Magyar Fotográfiai Múzeum A múzeum adatai Elhelyezkedés Kecskemét Magyarország Cím Katona József tér 12. Megnyílt 1991 Elhelyezkedése Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 54′ 19″, k. h. 19° 41′ 40″ Koordináták: é. 19° 41′ 40″ A Magyar Fotográfiai Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Fotográfiai Múzeum témájú médiaállományokat. A Magyar Fotográfiai Múzeum Magyarország első speciálisan a fotográfia, fotóművészet bemutatására, a munkák szervezett őrzésére és tárolására szolgáló, illetve egyben az első hazai alapítványi fenntartású múzeum. 1991-ben avatták fel Kecskeméten. Fenntartója a Magyar Fotográfiai Alapítvány. A múzeum több százezer pozitívot és negatívot őriz. Emellett dokumentumok, fényképezőgépek, fotós felszerelési tárgyak, laboratóriumi eszközök is gazdagítják a gyűjteményt. Története Első ízben 1861-ben vetették fel a magyar fotográfusok, hogy szükség lenne a munkák szervezett őrzésére, tárolására, ám százharminc év telt el megvalósulásáig. 1989-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Katona István a televízió nyilvánosságához fordult, az értékes gyűjteményük siralmas tárolási körülményei miatt, mivel azok addig a szövetség budapesti székházában szekrényekben, hozzáférhetetlen helyeken halmozódtak.
Ha sikerül rá megfelelő anyagi hátteret biztosítani, akkor nyugodtan működhet tovább időszaki kiállítóteremként. A Magyar Fotográfiai Múzeum jelenlegi címe: Kecskemét, Katona József tér 12. A múzeum keddtől szombatig 12-17 óra között látogatható. További információk az intézmény honlapján.
Mai Manó Ház – Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása A megnyíló múzeumok közül is külön figyelemre érdemes a Mai Manó Ház, amely Újranézve című kiállításával öt fotográfus életművébe nyújt betekintést; ők a hőskor utáni generáció úttörői. Berekméri Zoltán: L' Art 1966 Mielőtt leírnánk, hogy Magyar Fotográfiai Múzeum, előtte két nevet kell említenünk: Kincses Károlyét és Kolta Magdolnáét. Azt, hogy valami van, könnyű megszokni. Hogy valami legyen, ahhoz sok-sok tudás, munka fáradság, kitartás szükséges. Ma már természetes, hogy van Fotográfiai Múzeum, s azt is megszoktuk, hogy van Mai Manó Ház. Egyik sem létezne a fent nevezettek nélkül. Hát, így! Most már – vírushelyzet után – újból vannak kiállítások a Mai Manó Házban. A legutóbb Újranézve címmel, öt magyar fotográfus életművéből válogattak a kurátorok, szigorúan a XX. század első feléből. Ők valamennyien az a generáció, akiknek kortársai a világnak nekivágva nemzetközi hírnévre tettek szert abból a látásmódból, és abból az az indíttatásból, amelyet még itthon, egy közösségben szereztek.
Kürti Kecskemét, 2004 Összehasonlító magyar fotótörténet Mihály Simon Kecskemét, 2000 Ár: 3200 HUF Piroslap Antal Jama Farkas Siker vagy mítosz?
Székely Aladár ( 1870-1940) – aki nem mellesleg Mai Manó tanítványa is volt – nevét a nagyközönség főként festői hatású portréfotográfiáiról ismeri. Az 1920-as években Székely a képzőművészeti műfajokhoz közel álló, nemeseljárással készült piktorialista akt- és portréfotókat, zsáner-, táj- és városképeket készített. Székely több mint 40 felvételét ismerjük Adyról – először 1907-ben fényképezte Adyt Lédával, ekkortól mélyült el barátságuk – a kiállításon több mint 10 Ady-portréval találkozhatunk, ezenkívül Móricz Zsigmondról és Szinyei Merse Pálról készített portréit láthatják a nézők. A második világháborúban a műtermét ért bombatalálat következtében munkáinak jelentős része elpusztult. Székely Aladár: Ady Endre Máté Olga (1878-1961) nőként, a korszakban egyedülálló módon választotta és tanulta ki a fotográfusi hivatást. A hazai szellemi és művészeti életben aktív szereplőként vett részt, Veres Pálné utcai műtermének egy része szalonként is üzemelt, ahol a korszak haladó szellemű polgári értelmiségének tagjai is gyakran megfordultak.