A magyar líra Csokonaitól Petőfiig) Gerold László: Nemzeti dal, 1994 (In: Híd 58. évf. A Nemzeti dal műfaja, stílusa, hangvétele, költői eszközei, nyelvezete A vers műfaja dal, hazafias, forradalmi dal vagy politikai dal. A dalműfajon belül nem a "lied", hanem a "chant" értelemben, azaz induló ról van szó, jelen esetben harci indulóról, amit együttes éneklés, felvonulás keretében adtak elő a 19. században. Hasonló "dalok", vagyis indulók a Marseillaise ("marsziliai dal") vagy Beethoven Örömódá ja is. A Nemzeti dal romantikus stílusú költemény, hangvétele ünnepélyes, ódai, emelkedett, fennkölt, magasztos, himnikus zengésű, lelkesítő, buzdító. Dallamvonala előbb emelkedő, aztán elnyugvó, lecsendesülő. A vers érzelmi szempontból nagyon változatos, sokféle érzést szólaltat meg a lelkesedéstől a háborgásig, amelyek gyorsan váltakoznak. Ezáltal egy szilaj, gyors hullámzás jön létre, amely nagy erővel sodorja előre a költeményt. A Nemzeti dal nyelvezete és a költő érvelése rendkívül egyszerű.
Mert ez volt az a vers, amely két nappal a születése után úgyszólván pillanatok alatt a forradalom indulója lett, a "magyar Marseillaise". Hatásának titka persze az volt, hogy egy forró történelmi pillanatban pontosan azt fejezte ki, azt fogalmazta meg, amire a magyar hazafiak hatalmas tömegei a legjobban vágytak. A korszak és a vers témája tehát szerencsésen találkozott össze, Petőfi nem járt úgy, mint például Batsányi János, aki egy olyan korszakban várta a forradalmat, amikor egyáltalán nem volt forradalmi légkör. A sikert persze nemcsak az aktualitásának köszönhette a vers, hanem annak is, hogy Petőfi mesteri módon formálta és szövegezte meg. Olvassuk most el a verset! Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete.
A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása. Hatása Karinthy Frigyes az Így írtok ti ben parodizálta (részlet az 1921 -es bővített kiadásból): [1] Talpra barna kislányt Tenyeremen vittem, Rabok legyünk vagy szabadok. Ez a kérdés itten. Megzenésítette Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981 -ben megtartott " A Koncert " című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel. Kálozdy János (A mű kottáját még 1848-ban kiadták, és még évtizedek múltán is a legjobb átiratnak tartotta a közvélemény. ) Feldinger Frigyes Kodály Zoltán Egressy Béni Halmos László Hubay Jenő A vers Landerer nyomdagépe A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi először olvasta fel a verset.
Nemzetőrdal Műfaj magyar népdal Szöveg Arany János Stílus új Hangfaj lá-hexachord A kotta hangneme H moll Sorok A A 5 A 5 v A Hangterjedelem 1–♭6 5–♭10 5–♭10 1–♭6 Kadencia 1 (5) ♭6 Szótagszám 10 10 10 10 Előadásmód Tánclépés Előadási tempó 152 A gyűjtés adatai Gyűjtő Kiss Lajos A gyűjtés helye Gombos (Vár)megye Vajdaság A Süvegemen nemzetiszín rózsa kezdetű lassú csárdás dallama 1851-ben bukkant fel Sárga csikó, sárga lovam, sárga… kezdetű szöveggel. Száz évvel később, az 1950-es években párosították a dallamot Arany János 1848-ban írt Nemzetőr-dal című versével. Kotta és dallam [ szerkesztés] Süvegemen nemzetiszín rózsa, Ajakamon édes babám csókja; Ne félj, babám, nem megyek világra: Nemzetemnek vagyok katonája. Nem kerestek engemet kötéllel; Zászló alá magam csaptam én fel: Szülőanyám, te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád! Olyan marsra lábam se billentem, Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem: De a szabadságért, ha egy íznyi, Talpon állok mindhalálig víni. Források [ szerkesztés] Ha dalolni támad kedvem: Süvegemen nemzetiszín rózsa.
bojtorján lélek lép a lajtorján. szellő-lány - szikrát lobbant, 86137 Halász Judit: Ákom-bákom Egyszer régen az írkámon, született egy ákombákom. Hát egyszer csak látom, látom: két lábra áll az írkámon, úgy indul el ákombákom. Azt hittem már sose látom, oly messze men 68074 Halász Judit: A napsugár A napsugár, ha vidáman ébred beköszön az ablakon Felhőtlen tiszta arccal mosolyog az ágyamon Jó reggelt kívánok – mondja s nevetve szemembe néz Gyerünk gyorsan, ugorj az ágyb 54482 Halász Judit: Mit tehetnék érted Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok, És azt hiszem, már észrevetted, a jótündér sem én vagyok. De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezné 52469 Halász Judit: Mindannyian mások vagyunk Úgy érkeztünk mindannyian, hogy nem volt szavunk. Egyikünk se kérte mégis mind itt vagyunk. Volt egyszer egy mehmed film. Piciny magból kikeltünk mint nyíló virág. (de) ahány ember annyiféle csodálatos világ. 51124 Halász Judit: Karácsony ünnepén Karácsony ünnepén Mindenhol gyertya ég. Békesség jelképe A gyertyaláng.
Összecsomagoltunk, jöttünk haza. Nos, összességében jó lesz. Érzem, hogy napról napra biztosabb vagyok. Már csak a nyomorult körülmények lehetnének jobbak. Nyáron, strandon esélyem sincs, valahogy a hely vonzza a süket, elmebeteg idiótákat. Szomorú, de a nyáron kívül meg nem nagyon lehet gyakorolni, hiszen mind a két nap több időt töltöttem a vízben, mint szárazon. És akkor most legalább tíz napig viharos északi szelet mond a meteorológia, az se frankó. Zeneszöveg.hu. Hazafelé a délegyházi tavak felé jöttünk, hát… tarajos, magas hullámok szánkáztak a tavakban. Jó, tudom, nem szabad türelmetlenkedni, de akkor is. Mindent akarok és azonnal.
Volt egy török Mehemed, Sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet, "Én vagy a Mehemed! " "Mi vagyunk a tehenek! " Csodálkozik Mehemed: "Ilyenek a tehenek? Volt egyszer egy mehmed 8. " Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet, Fehéret, feketét és tarkát, "Meg ne fogd a tehén farkát! " Nem tudta ezt Mehemed, S felrúgták a tehenek.
Volt egy török Mehemed, Sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet, "Én vagyok a Mehemed! Volt egyszer egy mehmed 4. " "Mi vagyunk a tehenek! " Csodálkozik Mehemed: "Ilyenek a tehenek? " Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet, Fehéret, feketét és tarkát, "Meg ne fogd a tehén farkát! " Nem tudta ezt Mehemed, S felrúgták a tehenek.