Talán nem túlzás a sorstragédiákban megjelenő ókori görög mitológiai szörnyek megidézése a címben. Szkülla, a tengeri szörny, egy keskeny tengerszoros egyik oldalán élt egy sziklaüregben, és tizedelte az arra evező hajósokat. A szoros másik oldalán Kharübdisz, egy másik szörny tanyázott. Kharübdisz napi háromszor beszívta, majd kizúdította a vizet, és ezzel halálos veszélybe sodorta a tengerészeket. Ha el akarták kerülni az egyik szörnyet, kénytelenek voltak másikhoz közelebb kormányozni hajójukat, ami ugyancsak tizedelte a legénységet. Innen ered a "Szkülla és Kharübdisz között" metafora, ami kifejezi azt az óriási a kihívást, amellyel szembe kell néznünk, amikor a szükséges és lehetséges alternatívák között választanuk kell. Több évtizedes késésben vagyunk a teendőkkel, és úgy véljük, nem lesz könnyű a kormánykerék kézben tartása, népességünk megtartása, miközben átkelünk a fenyegető tengerszoroson. A folyamat több évtizedes múltra tekint vissza, amelyben az egyik meghatározó mozzanat a gyermeknevelésre fordított társadalmi erőforrások (család, idő, képzés, jövedelem, média stb. )
XII. ének A Szírének Szkülla és Kharübdisz Héliosz tehenei (részlet) - "Jaj, ti merészek! " - YouTube
Május 23-án Twitter en a Percy Jackson -filmek hivatalos oldala egy kérdést tett fel a rajongóknak. Nem tudom hogyan, de sikerült átsiklanom ezen kérdés felett, és csak most vettem észre. Szóval, a filmkészítők megadják arra a lehetőséget, hogy a rajongók döntsenek: Félistenek, adott a lehetőség Szkülla és Kharübdisz között, melyiknek szeretnétek arcot, és miért? Válaszoljátok meg ezzel: #PercyJackson! Tehát, mi dönthetjük el, hogy a filmben melyik szörny arcát szeretnénk látni! Ti melyiket? Szkülla és Kharübdisz: két tengeri szörnyeteg. Egymással szembeni barlangban tanyáztak, így ha az egyiket kikerülték a hajósok, akkor kénytelenek voltak a másikhoz közelebb hajózni, egyiküknek pedig sikerült felfalni őket. Kharübdisz szája
Hiába eskette meg őket Odüsszeusz, hogy nem nyúlnak a marhákhoz, ők megszegik esküjüket és hat napon át lakomáznak. Héliosz megharagszik rájuk és Zeuszhoz fordul, akit meg is fenyeget: ha nem bosszulják meg az istenek a rajta esett sérelmet, akkor Hádészhoz megy és ezután csak a holtaknak fog világítani. Zeusz erre összetöri Odüsszeusz hajóját – a viharban társai mind odavesznek, egyedül ő marad életben. Megmenekül, Ogügié szigetére veti a hullám, ahol Kalüpszó nimfa szívesen fogadja és magánál tartja 7 évig. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Alakjukban Homérosz a civilizálatlan barbárságot, a vad és vak erőszakot szemlélteti. Odüsszeusz 12 társával indul szétnézni, bemennek egy nagy barlangba, ahol juhokat és kecskéket találnak összeterelve. Jóllaknak a sajttal, amit találnak. A következő veszélyes kaland elkerülhető lett volna. Azért kerül rá sor, mert Odüsszeusz kíváncsi, kielégíthetetlen tudásvágy dolgozik benne: látni akarja a barlang gazdáját. Este tér haza a barlang gazdája, egy Polüphémosz nevű küklopsz, betereli a nyájat és egy nagy kővel elzárja a barlang bejáratát. Ezután Odüsszeusz két emberét földhöz csapja és felfalja. A kiszolgáltatottság és tehetetlenség állapotával szemben, amibe kerülnek, csak az okosság, a leleményesség segíthet: Odüsszeusz sziporkázó ötlete. Odüsszeusz kiterveli a szökést: leitatja a küklopszot és elhiteti vele, hogy a neve Senkise. Ezután megtüzesített szálfával kiszúrják Polüphémosz egyetlen szemét. A juhok hasa alá kapaszkodva jutnak ki, amikor az óriás elmozdítja a követ a bejárat elől.