehéz átszokatni a mageleségre.
Az ásványi anyagok adásához használhatjuk a szépiát, amely a tintahal mészváza, vagy helyette a mûszépiát. Ez mindig legyen a madarak elõtt. Ez fõleg meszet tartalmaz, ezért az egyéb ásványi anyagok beviteléhez használjuk a kereskedelmi forgalomban kapható készítményeket. Nagyon fontos a lágyeleség. Ezt ajánlott mindig frissen készíteni, mert - különösen melegben - gyorsan romlik, ezért mindig csak annyit készítsünk belõle, amennyit a madaraink elfogyasztanak. Néhány óra múlva a maradékot távolítsuk el. A lágyeleség készítésekor a lényeg az, hogy állati fehérje valamilyen formában mindig legyen benne. Használhatunk keményre fõzött tojást, sárgarépát, kétszersültet, almát, sajtot (pl trappista), zabpelyhet, háztartási kekszet, darált, fõtt húst (szárnyas húst, esetleg sovány marhahúst), hangyabábot, száraz tehéntúrót, fõtt rizst az eleség elkészítéséhez. Ezeket általában apróra vágva, vagy reszelve keverjük össze. Kiváló alkalom a lágyeleség adása az ásványi- és nyomelemek adagolására is, hiszen erre a madarak mindig szívesen "vetik rá" magukat.
milyen engedélyekre van szükség az alábbi címen érdkelődhetünk: Környezetvédelmi És Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Ökológiai Osztály Dr. Rodics Katalin osztályvezető főtanácsos, a KTM washingtoni-egyezménnyel kapcsolatos ügyek intézője Cím: 1121 Budapest, Költő u. 21. Telefon: 395 7458 A Washingtoni egyezmény (CITES) alá tartozó, de nem bejelentés-köteles fajok Az alább felsorolt fajokba tartozó madarakat itthoni vásárlás esetén a KTM Ökológiai Osztálya felé nem kell bejelenteni. Fontos tudnivaló azonban, hogy az ezen fajokból álló tenyészetekre viszont vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Ezek a madarak a CITES II. besorolása alá esnek. Az I. besorolás alá esõ fajok kivétel nélkül bejelentés-kötelesek, a III. besorolás alá esõ fajokat nem kell bejelenteni. A papagájok közül szinte minden faj I. besorolás alá esik.
A mozgalom története [ szerkesztés] Miután 1936-ban kinevezték a Dodekanészosz szigetek kormányzójává, Cesare Maria De Vecchi fasiszta politikus kezdte el Nagy-Olaszország eszméjét terjeszteni Mussolini fasiszta pártjában. Ligúria, az olasz Riviéra - útikalauz nyaraláshoz – Világutazó. [1] Az általa elképzelt "Birodalmi Olaszország" ("Italia Imperiale") európai és afrikai (a "Negyedik Part" vagy " Quarta Sponda ") területeket is magába foglalt volna. De Vecchi tervei szerint a Birodalom nem csak azokat az európai területeket foglalta volna magában, amelyeket történelmi okok miatt követeltek vissza az olaszok és ahol évszázadok óta jelentős olasz kisebbség élt (mint például Nizza városa, Savoya, Ticino, Venezia Giulia, Dalmácia, Korfu, Málta és Korzika), hanem olyan észak-afrikai területeket Líbiában és Tunéziában, ahol az olasz bevándorlók kolóniákba települtek a 19. század második felében. 1936 után és a második világháború alatt a görög Dodekanészosz szigeteket is ide csatolták és a szigeteket elfoglaló olaszok hamarosan a lakosság erőltetett olaszosításába kezdtek.
A 1315 méter magas Monte Cerreto lábánál fekvő vidék szépsége számos művészt megihletett. A tengerpart és a csodás táj mellett, több építészeti látványosság is megtekinthető. Amalfi fő nevezetessége impozáns székesegyháza, a Szent András Katedrális. A Piazza Duomon, Amalfi szívében álló katedrális a 13. században épült, de 9. századi részeket is tartalmaz. A 13. század óta többször átépítették, felújították. A katedrális homlokzata a 19. században teljesen megújult. Olaszország Nyugati Part | 6. Osztály: Olaszország. A székesegyház belső tere is rendkívül gazdag, igazán szép kincsek láthatók itt. A székesegyház épületegyütteséhez tartozik még egy 9. században épített templom, valamint kolostor, kripta, harangtorony és lépcsősor. Szent András apostol földi maradványait 1208-ban helyezték el a dóm alatti kriptában. A város főterének (Piazza del Duomo) oldalán található a Sant'Andrea (Szent András)-díszkút, amely 1760 épült barokk stílusban. Kezdetben a katedrálissal szemben állt, később azonban áthelyezték mai helyére. A kút talapzatát a helyiek mindig friss virággal díszítik, így köszönve meg védőszentjüknek, hogy 1544-ben megmentette a várost a szaracén kalózok fosztogatásától.
Az iránytűt tulajdonképpen a 7. században fedezték fel kínai utazók, akik aztán továbbadták tudásukat az araboknak. Mivel Amalfi kereskedői szoros kapcsolatban álltak az arab világgal, így ők az elsők között voltak a nyugati világban, akik az eszközt használhatták utazásaik során. A város nyugati végében áll a kapucinusok kolostora (Convento dei Capuccini), amelyet 1212-ben alapítottak a ciszterciek s csak később került a kapucinusok tulajdonába. Ma a város nagyhírű szállodája működik benne, amely a 19. század végén és a 20. Olaszország nyugati part time. század elején az európai művészek és nemesség egyik kedvenc találkozóhelye volt. A város északi végében, a Chiarito által kialakított szurdokvölgyben található a Valle dei Mulini, azaz a Malmok völgye, amelynek érdekessége két, napjainkban is működő papírmalom: a Cavaliere és Amatruda. Amalfi virágkorában tizenhat malom működött itt és a 19. századig ezek látták el a Nápolyi Királyságot papírral. Az Amalfi felé emelkedő hegy tetején fekszik Pogerola, egy kis falu, amely napjainkban csendes üdülőközpont.
Az Appennini-félsziget, a Toscanai-szigetek, Szardínia, Szicília és Appennini-félsziget határolja. A Lipari-szigetek egyikén, a Strombolin máig aktív vulkán található. Idén 3 új tengerparti település érdemelte ki a legtisztább strandoknak járó kék zászlót Calabriában: Tropea, Siderno és Rocca Imperiale. Jón-tenger A Földközi-tenger peremtengere, olasz területen Szicília, Calabria, a Salentói-félsziget között terül el. Legmélyebb pontja, ami egyben az összes olasz tenger legmélyebb pontja is, a Hérodotosz-hasadék 5121 méter mély. Legfontosabb öblei a Locri-öböl. a Squillace-öböl, a Sibari-öböl és a Tarantói-öböl. Olaszország nyugati part 2. Adriai-tenger A Földközi-tenger egy része, az ókori Hét-tenger egyike. Legnagyobb öblei a Velencei-öböl és a Trieszti öböl. Leghíresebb üdülővárosai a nem feltétlenül tiszta vízű Jesolo, Rimini, Riccione. Tisztább vízű tengerért érdemes délebbre utazni, Pescara vagy Vasto környékére. Elsősorban a nyelvgyakorlók, olaszul már jól tudók figyelmébe ajánlom az alábbi videót: penisola félsziget roccioso sziklás golfo öböl costa part Mar Ligure Ligur-tenger Mar Tirreno Tirrén-tenger Mar Ionio Jón-tenger Mar Adriatico Adriai-tenger Mar Mediterraneo Földközi-tenger dividere felosztani Ha tetszett a bejegyzés és szerinted másnak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod.