Első autónak fölösleges túl erőset venni. Nagyobbak a költségei, drágább a fenntartása, magasabb a fogyasztása, s a fizika, valamint saját határaink megismeréséhez sokkalta jobban járhatunk egy kisebb teljesítményű modellel. A városi 50 km/óra, de akár az autópályás 130 eléréshez nagyjából minden ma jellemző, az elmúlt 20 évből való autó alkalmas. 3. Mennyi pénz van rá? Az autóvásárlás talán legfontosabb lépése, hogy határozzuk meg, mennyi pénzt szánunk a járgányra. Persze mindezt úgy, hogy számoljunk az autóvásárlási költségekkel, s azzal is, hogy a számunkra új, de jellemzően persze használt járgány záros időn belül elvégzendő karbantartásaira, javításaira is jusson pénz. Az autóra fordítandó összeget pedig a további két pont alapján ne szégyelljük újragondolni. Kevéssel 2 millió forint felett már új autót is kaphatunk, klímával mondjuk már alsó hangon 2, 6 millió forintba kerül egy Dacia Sandero is 4. Első autó vásárlásakor különösen fontos, hogy szánjunk időt a választásra! Gondoljuk végig, mire van szükségünk, az mibe fog nekünk kerülni.
Nagy méretű autót csakis akkor válasszunk, ha valóban szükségünk van annak helykínálatára, egyébként sokszor macerás lehet a nagyobb parkolóhely-igény. Első autónak leginkább kisautó ajánlható, hacsak nincs különösebb igény. Magnet ház
Okiratszerkesztés alatt azt értjük, amikor az ügyfél jognyilatkozatát egy másik személy (pl. ügyvéd) foglalja okiratba. Ebben az esetben tehát a nyilatkozó fél nem saját maga írja és szerkeszti meg az általa tett nyilatkozatot, hanem egy másik személy önti formába a jogi hatás kiváltására alkalmas nyilatkozatát. Okiratszerkesztéssel rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személy foglalkozhat. Érdemes megjegyezni, hogy nem számít ügyvédi tevékenységnek, ha valaki szívességből, ellenérték nélkül segít valakinek a nyilatkozatának okiratba foglalásában. Véleményem szerint nem ügyvédi tevékenység körébe eső okiratszerkesztés önmagában az sem, ha valaki konkrét ügyhöz nem kapcsolódó iratmintát hoz nyilvánosságra. Nem kizárt, hogy ingatlanközvetítő szerkessze a vételi ajánlatot, de ezt nem az ingatlanközvetítői tevékenysége körében végezheti, hanem akkor, ha párhuzamosan ügyvédi tevékenység végzésére is jogosult. Felmerülhet, hogy az ingatlanközvetítő által mintaként elkészített és az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott, de adatokkal az ajánlattevő által kitöltött vételi ajánlat, hogyan minősül a fentiek fényében?
Vannak olyan esetek, amikor kötelező a szerződés írásba foglalása, mint például ingatlan adásvételi vagy lakásbérleti szerződés esetén. A szerződéskötést szinte minden esetben megelőzi az ajánlattétel valamelyik fél részéről. Az ajánlat egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő egyértelműen kifejezi a szerződés megkötésére irányuló szándékát és nyilatkozatában kitér a megkötendő szerződés lényeges tartalmára. Ingatlan adásvétel esetén a vételi ajánlat az adásvételi szerződés megkötésére irányuló vevői akaratot kifejező, megfelelő formában és tartalommal megtett nyilatkozat. Miért lehet fontos a vételi ajánlat? A vételi ajánlat egy jogi szempontból jelentős nyilatkozat. Ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az eladó a vételi ajánlattal egyetértő, azt elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor lényegében a felek között a szerződés létrejött. Ha viszont az eladó az ajánlati kötöttség letelte után tesz elfogadó nyilatkozatot, akkor a szerződés főszabály szerint nem jön létre. Késedelmes elfogadás esetén is létrejön a szerződés, ha az eladó erről késedelem nélkül tájékoztatja a vevőt.
Ezer, és ezer alkalommal elmondtam, de újra hangsúlyoznom kell, mert időnként beleesnek az eladók / vevők ebbe hibába. Abba, hogy elmulasztják a Vételi Ajánlatot papírra vetni a Vevővel. Ingatlanközvetítők között elterjedt szokás a papírra vetett Ajánlat, mivel ezzel sokkal könnyebben igazolható a siker esetén a teljesítésük, de bárki, aki kicsit megnézi ezt, hamar rájön, hogy ez elsősorban az Eladó, és a Vevő érdeke. Ráadásul egy fillérbe sem kerül. Ez egy egyszerű, papírra vetett megállapodás az ingatlan átruházásának szándékáról már konkrétumokat is tartalmaz azon kívül, hogy a vevő azt mondja, hogy megveszi, illetve hogy az eladó azt mondja, hogy azon az áron odaadja. Hamarosan letölthető lesz innen egy mintaszöveg. Addig is íme, hogy mit tartalmaz egy normális Vételi Ajánlat a teljesség igénye nélkül: Vevő neve és személyes adatai. Eladó neve és személyes adatai. A köztük átruházásra kerülő ingatlan címe, és tulajdoni lapon ellenőrzött élő helyrajzi száma. (ne nevess, de sokan még a saját ingatlanjuk helyrajzi számát sem tudják, vagy azt, hogy az megváltozott) A kialkudott végleges Vételár, és az Adásvételi Szerződés megbeszélt időpontja, vagy annak két alternatívája, ha előtte ügyvéddel nem tudtak még időpontot egyeztetni.
juju # 2015. 04. 23. 19:42 Vajon az a vételi ajánlati szerződés, amelyik nem ügyvéd által, ügyvéd előtt köttetett, hanem a Vevő és Eladó között két tanú aláírásával, minta alapján megírva, az érvényes-e? köszönöm a választ 2015. 20:06 Előszerződés, ugyanígy érvényes-e, ha nem ügyvéd előtt köttetett? Kovács_Béla_Sándor 2015. 20:42 Azon nem múlik. 2015. 24. 06:17 Sajtpapírra írva is érvényes. 2015. 08:13 Szakvizsgán a cukrászdai papírszalvétát szokták kérdezni. 2015. 12:14 Tisztelt "Értői" a jognak! Szerintem azért lehetne korrekt módon válaszolni a kérdésemre. Én nagyon képzett vagyok a saját területemen és tudnék önnek olyant mondani, amit sokan nem tudnak. Tehát azt gondolom, ha bármilyen hülyeséget kérdeznek itt, akkor az a korrekt, hogy ha valaki a tudás birtokában válaszol, akkor az a válasz ne degradálja a kérdezőt. Egyébként a kérdésem abból táplálkozott, hogy az ingatlanközvetítők ugyan nem ügyvédek, de mégis érvényes a vételi ajánlat, amit lobogtatnak, ezért merészeltem megkérdezni azt, amit kérdeztem.