Hozzáteszi: a rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciókat vált ki. Szúnyogcsípés esetén nagyon ritka esetben, de más rovarok csípésénél gyakrabban akár súlyos tünetek is kialakulhatnak, mint a csalánkiütés, vagy akár a torok duzzanata: ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Az egyéni érzékenység nagyon különböző, de a valódi allergiás reakció az egyszerű szúnyogcsípés esetében nem bizonyított. Egyes csípőszúnyog fajok azonban – például a tigrisszúnyog már Magyarországon is megjelent – akár súlyos betegségeket is terjeszthetnek, úgy, mint nyugat-nílusi tigrisszúnyog lázat, sárgalázat, Dengue-lázat vagy a Zika-vírust. Ezek közül a nyugat-nílusi láz – szerencsére ugyan ritkán – de már hazánkban is előfordult. Ágyi poloska csípése fotó. A tigrisszúnyog csípése egyébként is hevesebb allergiás tüneteket vált ki, így a viszketés mértéke nagyobb bőrfelületet is érinthet és a duzzanat sokkal lassabban múlik el. Tigrisszúnyog csípése esetén, ha nagyszámú, több centiméter átmérőjű csípésekről van szó érdemes orvoshoz fordulni.
Hangyacsípés Főként a nyári időszak kellemetlen velejárója a hangyacsípés. Megjelenése a kíváncsi, a természet szépségeit kutató gyermekeknél jellemző. Magyarországon a vöröshangya csípése a leggyakoribb. Tüneteit tekintve sok, apró, halvány vörös, égő, viszkető kiütés szerű folt jellemzi, amelyek néhány nap elteltével pattanásszerű pontokká alakulnak. A tünetek kiváltásáért a maró hangyasav a felelős. A csípések helyét mossuk le bő, szappanos vízzel, majd hidegvizes ruhával borogassuk, hogy a tünetek enyhüljenek. Kerti munka végzésekor legyünk körültekintőek és a gyermekeket is ismertessük meg a békés együttélés szabályaival, ne bolygassuk a hangyabolyt! Szúnyog, ágyi poloska, kullancs, méh, darázs - Ekkor kell a csípésekkel orvoshoz fordulni. Bolhacsípés A bolha legtöbbször házikedvenceinkről, vagy a haszonállatokról kerül át az emberre, de buszon, pályaudvarokon, várótermekben, elhanyagolt épületekben is könnyen összeszedhetők. A bolhacsípés apró, kínzóan viszkető vörös folt, közepén szúrcsatornával. Leggyakrabban az alsó végtagokon találkozhatunk a csípésekkel, de a bolha ugrani is tud, így akár a hasi, háti területet, valamint a csukló tájékát is elérheti.
Románia katasztrofális 1916. évi vereségei után az antant segítségével újraszervezhette haderejét, így viszonylag intakt és jól felszerelt csapatokkal kezdte meg Erdély megszállását 1918 novemberében. A román propagandában a "nemzeti egységért folytatott háború" 1919 áprilisában már a tiszántúli, színmagyar lakosságú területeken folyt. A történeti Erdély román megszállása 1918–1919-ben. Az ellenség április végére elérte Nagy-Románia tervezett nyugati határát, vagyis a Tisza folyó vonalát. Már ekkor lehetőségük lett volna bevonulni Budapestre, ez azonban reálpolitikai megfontolások mentén nem történt meg, mivel a párizsi békekonferencia is kérte, hogy ne keljenek át a Tiszán. A proletárdiktatúra májusi sikeres hadseregszervezése, majd felvidéki sikerei után a Vörös Hadsereg július közepén indított tiszai offenzívája hamar összeomlott, ezt követően katonai szempontból szinte megszűnt az ellenállás a románokkal szemben. Ekkor a bolsevizmus elleni harc ürügyén Bukarest megkezdte a Duna–Tisza közének megszállását, valamint csapatai a magyar főváros felé vonultak.
Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz. Friedrich István fogadja Horthy Miklóst Ezt követően a mérvadó politikai pártokból november 24-én megalakult az ún. Mikor most az oltár előtt kérjük a magyarok Istenét, hogy ezen nehéz munkánkban segítségünkre legyen, csak egy szent gondolat egyesít: Éljen a haza! " A tábori misét Csernoch János esztergomi hercegprímás tartotta, azután Tormay Cécile írónő – akit a balliberális erők ma is folyamatosan ócsárolnak – a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében adományozott zászlót a Nemzeti Hadsereg számára, a fővezér ezen szavak kíséretében köszönte meg a becses adományt: "Mélyen tisztelt Hölgyeim!
A főerők Budáról tovább haladtak nyugatnak. 13-án bevonultak Székesfehérvárra, 16-án Veszprémbe, 20-án Győrbe. A Dunántúl szívében azonban új ellenféllel találták magukat szembe: a Nemzeti Hadsereggel. Augusztus 23-án (a békekonferencia nyomására) a román hadsereg megállt. Moson, Sopron, Tolna és Vas vármegye teljesen, Baranya, Fejér, Győr, Somogy, Veszprém és Zala vármegye részben mentes maradt a román megszállástól. A Tiszántúl egészén román polgári közigazgatást építettek ki, a többi megszállt területen katonai közigazgatást vezettek be. A trianoni diktátumban meghagyott területek kiürítése 1919. szeptember 23-tól 1920. március 30-ig három szakasz 11 ütemében történt. A románokat a Nemzeti Hadsereg 5 km távolsággal követhette. Az első szakaszban a Dunántúlt ürítették ki. A második szakasz november 12-én kezdődött. Budapestre a Nemzeti Hadsereg, élén Horthy Miklós altengernagy fővezérrel, 16-án vonult be. Megindult Észak-Magyarország és a Duna–Tisza köze kiürítése is. A harmadik szakaszra várni kellett: a Békekonferenciának el kellett fogadtatnia Bukaresttel, hogy nem tarthatja meg a Tiszántúl egészét.