Calo Pet paszta kiszerelés 120 g nettő tömegű műanyag tubus, papír dobozba csomagolva. Calo Pet paszta tárolás Fénytől védett, száraz helyen, szobahőmérsékleten tárolandó. Beszerzési idő Várható érkezés: Ismeretlen Raktárkészlet Beszerzés alatt Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Leírás A Calo-Pet paszta energiában gazdag étrendkiegészítő vitaminokkal és ásványi anyagokkal kiegészítve. Jellemzők: - A Calo-Pet lehetővé teszi a koncentrált energia bevitelét jóízű paszta formájában, amelyet életfontosságú vitaminok és ásványi anyagok egészítenek ki. - Egyidejűleg étvágygerjesztőként is hat, és ezzel elősegíti az ennivaló felvételét. - A paszta nagy csúszóképességének köszönhetően akadályozza a szőrgomolyagok képződését, illetve elősegíti azok természetes kiürülését. - Biztosítja a macskák megfelelő TAURIN-ellátását, amelynek hiányában retinakárosodás (Felina Central Retinal Degeneration) és szívizomelfajulás (Dilatated Cardiomyopathy) alakul ki. Javallat: - Tápanyag-elégtelenség megszűntetése hiányos tápláltság vagy a táplálék elégtelen felvétele és elutasítása esetén. - Betegség vagy operáció utáni lábadozás eseteiben. Kimerültségi állapotban, teljesítményfokozáshoz. - Macskáknál: szőrgomolyag képződése ellen és szőrgomolyag eltávozásának elősegítésére. Folyadék-kiegészítéssel alkalmas, malacok életben tartásához a koca tejhiánya esetén.
Korábbi időkben, kultúrákban a tavaszi napéjegyenlőség idején termékenységi ünnepeket tartottak. A német és az angol ünnep neve a tavasz egykori istennőjére utal. A magyar szó, a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Hosszú időszak Az egyház szertatásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár eleji hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amelyet Jézus negyvennapos böjtjének emlékére tartanak. Ezt kisebb ünnepek követik. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. A virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, amely Jézus Jeruzsálembe vonulását idézi, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor szokás barkát szentelni, és körmenettel vonulnak a templomba. Húsvéti népszokások hagyományok háza zsűrizés. Nagyhét szokásai A nagyhéten belül, a Húsvéti Szent Háromnapon, azaz, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját, majd elfogatásának és szenvedéseinek a kezdetét idézi.
A lányok és asszonyok ruházata is mutatta a bűnbánati időszakot, egyszerűbb, sötétebb ruhákat viseltek. A böjti táplálkozást az egyházi előírások szabályozták, amelyek az évszázadok alatt sokat változtak, enyhültek. A főzés során kerülték a zsír használatát, korlátozták a húsfogyasztást, és naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. Sokáig a tej és tojás fogyasztását is tiltotta az egyház, csak a 17. századtól engedélyezte a pápa a tejes ételek és a tojás használatát. Azonban egyes hagyományőrző területeken, például a kárpátaljai görög katolikusok közében a mai napig is tartózkodnak a tej és a tojás evésétől böjti napokon. A nagyböjtben az egyes napok, illetve időszakok nem egyforma súlyúak a táplálkozás szempontjából. Szigorú böjtös napok a hétfő, szerda, péntek, amikor egyáltalán nem ettek húsételt, a szombat és a vasárnap azonban egyáltalán nem volt böjtös, ilyenkor a húsfogyasztás is megengedett volt, keddre és csütörtökre szintén nem vonatkozott a teljes absztinencia. A 20. Húsvéti népszokások. század elején azonban már olyan enyhe szabályok voltak érvényesek, hogy csak hamvazószerda, nagypéntek és nagyszombat számított szigorú böjti napnak.
Emellett ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Húsvéthétfő – a locsolkodás napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták/járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták/locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Az,, öntözésért" cserébe a lányok pirost tojást adnak a legényeknek. Húsvéti hagyományok népszokások. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imdákozó nő kosarában található tojásokat. Húsvéti jelképek, szimbólumok Tojás A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.
Mi magyarok meg sem kérdőjelezzük igazán ezt a népi hagyományt, azonban kevesen tudják, hogy egyáltalán honnan származik, és hogy pontosan mik is tartoznak hozzá. Következzék tehát a húsvét története, dió helyett tojáshéjban! Húsvéti szokások – A húsvéti locsolkodás Ez a szokás egy régi vidéki szokásra tekint vissza. Húsvéthétfőn a fiatal mezőgazdasági munkások ez vödör hidegvizet önthettek azokra a lányokra, akik házasulandó korúvá váltak, de néhány leányzó nem úszta meg ennyivel, és a közeli patakhoz vitték, ahol megmártóztatták őket. Ma már a legtöbb helyen a vödör vizet leváltotta a kölni, habár a vidéki településeken még mostanában is hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn. A locsolkodásba mára már az idősebb korú nőket is bele szokás venni, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem, legyen szó, családtagokról, vagy ismerősökről. Húsvéti népszokások - Húsvét napja. Ettől függetlenül ez a nap még mindig különleges jelentőséggel bír a hajadon lányoknak és nőknek. Általában csinos ruhában várják a bejelentés nélkül érkező látogatókat, azaz a locsolókat.
Húsvéthétfő a locsolkodás napja, aminek alapja a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit. A népszokások szerint ilyenkor a férfiak sorba járták a házakat, és versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Cserébe a lányok piros tojást adtak a legényeknek, ami a szerelmet, az életet jelképezi. Az ünnep szimbólumai A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek ősi jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Húsvéti hagyományok és népszokások a böjttől a mátkálásig. A bárány Jézust jelképezi, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A nyúl, mint húsvéti jelkép, a németeknél terjedt el, az egyik verzió szerint a germán tavaszistennő nyúllá változtatta a madarát. Onnan került hozzánk.
A szentelt tűz hamujának különleges erőt tulajdonítottak, sok esetben hazavitték, és a termőföldekre szórták, vagy az állatok vizébe tették, hogy megvédje őket a betegségektől. Szokás volt régen ezen a napon a harangszóra kiszaladni a kertbe, megrázni a gyümölcsfákat, hogy a rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. Nagyszombaton a fehér szín dominál, a fiatalok fehér ruhában vagy fehér szalaggal a derekukon vettek részt a körmeneten, majd este a hazatérő családok nagy lakomát tartottak. Virágszombat és virágvasárnap Az ünnepkör a virágszombattal kezdődik, vagyis a mai nappal! Húsvéti népszokások hagyományok háza adatbázis. Ezt a napot régen barkagyűjtéssel töltötték a diákok. A közeli erdőkben énekelve barkát és virágokat gyűjtöttek, hogy azokat másnap elvigyék a templomba. Néhány helyen a barkacsomót söprű módjára lennel erősítették egy botra, úgy vitték a misére, majd délután széthordták a rokonoknak, és piros tojást kaptak érte. A szentelt barkának jótékony hatást tulajdonítottak, orvosságként használták. A bőséges, jó vizet, a család és az otthon oltalmazását várták tőle, sőt, a gonosztól való védelemért beszívták a barka füstjét, torokbaj ellen pedig lenyeltek egy szemet belőle.
Hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel beteketék. Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúk számra édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A legények húsvéthétfőn ezzel csapkodták meg a leányokat, közben ezt mondogatva: Keléses ne légy, Bolhásos ne légy, Esztendőre frissebb légy! A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral vagy piros tojással kínálták a legényeket. A Felföldön és a szlovák–magyar lakta területeken ismert szokás a suprikálás, amikor a lányok korbácsolják meg a húsvéti locsolást végző legényeket. 5. Komatálküldés Húsvét hétfőjén és húsvét vasárnapját követő vasárnap, azaz fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés.