A rövidebb Kelet-afrikai-árokrendszer keletről keretezi a Kelet-afrikai-magasföldet. A Rudolf-tónál kezdődik és a Malawi-tónál végződik. Tavai nagyrészt lefolyástalanok, néhol igen erősen sós (Nátron-tó) tavak. Az árokrendszer érdekessége a vulkáncsoportok és önálló szigethegyekként álló vulkáni kúpok. A legészakabbi, a ma is működő tűzhányó, a Teleki-vulkán, a Rudolf-tó partján. A legszebb az "Afrika tetejeként" emlegetett Kilimandzsáró-csoport (a Kibo-csúccsal 5895 m). Az "Óriáskráterek földjén" terül el a világ legnagyobb vulkáni kalderája, a Ngorongoro-kráter 22 km átmérőjű, s területe 250 km2. A Kelet-afrikai-magasföld 1300 m átlagmagasságú, felboltozott, hullámos dombvidék. A felföld legmélyebb részén terül el a Föld harmadik legnagyobb tava, a Viktória-tó (68800 km2). Hegységek, lépcsővidékek, árokrendszerek Alacsony-Afrika legmagasabb tája az Atlasz. Az Eurázsiai-hegységrendszer délnyugati, fiatal, gyűrt hegyvonulata, szerkezete és éghajlata alapján idegen test Afrika földjén. Kongói folyó jellemzői, képződése, növény- és állatvilága, valamint jelentősége Hálózati meteorológia. A 2200 km hosszú, 3-400 km széles hegyvonulat, szerkezetileg és domborzatilag két részre különül egy Nyugati- és egy Keleti-Atlasz-vidékre.
A bazalthegyeket majdnem mindenütt kőomlások veszik körül. Hogyha a természeti erők pusztításait nem is akadályozhatjuk meg, de amit az ember okoz, azt megfékezhetjük. Az új természetvédelmi törvény a közelmúltban szüntette meg Badacsony bányászását és igyekszik mielőbb erdősíteni az oldalán ejtett hatalmas sebeket. A medence éghajlata A medence éghajlata nem volt mindig olyan, mint napjainkban, hasonlóan ahhoz, hogy az ország éghajlata a különböző földtörténeti korok ban nagy változáson ment át. Persze e megállapításhoz következtetések útján juthatunk. A perm időszakban hidegre fordult az időjárás. Félig száraz éghajlat uralkodott ekkor, aminek kézzelfogható bizonyítéka az ún. permi vörös homokkő, amely az Örsihegy egészét és a Tótihegy délkeleti részének alapját képezi. Ilyen színű anyag csak váltakozóan száraz és nedves éghajlat mellett keletkezik.
A felforrósodó szárazföld felett feláramló levegő indítja meg a csapadékot hozó monszun légáramlást, a "nyári" évszakot. A meleg, fülledt nyár kezdete, a monszunesőzés, sokszor pusztító viharral érkezik meg. Az évente hulló csapadék mennyisége döntően a domborzattól függ. Az átlagosan 1000-2000 mm elég szélsőségesen oszlik meg a hónapok között is. Földünk legcsapadékosabb vidékei közé tartozik a közép-afrikai Kamerun-hegy is, lábánál évi 10 000 mm-es értékeket mérnek. Mérsékelt övezet megjelenése Afrikában A forró övezet mellett Afrikában, megtalálható az északi és déli 30-45. szélességi fokok között a mérséklet övezet legmelegebb része is. Az öv éghajlatait a forró övezet légtömegei is befolyásolják (nyugaton a passzátok leszálló ága, ill. keleten a helyi monszun). Az évi középhőmérséklet +10 és +20 Celsisus fok között változik. Az évi hőingás nagyobb, mint a napi. A kontinens nyugati oldalán mediterrán, a keleti oldalán szubtrópusi vagy meleg-mérsékelt monszun tartományt találunk. Egész évben magas évi középhőmérséklet (25-27 °C).