Most is számos család piknikezett a kamu romok között. A növényekkel néhol buján benőtt várfalak a gyerekek számára nagy játszótérnek bizonyulnak. Piknikezők a várnál Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György Négykézláb a kőfülkéig Az egri vár romjait elhagyva visszatértünk a kék sávra, amelybe nemsokára becsatlakozik a sárga sáv jelzése is. Itt az erdő már felöltötte tavaszi, zöld ruháját, és fejünk fölé lombsátort vontak a fák, miközben szűrt napfény hatolt át az ágak hálóján. A turistaút felett, a Nagy-Kevély oldalában, a fehér dolomitsziklák között kis barlangra, a Nagy-Kevély kőfülkéjére bukkantunk, amit a helyiek csak Szódás-barlangnak hívnak. Pilis legszebb része magyar. Nevét állítólag az alatta futó útról kapta, mivel annak a régi neve Szódás út volt, és egykor ezen vitték fel a szódát a kevély-nyergi turistaházhoz. Szódás-barlang a Nagy-Kevély délnyugati oldalában Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária Az üreget egy körülbelül 25 méter hosszú meredek ösvényen, 12 méteres szintemelkedés leküzdésével közelíthetjük meg.
Érdemes felmászni a törések és vetődések mentén keletkezett üreghez, mert egyrészt a gyerekek élvezni fogják a négykézláb mászkálást, ahogy hol egy kisebb sziklába, hol pedig a fák előbukkanó gyökereibe, ágaiba kapaszkodva juthatnak fel oda, másrészt a kőfülke melletti sziklapárkányról meglepően szép pilisi kilátás tárul a szemünk elé. A kőfülke melletti szikláról a Kerekes-hegyre, valamint a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyre is rálátni Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária A Szódás-barlangtól kövekkel borított úton sétáltunk tovább a kevély-nyergi turistaház maradványaihoz, ahol pihenőhelyet alakítottak ki. Katalin konyhája: A Pilis és a Budai-hegyek legszebb tájai: 2005-2006. A sárga sáv jelzés innen egyre sűrűbb erdőben, szűk ösvényeken haladt, majd átvitt a Kis-Kevély északkeleti oldalára, amely egyenesen a Mackó-barlanghoz vezetett. Fel a Nagy-Kevélyre! A 11 méter széles és 3-5 méter magas barlangról könnyen el lehet képzelni, hogy az őskorban számos állatfajnak, barlangi medvének, hiénának, őslónak, ősbölénynek, gyapjas orrszavúnak és mamutnak nyújtott menedéket.
A szurdok igazi vadregényes táj, helyenként mindössze két-három méteresre szűkül össze. Meredek sziklák, bedőlt fák szegélyezik utunkat. Pilisjárók: A Pilis hegység legmagasabb pontjának, a Pilis-tetőnek megmászása. Csapadékosabb időszakban egészen nagy vízesések alakulnak ki a mederben. Van olyan szakasz, ahol szikláról-sziklára ugrálva haladhatunk tovább. A szurdok közepén egy viszonylag nagyobb sziklát kell megmászni, hogy továbbhaladhassunk. Itt korábban egy lánc volt kifeszítve, de ezt mára már leszerelték. Itt elkel az ügyesség és a figyelem, de nem megoldhatatlan a feladat egy gyakorlatlanabb túrázónak sem.
180 fokban engedte láttatni magát a táj, Szentlélektől egészen Esztergomig. Nagy megelégedettséggel tértünk vissza a Felső-Ecset-hegyre, ahonnan az idő előrehaladtával sietve lépkedtünk a Hirsch-orom felé. Ezúttal óvatosabbak voltunk, próbáltuk a térképet jobban figyelni. Érdekes, halállal kapcsolatos földrajzi nevek tűntek fel. A piros jelzéstől keletre Csehhalál, Német gyerek halála nevek olvashatóak. Természetesen itthon utána is néztem, érdekes történetekre bukkanva. Pont a Turista Magazin cikkében leltem rá a magyarázatokra, melyek - nem a legkézenfekvőbben - az egykor itt áthaladt frontvonallal kapcsolatosak. 7 / 10 8 / 10 A Hirsch-orom egyike a legszebb, de legkevésbé zsúfolt pilisi kiszögelléseknek. A csúcsot jelző sziklához egészen keskeny földnyelv vezet, óvatosan közlekedjünk. A tél előnye a ritkább növényzet, ami szélesebb kilátást biztosít a nyári buja növényzet takarásával szemben. Látásunkat a lemenő nap alkonya már korlátozta, de így is elképzelhető a látvány szépsége. Az obeliszket Magyarország ezer éves fennállása alkalmából emelték Hirsch István királyi főerdőtanácsos tiszteletére.